Középhegységi lomberdők természetes bolygatásainak vizsgálata távérzékeléses módszerekkel = Study of natural disturbance patterns in submontane deciduous woods using remote sensing techniques
Elvégzett kutatásunkkal mind az erdők finom-léptékű mintázatát meghatározó lékdinamika, mind a durva mintázatot meghatározó intenzív, nagy kiterjedésű bolygatások mértékéről, jellemző mintázatairól gyűjtöttünk új - eddig szinte teljesen hiányzó - ismereteket távérzékeléses technikák alkalmazásával. A börzsönyi gazdasági erdőket ért jég- és szél által okozott bolygatások mintázatainak leírásán felül megmutattuk, hogy az egyes állományok kárérzékenysége nem csak domborzati helyzetüktől (magasság, kitettség, meredekség), hanem olyan állományjellemzőktől is függ, amelyekre az előgazdálkodó befolyással bír (pl. előhasználatok intenzitása, kor- és méreteloszlás). Két természetközeli állomány lédinamikai jellemzőit tártuk fel 25 éves időintervallumra, leírtuk a lékek mennyiségét, méreteloszlását az egyes időpontokra, illetve a feltártuk az egyes lékdinamikai események (új lékek keletkezése, régiek bezáródása, szomszédosak összenyílása) fontosságát. Vizsgáltuk a felújulás lékméret- és nagyvad-sűrűség függését. Eredményeink felhasználhatók a természetközeli erdőgazdálkodás megalapozásában, olyan alternatív kezelések kidolgozásával, amelyek az erdők szerkezeti diverzitását növelik, stabilitását nem csökkentik, és ezért természetvédelmi és gazdasági érdekeket is kiszolgálhatnak. | Our research provided new information on the extent and characteristic patterns of both fine-scale patch dynamics and of intensive large-scale disturbances affecting our forests. We used remote sensing techniques. In addition to quantifying aerial extent and intensity of the the large-scale intensive ice and wind disturbances that hit the commercial forests of the Börzsöny Mts., we also showed how the sensitivity of the stands was related to topographic features (elevation, aspect, slope steepness) and also to stand characteristics affected by management (intensity of former cuts, age- and size distribution). We also studied how regeneration is related to gap size and to effects of browsing game. We studied 25 years of gap dynamics in two near-natural beech stands by describing aerial extent, size distribution and spatial pattern of canopy gaps for each time step. We also quantified the importance of different dynamical processes (gap creation, gap closure, merger of gaps). Applications of our results might contribute to the development of new techniques that increase biodiversity, maintain stability, hence serving nature-based silviculture and conservation management
