An invasive hydromedusa species, the Craspedacusta sowerbii was found in three Hungarian

lakes. The individuals were seen in low density near the shore in two of the lakes and in the pelagical

region in the third one. As the species shows widespread distribution and it is also common in Europe,

this record was expected. In this article some features upon C. sowerbii occurrences are given with

mentioning of some unconfirmed records. Monitoring of Hungarian waters for C. sowerbii for the polip

form is suggested since the reasons of the alteration to meduse form is not well studied; furthermore

the polip form’s occurrence may be less variable

Abonyi, András

Kovács, Kata

Krasznai, Enikő

Padisák, Judit

Hungarian

Repository of the Academy's Library

AZ ÉDESVÍZI MEDÚZA(CRASPEDACUSTA SOWERBII LANKESTER, 1880)MAGYARORSZÁGI ELÕFORDULÁSAABONYI ANDRÁS1, KRASZNAI ENIKÕ1, KOVÁCS KATA1,PADISÁK JUDIT11Pannon Egyetem, Limnológia Intézeti Tanszék,H–8200 Veszprém, Egyetem u. 10. abonyiand@gmail.com2Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõség,H–4025 Debrecen, Hatvan u. 16. ekrasznai@gmail.comABONYI A. – KRASZNAI E. – KOVÁCS K. – PADISÁK J.: The freshwater jellyfish (Craspedacustasowerbii Lankester, 1880) in Hungarian watersAbstract: An invasive hydromedusa species, the Craspedacusta sowerbii was found in three Hungarianlakes. The individuals were seen in low density near the shore in two of the lakes and in the pelagicalregion in the third one. As the species shows widespread distribution and it is also common in Europe,this record was expected. In this article some features upon C. sowerbii occurrences are given withmentioning of some unconfirmed records. Monitoring of Hungarian waters for C. sowerbii for the po-lip form is suggested since the reasons of the alteration to meduse form is not well studied; further-more the polip form’s occurrence may be less variable.Received August 25, 2008Accepted September 9, 2008Keywords: Cnidaria, freshwater jellyfish, distribution, invasive species (Hungary)BevezetésA Craspedacusta sowerbii Kínából származó, mára invazívnak tekintett faj. A legelterjed-tebb Cnidaria (Limnomedusae, Olindiidae), az Antarktisz kivételével az összes kontinensenelõfordul (JANKOWSKI 2008). Elsõ leírása Londonból a Regent’s parkból származik, azonbanjóval korábbi feljegyzéseket is találhatunk a fajról. A C. sowerbii további érdekessége, hogy amegjelenõ publikációk jelentõs hányada a nem megfelelõ „sowerbyi” írásmóddal jelenik meg19FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSISA BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEIZirc, 25–2008; 19–24(FRITZ 2007). Az édesvízi medúzák (DUMONT 1994: 10-14 faj, JANKOWSKI 2001: 3-5 bizonyosfaj, JANKOWSKI 2008: 6-16 szórványos megjelenésû faj), akárcsak az összes Cnidaria – a para-zita életmódúakon kívül – ragadozók. Nem válogatósak, a medúzák méretük függvényébenfogyasztanak naupliust, Rotifera, Cladocera és Copepoda szervezeteket, halikrát, Tubifex-et,vízbe hullott rovarokat (DUMONT 1994). Szaporodásuk ivarosan – váltivarú medúza – és ivar-talanul – bimbózással, osztódással, sarjadzással – történhet. Az irodalmak ritkán számolnakbe mind a polip, mind a medúza alak (1. ábra) együttes detektálásáról, valamint a legtöbbesetben fellelt medúza forma csak az egyik ivar elõfordulását konstatálja (FARKAŠOVÁ –STLOUKAL 2007, PÉREZ-BOTE et al. 2006). Terjedésük fõbb befolyásoló tényezõi a hõmérsék-let, megfelelõ táplálék, víz tisztasága és a pH (FARKAŠOVÁ – STLOUKAL 2007).A faj egyetlen hazai publikálása egy 1957-es ill. 1959-es õrtilosi ill. szegedi elõfordulástemlít (BUCHERT 1960). Ezen cikk tárgyalja a faj polip és medúza formájának kísérletes meg-figyeléseinek akkori tapasztalatait. EredményekAz édesvízi medúzát három hazai tavunkban, az Abda