Tóth, Pál

Tóth Pál

University of Szeged

m A tanultak rögzítésére, jegyzetkészítésére, és a felső osztályos nyelvtani anyag csökkentésére volt még átmeneti javaslata: a folyó is-kolai évre már. * * * Elnöklő főigazgatói fenti javaslatot, miután az értekezlet azt teljes terjedelmében elfogadta, elnöki állásfoglalásával magáévá tette azzal, hogy az értekezlet jegyzökönyvét, az előadók elaborátumait, az össze-foglaló ¡avaslatot a nm. V. K. Miniszter Úrhoz felterjeszti. * * * Arató István igazgató, tanügyi főtanácsos tolmácsolta ezután az értekezlet őszinte köszönetét dr. Simon László tanker. kir. főigazgató el-nöknek, amiért az értekezletet összehívta. Ez az értekezlet a szorosan vett problémák megbeszélésén túl is sok értékes tanulságot nyújtott. Első eset, hogy ilyen szakértekezleten részt vehetett, pedig pályája vé-gén van már. Sok haszonnal járna ilyen szakértekezletek tartása még akkor is, ha nincsen ilyen sürgősen időszerű szüksége. Tolmácsolja az értekezlet köszönetét és háláját azért is, hogy a tanárok elmondhatták aggodalmaikat és megtehették javaslataikat. Csanády Sándor. Anyagvizsgálat a latin nyelvből.* A latin nyelvtan. Szeretnék most még a nyelvtanra is rátérni néhány szóval, bemu-tatni az itt nyert eredményeket. Tudnunk kell azt, hogy a nyelvtant tkp. szó- és szólamtanulással is el lehetne sajátítani (ez a direkt-módszer eljárása is). Az iskolai el-járásban azonban nem ezt tesszük. Itt rendet teremtünk a rendszertelen-ségben, a sok egyes esetet sorokba állítjuk, és a sorokból ismét egyes eseteket vonunk le. Mégis azok a megállapítások, amiket a szavakra vonatkozólag tettünk, igen nagy mértékben állnak a nyelvtanra is bizo-nyos vonatkozásokban. Ha ott az volt a megállapításom, hogy a mai átlag-diák nem ké-pes elvégezni a rárótt feladatot, akkor a nyelvtannál is csak ugyanezt lehet hangsúlyozni még erősebben. Az elgondolásom sok esetben az volt, hogy adok ugyan fel leckét olyat, amit „elmagyaráztam", de tudottnak csak olyat veszek, amit ma-gam megtanítottam. * $ $ 1939. október 23-án (I. o.) kellett ragozniok a CURA-t és CAM-PUS-t. Eddig elvégeztünk 3 olv.-t, szept. 30-tól — vázlataim szerint — 9 egyes, és még 10 egyes és többesszámú főnevet ragoztak otthon írás-* (Második közlemény.) •218 ban. Ugyanezeket az iskolában is elmondták úgy, hogy egy előremondta, a többi karban utána. A CURA-t kidolgozta 40 tanuló. Hibás 24, összesen 127 hibával (vagy hiánnyal), egv tanulóra 3 hiba esik, sokat a II. deci. okozott, te-hát perseverációs hiba. Felénél többnek hibás tehát a munkája. A CAMPUS-t kidolgozta 34 tanuló, hibás 19, összesen 65 hibá-val, egy t.-ra 2 hiba esik. Főként az látszik, hogy nem ért még ki sorrá: campusum, campusi, campuo-t írnak. 3 nappal előbb tértünk rá a II. decl.-ra. Érdemes elgondolkodni ezen az eredményen. Ha meggondoljuk, hogy sokszor milyen futva megyünk át a deklinációkon, megérthetjük, hógv miért akadunk el vele a felsőbb osztályokban. Nem lehet eleget gyakorolni írásban és szóban. Az i-tövüek deklinációja teljesen meghaladja az I. o.-os tanuló ere-jét. 3 tanuló oldotta meg a feladatot. Ezért nem érdemes valamit taní-tani, az a három meg tanítás nélkül is megcsinálja. * * * Jegyzeteim tanúsága szerint még szept. 