'A nyitott kérdések a nyugdíjgazdaságtanban'' c. kutatásban két részterületen értem el új eredményeket. A) ''A rugalmas nyugdíjrendszer'' c. kutatásban folytattam korábbi , részben Eső Péterrel közös kutatásaim. (Rugalmas nyugdíjról beszélünk, ha a dolgozó szabadon választhatja meg nyugdíjazási idejét, és ettől függően kap havi nyugdíjat. ) Több modellben is igazoltam, hogy abban a realisztikus, de sokak által elhanyagot esetben, amikor a dolgozók várható élettartama típusonként különböző, és csak a dolgozók ismerik vagy veszik figyelembe ezt az jellemzőt, a hagyományos biztosítzásmatematikai szabályt módosítani kell: pl. a 2004-ben bevezetett évi 6+2%-os bónusz helyett célszerű visszatérni a korábbi 3,6+1,5%-hoz. Az ösztönzés tompítása csökeknti az újraelsoztást, de nem szünteti meg. Az újraelosztás kiküszöbölése azonban túl nagy áldozatot követlene a társxdalomtól, és gyakran még a nettó befizetők is jobban járnak ebben a rendszerben, mint ha ragaszkodnának a szigorú egyenleghez. B) A modern népességek elöregedése miatt veszélybe került a jóléti rendszerek, különösen a nyugdíj- és az egészségügyi ellátás fenntarthatósága. A legtöbb szavazási modellel szembefordulva egy befolyásos cikk azt állította, hogy ellenkezőleg, a dolgozók annyira visszafogják szorítani a jóléti rendszert, hogy egyenes könnyebbé válik a teher. A nemzetközi irodalomban szinte egyedül lelepleztem, hogy a szóban forgó cikk mind elméletileg, mind statisztikailag téves. | I have studied two problems in my ''Open issues in pension economics''. A) In ''The flexible retirement'' (partly jointlly with Péter Eső) I have continued my earlier investiogations. (I mean under flexible retorement a pension system where the worker can choose his retirement date, and depending on it, he receives a variable monthly benefit.) I have demonstrated that in the realistic but neglected case, when workers' lefe expectancies differ and only they know or can take into account, the traditional actuarial rule should be modified. For example, instead of the Hungarian regulation, introduced in 2004, which provided an additional 6+2% for any extra year in employment above the legal retirement age, the government should return to the old regulation, providing only 3.6+1.5%. The dampening of incentives reduces but does not eliminate the redistribution. The total elimination of redistribution would be socially suboptimal and quite frequently even the net contributors are better-off than in a system with strict balances. B) "Voting models in pension economics." The aging in modern populations may undermine the sustainability of welfare system, especially pension and health care systems. Contradicting to the bulk of the literature, a very influential paper called into question this common sense observation. Almost alone in the international literature I showed that the foregoing paper is based on erroneous theory and statistics