illetve Gyõrújfalu határában fekvõkavicsbánya tavakban, valamint a farkasgyepûi Pisztrángos-tóban találtuk meg (2. ábra). A bá-nyatavakat 2007. szeptember 4-én hõmérsékleti rétegzõdésük vizsgálatának céljából mintáz-tuk. Az abdai bányatóban akkor kb. 3–4 egyed volt megfigyelhetõ a part közelében, míg a201. ábra: Craspedacusta sowerbii tapogatói (Pisztrángos-tó, Farkasgyepû)Figure 1: Tentacles of Craspedacusta sowerbii (from Lake Pisztrángos) gyõrújfalui bányatóban 1–2 egyed volt nyíltvízen négyzetméterenként. A farkasgyepûi elõfor-dulást 2008. augusztus 26-án detektáltuk, ekkor néhány egyed volt csak látható partközelben.A szabadon úszó medúzák ernyõátmérõje mindhárom elõfordulás alkalmával kb. 2 cm volt. Atavak vizének általános fizikai és kémiai paramétereit az 1. táblázat foglalja össze. Az abdai bá-nyatóból kb. 25 egyedet gyûjtöttünk, melyet a Pannon Egyetem Limnológia Intézeti Tanszékénpróbáltunk megfigyelés céljából fenntartani. Az egyedek idõnként az akvárium aljára eresz-kedtek, majd kis idõ után újra felemelkedtek. A kis populációt két hétig sikerült fenntartani,majd az elpusztul egyedeket 4 %-os formalinban késõbbi vizsgálatok céljából tartósítottuk.1. táblázat: A tavak általános fizikai – és kémiai paramétereiTable 1: Phisical and chemical parameters of lakesAbda Gyõrújfalu Farkasgyepûvízhõmérséklet (°C) 21,2 21,4 21,5pH 8,2 8,3 7,5vezetõképesség 670 550 578oldott oxigén (mgL-1) 7,9 8,0 5,8Secchi-mélység (m) 1,50 3,00 0,84összes P (μgL-1) 14 86 -NO3-  (μgL-1) 842 229 -NO2- (μgL-1) 132 35 -NH4+ (μgL-1) 16 <1 -212. ábra: Az a) abdai, b) a gyõrújfalui bányatavak ésc) a farkasgyepûi Pisztrángos-tó elhelyezkedéseFigure 2: Field location of a) Abda pit lake b) Gyõrújfalu pit lakec) Lake Pisztrángos of FarkasgyepûMegbeszélésA C. sowerbii újbóli magyarországi detektálása várható volt, figyelembe véve, hogy akörnyezõ országokból az elmúlt években is jelezték a faj elõfordulását. A Duna szlovákiaiszakaszán korábbi megfigyelések is alátámasztják a faj elõfordulását, mind a Dunából,mind a környezõ bányatavakból (FARKAŠOVÁ – STLOUKAL 2007). Számos irodalom bánya-tavakban említi a fajt (ARBAČIAUSKAS – LESUTIENÈ 2005, FARKAŠOVÁ – STLOUKAL 2007).Irodalmak foglalkoznak a medúza-forma kialakulásának hõmérsékletfüggésével(ARBAČIAUSKAS – LESUTIENÈ 2005, FARKAŠOVÁ – STLOUKAL 2007, PÉREZ-BOTE et al. 2006),a faj terjedését pedig a globális melegedés következményeként is említik (ARBAČIAUSKAS –LESUTIENÈ 2005). Az egyre gyakoribbá váló monitorozás, ill. térképezés miatt várható, hogya faj egyre több lelõhelyrõl kerül elõ. BUCHERT (1960) publikációja szerint az 1950-es évek-beli elõfordulások nagy része folyókra vonatkozott. A publikációk többsége csak a medúzaalak elõfordulását írja, ugyanakkor feltehetõen a faj polip formája szélesebb elterjedtségetmutathat (DUMONT 1994).Az irodalmak többsége nyílt vízen írja le a medúzákat (pl. BOOTHROYD et al. 2002,PÉREZ-BOTE et al. 2006). BOOTHROYD et al. (2002) vertikális vizsgálatai szerint legnagyobbtömegben a felszínen, ARBAČIAUSKAS – LESUTIENÈ (2005) megfigyelései alapján kizárólag afelszín közelben fordultak elõ. Az egyedek aljzaton történõ „pihenésére” több magyaráza-tot is találhatunk. Egyik lehetséges ok a táplálékszerzési stratégia. DUMONT szerint a faj fõtáplálékforrása a halikra, melyhez az egyedek a fenékre ereszkednek, másfelõl ezzel kerül-hetik el predátoraikat. Emellett beszámol arról, hogy egy mauritániai populációnál az ösz-szes egyed a fenéken tartózkodott, és ugyanezt tapasztalta a Tanganyika tó 20 m-es mélysé-gében is (DUMONT 1994). A két bányatavunkban talált C. sowerbii egyedek számának becslését megnehezítette ahullámzás, valamint az abdai bányató esetében feltehetõen a szél fontos szerepet játszha-tott, hogy az egyedek a part közelében voltak megfigyelhetõk. A