25-én előfordult a DE ITALI A kifejezés. Azóta in, cum, ab, ante stb.-vel 33 esetben leírtak a diáriumba és mondtuk is hangosan karban a példákat. Mégis 40 tanuló közül OB INDUSTRIAM kifejezést csak 22 írta jól, 10 pedig egyáltalán nem írta, mert nem tudta, hogyan fordítsa. Nagyon nehéz a tanulónak, mert egyes eseteket tanul, s a ragok neki még nincsenek sorokba ren-deződve. De érdemes meggondolni e nehézségek megértésére a következőket: IN URBIBUS CLARIS: híres városokban ; AD COMITES FIDOS : a hű kísérőkhöz kifejezések lefordítására a tanulónak a következő láncsort kell megtennie: 1) város: urbs, 2) híres: clarus, 3) u rbs : nőnemű (ezt az átlagnak meg kell mondani, mert nem tudja a verses szabályból kihámozni!), 4) híres város: jelzői viszony, 5) a jelzőt meg kell egyez-tetni, 6) kiválasztom a darusból (ha ismerte a szót és nem felejtette el közben, ami ujabb gátlás!) a nőneműt: clara, 7) tehát : clara urbs, 8) III. urbs clara, 9) hol kérdésre felel, 10) -ban, - b e n : in, 11) abl. -szal, 12) végigragozandó az urbs clara. ez újabb 9 eset elsorolása, a 10 éves gyereknek teljes figyelmét leköti, de végre: 13) urbibus claris, 14) in urbibus claris. Egyszóval a 10 éves gyermeknek gondolatban egy 14 lánc-szem-ből álló sort kell végigcsinálnia úgy, hogy az előző szemeket, valamint a cél utolsó, 14. szemét állandóan a tudata gyújtópontjában kell tar-tania. Ez csak az a logikai sor, amelyet végigfuthat akkor, ha a két idegen szó, (urbs és clarus) hangalakját, valamint ezeknek 10, ill. (II és MI. deci.) 20 esetváltozását az önkéntelen és gépies szolgálatbalépés mechanizmusával pergetni tudja. Mihelyt még ezeken js gondolkodnia kell, még iobban növekszik a figyelem megosztása, az akadályoknak és útvesztőknek a száma. Hogy lehet feltételezni, hogy ezt a 10 éves átlagtanuló önállóan megcsinálja, mikor a felnőtt is nehezen megy keresztül egy 4—5-ös lánc-következtetésen! A gyakorlati iskolai életben •219 vagy megmondja á tanár, vagy leülteti a"gyengébb tanulót, jelenleg az osztály felét. Tévedés azt hinni, hogy analógiás uton meg lehet oldani. Az még sokkal nehezebb és sokkal több gyakorlatot kiván — érthe-tően : az a végső eredmény. Kísérletben igy festett: IN (19) URBIBUS (19) CLARIS (19). Teljesen csak 10 tanulóé jó. AD (14) COMITES (12) FIDOS (5). Csak 5 tanulóé jó. 1939. dec, 13-án kidolgozta 39 tanuló 1—6 perc alatt. Végeredmény: 10 éves átlagtanuló ezt önállóan megcsinálni nem tudja. Ilyesmi még a birtokos jelző, mint jelzős főnév, s általában a birt. jelző felismerése rag nélkül. * * * Az ige személyének a megismerése sem egyszerű. A II. o.-ban okt. 23-án az alábbi igéket kellett lefordítani: megajándékozza (dono) jövünk (venio) felelek (respondeo) elmesélitek (enarro) nézi (videó) félsz (timeo) zavarom (turbó) befogadjuk (recipio) elhagyják (desero) olvassák (lego) visszamaradtok (remaneo) felveszed (tollo) donat . . . . , . 10 . . 30 . . 3 venimus . . . . . 10 . . 29 . , . 4 respondeo . . 2 . . 30 . . 3 enarratis . . . . 10 . . 24 . . , 9 videt . . . . . 6 . . 28 . . 5 times . . . . . . 7 . . 30 . . . 3 turbó . . . . . . 2 . . 28 . . 5 recipimus . . . . 13 . . 28 . . . 5 deserunt . , . . 20 . . 27 . . 6 legunt . . . . . . 14 . . 20 . . . 13 remanetis. . . . 20 . . 23 . . 10 tollis . . 13 . . 26 . . . 