Egyház és népszokás Erdélyben a XVII-XX. században, különös tekintettel a székely falvakra és szórványtelepülésekre = Church and folkways in Transylvania in the 17th-20th century, with special regard to Szekler villages and small farms

Abstract

A kutatás elsősorban erdélyi történeti néprajzi források feltárására és a bizonyos társadalmi, kulturális jelenségek (szokások) történeti és jelenkutató megközelítésére vállalkozott. A projektben résztvevő két kutató munkája nyomán nagy mennyiségű archívumi forrásanyag került elő a Székelyföld 17-20. századi mindennapi életére vonatkozóan. A források feltárása és feldolgozása mellett már több önálló kötet és tucatnyi tanulmány is napvilágot látott a régió (történeti és recens) népi vallásosságának és egyéb közösségi formáinak kapcsán. Utóbbi témakörben kiemelkedik a székelyföldi "tizesek"-nek mint sajátos önszerveződési, önkormányzati és településnéprajzi egységeknek az úttörő jellegű, átfogó vizsgálata. | The research primarily based upon the exploration of Transylvanian historical ethnographic sources and the examination of certain social and cultural phenomena (customs) in historical and recent perspective. A big amount of archive source-materials turned up after the work of the two participant researchers about the everyday life of Székelyföld in the 17-20th century. More books and an a dozen of study were already revealed beside the exploration of the sources about the (historical and recent) forms of folk piety and the other community forms of the region. The most important topic is the pioneer examination of the specific self-organization, municipal and settlement units (called 'tizesek') in Székelyföld