Kitekintés a vízlépcsők biológiai szakirodalmára

Abstract

A vízlépcsők élővilágra gyakorolt hatásának megvilágítása érdekében keresést végeztem a legjelentősebb referált folyóiratokban megjelent, a vízlépcsők biológiai hatásaival foglalkozó tudományos cikkek körében. A fellelt tanulmányok a vízlépcsőknek a folyóvízi és folyómenti élővilágra gyakorolt közvetett és közvetlen hatásairól számolnak be. A vízi élőhelyek fizikai-kémiai módosulásai a vízkémiai paraméterek változását, az üledékfelhalmozódás felerősödését, a víz elemösszetételének változását ölelik fel, mely utóbbi akár a tengerek eutrofizációjával is kapcsolatban lehet. A vízlépcsők egyéb közvetett hatásaként említik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A folyóvízi közösségek a vízlépcsők építésére általában divcrzitás-csökkenéssel válaszolnak. Ezt eddig a fito- és zooplanktonról valamint makroszkopikus állatközösségekről mutatták ki. A kagylók és halak számára a vízlépcsők fizikai barriert jelentenek. A halakra gyakorolt egyéb hatások a vándorlási és más életmenet-stratégiák megváltozásában, a vándorlás alatt megnövekedett mortalitásban, illetve a fajok eltűnésében jelentkeznek. A folyómenti élővilágra gyakorolt egyik legszembetűnőbb hatás a szárazodás, mely a növényzet diverzitásának csökkenéséhez és egyes fajok végleges eltűnéséhez vezet. E folyamatot az állatvilág passzív módon, a kétéltűek és a hüllők csoportja például élőhelyeik megszűnése miatt követi. A vízlépcsőknek azonban talaj- és árvízvédelmi funkciójuk révén az élőhelyek fenntartásában, adott esetben pedig, például száraz, sivatagos területeken új élőhelyek létesítésében is szerepe lehet. A cikkek közül néhány a vízlépcsők geológiai kockázatairól és biztonsági kérdéseiről szól. Más tanulmányok a biológiai problémákra javasolt áthidaló megoldások (pl. a természetes vízhozam ingadozásának utánzása, elkerülő utak építése vándorló halak számára, stb.) szerepét hangsúlyozzák. Hasonlóképpen foglalkoznak cikkek a vízlépcsők lebontása után bekövetkezett kedvező hatásokról, például halközösségek megerősödéséről és a folyómenti élőhelyek látványos javulásáról. Összességében a fellelt cikkek többsége (95,2%) a vízlépcsőknek az élővilág vizsgált részére gyakorolt hátrányos hatásáról számol be, mely arány szignifikánsan eltér a véletlen megoszlástól (p < 0,0001). A cikkek között nem volt magyar első szerző által írt munka és egy cikk sem foglalkozott a bős-nagymarosi építkezések következményeivel