7 Kidolgozta 33 tanuló 15—20 perc között. * * * Fordítás. 1939. okt. 10-én egy olvasmány retroversióját végezte a II. o. Extemporale-dolgozat, ideje 20 perc. Javitás után másnap mégegyszer megcsinálták, a második szám ennek az indexe; ennek ideje 15 perc: Enumera (9, 18) eventus ( l l , 15) rerum (17, 24) quarum (12, 22) memória (18, 3) ad hodiernum (diem) (3, 10) remansit (6, 15). Lau-dabo (9, 27) memóriám tuam (17, 22) Pastor (23, 29) pecoris (24, 34) regis (23, 35) invenit (20 30) infantes (24, 30) et eos (23, 31) educavit (15, 24). Romulum (23, 36) sapientia (8, 20) et fortitudine (8, 19) nemo posterorum (18, 26) superavit (18, 20). Romulus (36, 36) inter duos montis Capitolini lucos (13, 21) asylum (22,37) aperuit (27,37). Kidolgozta: 36, 38 tanuló. * * * Az I. o.-ban a következő eredménnyel végeztek extemporalis retroversiót. •30 I. gyak. Nunc (1) in schola (13) de ttalia (12) narro (o). ín schola (13) vides (10) tabulam geographicam (18) Italiae (14). Históriám (12) Romae (4) latiné (11) legimus (10) Non (3) scholae (23) sed (10) vitae (16) discimus (6). írásbeli volt 330. Kidolgozta 38. t. okt. 4-én. II. gyak. Populum (21) Romanum (23) ob industriam (22) lau-Lamus (21). Discipuli (30) valde (33) amant (32) Romanos (20) anti-quos (11). Incolae (26) Italiae (36) Romani (28) erant (24). Agros (19) datii (19) servi (20) Romani (23) arant. (23) Domini (29) agrorum (31) Romani (33) erant (26). Nov. 4. Kidolgozta 40 tannló. A szótanulásnál már volt szó arról, hogy milyen nehéz az agy-nak mindazt a munkát végeznie, amit a nyelvtan és a fordítás ráró. A könnyebbség csak akkor fog jelentkezni, ha nagyon lassan a fentebb említett műveletek közül egyik-másik a gépies működés és szolgálatba-lépés fokára jut el. De mennyi-mennyi gépies gyakorlás kell ehhez. Pedig addig az első osztályos tanuló még a gépies gyakorlást sem tudja végezni önmaga, mert pl. a declinálásnál a szógyök minduntalan kiesik tudatából. Csak mikor már éppen a gépiesség által a figyelem-nek sok-sok erői felszabadultak s rávethetik magukat a még ismeretlen feladat megoldására, akkor bír a tanuló először a maga lábán meg-állani. Ha a gyökre figyel, akkor a declinátiót téveszti el, ha a ragokra, akkor a gyök esik ki tudatából. Hiába: Pluribus intentus minor est ad singula sensus. Meg kell gondolnunk, hogy nemcsak műveleteink, ha-nem a beszélt nyelv nyelvi formái is az annyira komplikált beszéd-készség kereteiben reflexmozgások, továbbá hogy gondolataink kifejezésére a szavak, szókapcsolatok, sőt egész mondatsorok mint kész formák állanak rendelkezésünkre, csupán különféle hangsúllyal és sorrendel beléjük öntjük gondolatainkat. Nemcsak maguk a szavak kincsei egy-egy beszéd közösség egyedeinek, hanem az objektív gondolati tartalmakat képviselő hangsorok is akár mint beszédszakaszok, akár mint mondat-sorok. Mily nehéz gondolni is meg a gondolat formáit is meg-szerkeszteni. Mikor tehát ezt a nagy, szétszórt és megerőltető szellemi művelelet mérlegeljük, eszünkbe kell jutni, hogy még a látszólag gyenge ered-mény is igen sok munkabefektetés. A 10 éves gyermeknek ezt igen mostoha viszonyok, kedvezőtlen körülmények közt kell megtennie. Bele-vág ebbe a nagy munkába: 1. nem a maga akaratából, 2. gyerekes játékhajlamoktól