Jelenkori folyóvizi felszínformáló tevékenység és a szabályozások hatásainak vizsgálata a Tiszán és a Maroson = Fluvial processes and the effects of river regulation works on the Tisza and Maros Rivers

Abstract

A kutatás célja a meder és a hullámterek fejlődésének vizsgálata. Terveink szerint a méréseket a Tiszán és a Maroson végeztük volna, de később kiterjesztettük a Hernádra és a Drávára is. A mederfejlődést a meder morfometriai paramétereinek hosszútávú alakulása alapján mértük, és vizsgáltuk befolyásoló tényezőit is (vízállás-tartósság, vízjárás változás, partfal-állékonyság, növényzet, tektonizmus és emberi létesítmények). A kanyarulatfejlődést részletesebben vizsgáltuk, ugyanis a Tiszán egyre szűkebb és kisebb kanyarulatok alakultak ki, rontva a meder vízszállító képességét. A mederszelvény és a vízsebesség profilok alakulását árvizekkor és egy hidrológiai év során vizsgáltuk, megállapítva, hogy a meder a legmélyebb az áradó időszak végén, míg tetőzéskor megkezdődik az akkumuláció, amit az izotachok fel- és leszállása is alátámaszt. A hullámterek változásainak vizsgálatakor az akkumuláció mértékének meghatározására illetve az ezt befolyásoló tényezők vizsgálatára koncentráltunk. Megállapítottuk, hogy minden árhullám egyedi módon viselkedik, igen eltérő mennyiségű üledéket halmoz fel, bár a felhalmozott üledék mintázata és szemcseösszetétele hasonló. Hosszútávú akkumulációt az üledék vizsgálatával és DDM segítségével mértünk. Az akkumulációt befolyásoló növényzeti érdesség alakulását a 2006-os árvíz során sebességprofilok felvételével és hosszú távon is vizsgáltuk, megállapítva, hogy ez az egyik olyan kulcsfontosságú tényező, ami az árterek vízvezető képességét rontja. | The aim of the research was to measure the rate of active fluvial processes. Measurements were carried out on the Tisza, Maros, Hernád and Dráva Rivers. The long-term channel development was studied by morphometric parameters and its influencing factors were also evaluated (i.e. stage frequency, regime alterations, bank stability, vegetation, tectonism and human activity). Meander development was studied in details, as the bends of the Tisza tend to be narrower and smaller decreasing the water transport capacity of the channel. The cross-sectional changes and velocity profiles were evaluated during floods and within a hydrological year. Scour and velocity is the greatest in the end of the rising stage of a flood, but during the peak-flood period accumulation is dominant as the velocity profile shifts upwards. During the analysis of floodplain development the process of aggradation and its influencing factors were studied in details. Each flood is unique, as the amount of deposited sediment varied within great scale, however, the pattern and grain-size distribution of the sedimentation was similar. Long-term floodplain accumulation was measured using sediment profiles and DTM. Vegetational roughness as an influencing factor was evaluated by velocity measurements during the 2006 flood and by patch analysis. We concluded that vegetational roughness is the most important factor in decreasing the flood conductivity of the floodplains