Egyenlőbbek? Esélyegyenlőség és egyházi közoktatás

Abstract

Még hatályba sem lépett az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény, mikor már heves indulatokat váltottak ki a törvénynek az egyházakkal kapcsolatos rendelkezései. Úgy tűnik, hogy a kialakult helyzet mind a közvélemény, mind pedig a témával foglalkozó szakemberek figyelmét az állam és az egyházak viszonyára tereli és e kapcsolatrendszer alapvető kérdéseinek átgondolására készteti. Teljesen jogos ez, hiszen a tét nem kevés. Amirôl itt szó van, az az, hogy az állam mennyire avatkozhat be az egyházak belső életébe: meddig terjed az egyházak autonómiája, meddig terjed az állam beleszólási lehetősége az egyházügyekbe, az egyházak állami anyagi támogatásából következik-e az állam többletjoga a beavatkozásra, valamint az állami anyagi támogatás elfogadása az egyházak autonómiájának elvesztésével jár-e együtt, illetve nagyobb függetlenséget élvez-e az egyház, ha az állam nem támogatja anyagilag. Mindezekről a kérdésekről higgadtan, szakmai szempontok alapján szükséges véleményt formálni, amely közelebb vihet a helyes álláspontok kialakításához. Az alábbiakban a kérdéskör egy szeletének, nevezetesen az egyenlő bánásmódról szóló törvény és az egyházi közoktatási intézmények viszonyának vizsgálatára törekszünk. A jogszabályok elemzésével arra keressük a választ, hogy e területen hol húzódik az állam beavatkozási lehetőségének és az egyházak autonómiájának a határa