terhelten (?), 3. figyelmének szétszórtságával és gya-korlatlanságával, 4. nagy hibateljesítményekkel, 5, akaratának gyenge-ségével, 6. kedv nélkül, 7. általában a kívánalomhoz mérten gyenge előképzettséggel, 8. otthoni rossz tanuló-feltételekkel, 9. végül az adatok szaporodásával mindinkább lemarad, a feladatot mindinkább megold-hatatlannak látja a maga számára s ennek következtében tanuló-kedve is állandóan csökken. Csodálkozunke-e azon, ha a teljesítménye gyenge, környezetével elégedetlen, s beleterelődik a dologkerülésbe. . . Elérkeztünk most oda, hogy levonjunk bizonyos következtetéseket az eddig tárgyaltakból. 1) Mindenek előtt tudnunk kell azt, hogy az I. o.-os gimnazista magyar szövegből általában 7—11 szótagot, a II. o.-os 10—!8 szótagot •221 másol percenkint. (Arany: Családi kör-ének egy szakasza,) Ugyanezt magam 2 perc alatt másoltam le, tehát 38 szótagot percenkint. Latin szöveg másolása sokkal lassabban megy. 2) Mivel a tanuló kiolvasni csak alig vagy nagyon hibásan tudja a szavakat, az iskolában annyira be kell gyakorolni hangos karbamon-dással, hogy az íráskép láttára az otthoni tanulásnál a hangkép is megjelenjék tudatában. Ehhez legkevesebb ötszöri elmondás kell. 3) Nem a jelentés megtanulása okozza a legnagyobb nehézséget, hanem a latin hangalak bevésése. Ez a nehézség 75%-al, tehát három-szor nehezebb, mint a jelentés megtanulása. Minthogy ezeket az idegen hangsorokat nem támogatja semmiféle alap az eddigi hangsorkincsében a bevésésnél, nem kell visszariadni a gépies hangos karbanmondástól. A 10 éves tanuló szellemi színvonalát tekintve hozzá a legjobban vág még a gépiesség. A gépiesség mellőzésének a jelentés tanulásában volna a helye, de ez a gyakorlás folyamán önként válik tulajdonává. Lehetőleg az iskolában történjék, ahol a tanár leleményessége nagyban enyhíti a gépiességet. 1 órára úgyis legfeljebb 10 szót lehet venni, ez pedig csak kisvrésze az órának. Ez aztán az olvasás tanítását is feleslegessé teszi. Tudomásul kell venni, hogy a nevelő-oktatás idejében is vannak felada-tok, amiket csak a gépies mechanizmussal lehet megoldani, vagy már lemondhatunk az eredményről. 4) A tanuló egyéniségét figyelembe véve ennek a szótanulási mód-nak a IV. év végéig kell folytatódnia. Ez alatt az idő alatt a tanulók az elvégzett olvasmányi anyag szókincsének kb. 30%-át aktív, ill, 50%-át passzív szókincs gyanánt elsajátították. Ha az I. o.-os anyag alapján hozzávetőleges számítást végzünk, ez kb. 900 aktív, ill. 1350 passzív szóvagyon birtokába juttatja a tanulót, a IV. o.-végén. Nem kell elfe-lejteni, hogy az óránként kb. 10 szó az olvasmányi anyagban nem je-lent egyenletes haladást, hanem fokozódó gyorsulást. Ez meg fog felelni az osztályonként fokozódó olvasmányi igényeknek. 5) Az V. o.-ban lehet aztán áttérni lassan a plurima lectio elvének megvalósítására. A meglévő szókincs alapot fog adni a haladásra, vi-szont az olvasmányi anyag megnövekedése, a szónak a latin szövegben való mind gyakoribb előfordulása révén a szó jelentésének elmélyülése, kép-zetté válása annál inkább lehetséges lesz, mivel az értelem sok ereje felszabadul egyéb feladatok alól. Ma az a helyzet, hogy a tanulók nagy-része a felsőbb osztályban is a szó hangalakjának és jelentésének fela-datával van elfoglalva. 