A Ewing-sarcomás betegek tünetmentes túlélési esélyeinek értékelése a Gyermekonkológiai Szekció eredményei alapján

Abstract

A Magyar Gyermekonkológiai Munkacsoport Tumorregiszterében 12 év során rögzített 65 Ewing-sarcomás beteg adatait – prognosztikai szempontok szerint – elemeztük. Célunk a túlélés vizsgálata volt. Ahol a rendelkezésünkre álló adatszám megengedte, következtetéseinket statisztikai vizsgálatokkal is megerősítettük. Eredmények: Anyagunkban a panaszok megjelenésétől a diagnózis felállításáig eltelt időtartam szélsőértékei: 2–16 hónap. A tünetmentes túlélés a metasztázissal nem rendelkezőknél Kaplan–Meier módszerével 0,39, míg a pulmonalis vagy más (primer) áttétekkel diagnosztizált betegeknél 0,24. Következtetések: Az eredmények az irodalmi túlélési adatok határértékei alatt maradnak, bár a különbség nem szignifikáns. A rosszabb eredmények döntő oka a későn felismert, metasztázissal diagnózisra került betegek viszonylagosan magas aránya. Correlation between different prognostic factors and the overall survival of Ewing’s sarcoma patients has been investigted. In this study data have been selected from the databank of Hungarian Pediatric Oncologist Section (1988-1999) (n=65). Whenever it was possible statistical analysis has been performed. Results: In our patients time interval from the primary symptoms to the diagnosis was 2-16 months. The average event-free survival in patients suffering from Ewing’s sarcoma without metastasis is 0.39. Meanwhile, this value in patients with pulmonary or other metatasis is 0.24 (Kaplan-Meier analysis). Conclusion: Our results show a moderate difference between the Hungarian and the international event-free survival. Late detection is one of the answers of this discrepancy