Acélok karbidkiválási folyamatainak vizsgálata; a szemcsehatárok és szemcseorientáció szerepe = Investigation of carbide precipitation processes in steels; the role of grain boundaries and grain orientation

Abstract

AISI 304-es és 316-os ausztenites saválló acélokat hőkezeltünk, mechanikusan deformáltunk, majd mechanikus-termikus kezelésnek vetettünk alá, hogy növeljük az anyagban kialalkuló speciális szemcsehatárok mennyiségét. Az eredmények azt mutatták, hogy a képlékeny alakítás hatására csökkent a speciális határok részaránya, míg a hőkezelés idejének növelésével nőtt. A mechanikus-termikus kezelések hatására a speciális határok sűrűsége nőtt. A mechanikai alakítást követő hőkezelés ideje rövid kell, hogy legyen, ugyanis ebben az esetben kaptuk a legkedvezőbb szemcsehatár-szerkezetet. Ferrites ARMCO-vasat mechanikus-termikus kezelésnek alávetve azt tapasztaltuk, hogy ennek a kezelésnek nincs jelentős hatása a speciális szemcsehatárok mennyiségére. Ezt követően zománcozható acéllemezeket vizsgáltunk visszaszórtelektron-diffrakcióval, hogy összefüggést találjunk a kristálytani adatok és a hidrogénátbocsátó képesség között. Azxt tapasztaltuk, hogy az (111) textúra intenzitása szoros kapcsolatban van a hidrogénátbocsátó képességgel. | AISI 304 and 316 type austenitic stainless steel samples were heat treated, mechanically deformed, and finally thermo-mechanically treated in order to increase the amount of special grain boundaries. Results showed that the plastic deformation caused the decrease of the ratio of special grain boundaries, while, the time of the heat treatment was proportional to them. Cyclyc thermo-mechanical treatment caused a dense special grain boundary structure. The time of the heat treatment after mechanical loading should be short, because this case showed the largest number of special boundaries. Ferritic ARMCO-iron was then thermo-mechanically treated, but results showed that this treatment has no significant effect to the grain boundary structure. After that, enamel-grade steels were investigated by electron back scattering diffraction in order to find correlation between crystallographic data and hydrogen permeability. Results showed that the intensity of (111) texture shows a strong correlation with the hydrogen permeabilit