Pisztrángos-tó elnökétõltudjuk, hogy a faj medúzája kb. harmadik éve jelenik meg rendszeresen a tó vizében, évrõl-évre növekvõ egyedszámmal. Leggyakrabban a délutáni órákban figyelhetõk meg, ekkoremelkednek a felszínre.Hazai viszonylatban a faj jelenlegi elterjedése nem ismert, azonban a számos bányata-vunk és holtágaink, valamint a Duna csendesebb szakaszai széles elterjedtséget jelenthet-nek. A bányatavak kezelõitõl, ill. búvároktól származó információk szerint feltehetõen to-vábbi C. sowerbii elõfordulási helyek: Lipót, Hegyeshalom, Gyékényes, Zákány, Õrtilos,Letenye, Barcs, Esztergom és Ecséd települések környezõ víztestei (3. ábra).A faj további helyeken való megjelenése várható, az ismeretek hiánya miatt feltérképe-zésüket a továbbiakban fontosnak tartjuk. A késõbbi térképezések során a polip alak keresését több tényezõ is indokolja: I) nemismertek a körülmények, melyek hatására a polip-formából medúza alakul ki, II) nem meg-felelõ körülmények mellett a faj elõfordulása ellenére sem fogunk medúza alakot találni,III) a medúza alak elõfordulása és detektálása a vízoszlopban függhet a napszaktól, vala-mint víztestenként változhat. 22KöszönetnyilvánításKöszönetünket fejezzük ki Sinkó Lajosnak, a Szigetköz Horgász Egyesület elnökének,hogy lehetõséget és segítséget biztosított a bányatavakon történõ mintavételekre. Köszön-jük Doma Kálmánnak, a Pisztrángos Tavi Sporthorgász Egyesület elnökének, hogy segítet-te vizsgálatainkat.233. ábra: : Abda, Gyõrújfalu, Farkasgyepû : BUCHERT (1960) által említett elõfordulások,o: nem megerõsített közlésekFigure 3: : Abda, Gyõrújfalu, Farkasgyepû : records published by BUCHERT (1960), o: unconfirmed personal communicationIrodalomARBAČIAUSKAS, K. & LESUTIENÈ, J. (2005): The freshwater jellyfish (Craspedacusta sowerbii) inLithuanian waters – Acta Zoologica Lituanica 15: 54–57.BOOTHROYD, I. K. G., ETHEREDGE, M. K., GREEN, J. D. (2002): Spatial distribution, size structure, andprey of Craspedacusta sowerbyi Lankester in a shallow New Zealand lake – Hydrobiologia 468: 23–32BUCHERT, Á. (1960): Craspedacusta sowerbyi Lank., Eine Süsswasser Meduse und ihre beidenPolyp-Typen in der Ungarischen fauna – Acta Zoologica Acad. Sci. Hung. 6: 29-55.DUMONT, H. J. (1994): The distribution and ecology of the fresh- and brackish-water medusae of theworld – Hydrobiologia 272: 1–12.FARKAŠOVÁ, M. & STLOUKAL, E. (2007): Distribution of the freshwater jellyfish CraspedacustaSowerbyi at the Podunajská Nížina Lowland (Slovakia) – Acta Zoologica UniversitatisComenianae 47: 1–6.FRITZ, G. B., SCHILL, R. O., PFANNKUCHEN, M. & BRÜMMER, F. (2007): The Freshwater jellyfishCraspedacusta sowerbii Lankester, 1880 (Limnomedusa: Olindiinade) in Germany, with a briefnote on its nomenclature – Journal of Limnology, 66: 54–59JANKOWSKI, T. (2001): The freshwater medusae of the world – a taxonomic and systematic literaturestudy with some remarks on other inland water jellyfish – Hydrobiologia 462: 91–113JANKOWSKI, T. (2008): Global diversity of inland water cnidariens – Hydrobiologia 595: 35–40.PÉREZ-BOTE, J. L., MUÑOZ, A., MORAN, R., ROSO, R. & ROMERO, A. J. (2006): First record ofCraspedacusta sowerbyi Lankester, 1880 (Cnidaria: Limnomedusae: Olindiidae) in the ProserpinaReservoir (Extremadura, SW Spain) with notes on their feeding habits. Belgian Journal ofZoology, 136: 163–166.24

Az édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbii Lankaster, 1880) magyarországi előfordulása | The freshwater jellyfish (Craspedacusta sowerbii Lankester, 1880) in Hungarian waters

Az édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbii Lankaster, 1880) magyarországi előfordulása | The freshwater jellyfish (Craspedacusta sowerbii Lankester, 1880) in Hungarian waters

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library