Az Ophrys fuciflora fajkomplex 77 faja közül 47 faj 126 populációjának nrITS régióját elemeztünk azért, hogy a komplex filogenetikai viszonyaiba betekintést nyerjünk. A direkt szekvenálások során kapott nrITS ribotípusok kiterjedt varrat zónát alkottak a közép-európai térségben. Ezért innen származó populációk egy-egy egyedét klónozással tovább vizsgáltuk. Ennek során 479 klón nrITS szekvenciával dolgoztunk, melyek gyakoriak (dominánsak), ritkák (szubdominánsak), vagy - többségében - akcidentálisak volt. LaJeunesse & Pinzón (2007) meglátásának megfelelően csak a domináns és szubdomináns klónokat vizsgáltuk tovább, mert ezeket véljük ortológ géneknek, míg a többi filogenetikai szignál nélküli paralóg. Vizsgálatainkban elemeztük ezen ortológ ribotípusok földrajzi elterjedését, filogenetikai viszonyait. Megállapítottuk, hogy a poszméhbangóktól távolabbi rokonságba sorolhatók a köldökbangók, és ezen belül egy természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű faj (O. kotschyi) filogenetikai viszonyait körültekintően tisztáztuk. A maradék poszméhbangókon belül négy kládot különíthetünk el, melyek közt erőteljes génáramlást tapasztalunk. A négy klád közül egy az Ibériai-félszigethez, kettő az Appennini-félszigethez, egy pedig a Balkánhoz kötődik. Ezek a glaciális refúgiumokkal esnek egybe, melyben szeparálódhatott a négy klád egymástól, majd a posztglaciális klímajavulással északi irányba vándorolva keveredtek, kialakítva a most érzékelt varratzónát. | We have analysed126 populations of 47 species from the 77 species of the Ophrys fuciflora species-complex in order to gain insight into the phylogenetic relationships of this complex. The nrITS ribotypes from the direct sequencings formed an extended suture zone in the Central European region. One specimen from these populations was studied further by cloning. This has yielded 479 clone sequences, out of which many were common (domineering), some were rare (subdomineering), and most of them occurred only once. According to LaJeunesse & Pinzón (2007) only the (sub)domineering ribotypes were further studied, because these can be said to be orthologous copies, while the other are paralogous copies without phylogenetic signal. Our researches focused on the geographic distribution and phylogenetic relationships of the ortholog ribotypes. The O. umbilicata group was turned out to be distantly related to the rest. We cleared up the phylogenetic position of a species (O. kotschyi) from the Umbilicata group which bears special conservation importance. In the rest of the O. fuciflora group, four clades were found, between which a significant gene-flow was observed. Out of the four clades one can be connected to the Iberian Peninsula, two to the Apennine Peninsula, one to the Balkans. These territories coincide with the main glacial refugia, which could separate the four clades. In the postglacial era the separated lineages have intermingled forming the suture zone in Central Europe