6) A latin szó tanulása nem vonható egy kalap alá a többi idegen nyelv szótanulásával. A legnagyobb különbség az persze, hogy nagyobb tanulók tanulják az újabb idegen nyelveket, fejlettebb agypályákkal, másrészt a latin már nagyban támogatja őket az idegen szógyökök megrögzítésében. 7) Az I. o.-ban nem lehet magyar nyelvtani alapokon elindulni, mivel anyagfelépítésünk hibás. * * * Sem nem teljes, sem nem egészen pontos igénytelen dolgozatom. Egész területre kiterjedő, alaposabb s több embertől végrehajtott vizs-•222 gálódásoknak kellene következniők. Mégis útrabocsátom, mert remélem, hogy így is hasznossá teheti magát egyrészt a latin tanítás^ eredményes-ségének fokozásában, aztán a magyar diák tanuló-egyéniségének meg-ismerésében, végül pedig — ezt tartom a legfontosabbnak! — egy új iskolai világnézet kialakulásában. Ezt az-ú j világnézetet abban látom, hogy a középiskolának a kezdőfokon mind jobban és jobban kell kap-csolódnia gyermekszemléletben és módszerben az elemi iskolához, más-részt pedig a gyermek helyes ismeretében mind többet és többet kell magáravállalnia abból, hogy a tanulásban gyermek mellé álljon. Ezzel az iskola a nevelői feladatában is csak hathatósabban fog eljárni. Tóth Pál. v A kereskedőtanonciskola nevelésügyi rendszerünkben. Egy nemzedék felemelésének gondolata érlelte meg a kereskedő-tanonciskola típusának megteremtését. Ez az iskolatípus egy sajátos nevelési és oktatási rendszer eredménye. 112 évvel ezelőtt az az elgondolás indítja meg fejlődését, hogy fel kell szerelni a kereskedői nemzedéket a gyakorlati ügyességen felül kellő elméleti szakképzettséggel is. Ez a gondolat azért öltött testet, mert a kereskedői társadalom belátta, hogy szakértelem nélkül nincs előbbréjutás, nincs jobb megélhetés. Ebben a küiföld jó példával járt elől, s ez indította a hazai kereskedői társadalom vezetőit arra, hogy az elméleti szakképzettséget kereskedőink között is elterjesszék. Ebből a célból keletkeztek hazánkban azok a tanfolyamok és iskolák, amelyek megteremtették a kereskedőtanonciskolákat. • 1830-at írtak akkor, amikor a Pesti Polgári Kereskedelmi Testület a Bibanco Emánuel Gyula sziléziai származású tanító által megszerve-zett vasárnapi iskolát kereskedőinasok és gyakornokok részére megnyi-totta, Ez volt a kezdet, ezt követte a többi vasárnapi iskola és tanfolyam. (Szegeden 1883-ban alakult). A tanoncoktatás szükségességét elengedhetetlen kötelességének tartotta a magyar kormány is, mert azt az 1884: XVII. t. c.-ben a kér-dést országosan is rendezte. Ez nemcsak a tanítás tervét foglalja ma-gában, hanem utasítja a kir. tanfelügyelőket, hogy tankerületeikben necsak ilyeneket szervezzenek, hanem a meglevő vasárnapi tanfolyamo-kat is kereskedőtanonciskolákká fejlesszék át. Így minden olyan város-ban, vagy községben, ahol 20-30 tanköteles kereskedöinas van meg kellett szervezni az alsőfokú kereskedelmi iskolát. Ebbe az iskolába ha-tósági kényszer útján is be lehetett kényszeríteni minden tanköteles ke-reskedőinast. Az 1893. szept. 4-én kibocsátott 24.784. sz. VKM-i rendelet új szervezetet alkotott meg és az alsófokú kereskedelmi iskola helyett meg-alapította a kereskedőtanonciskolát. Az 1897. máj. 24-én kelt 25.314. sz. r. a kereskedelemügyi m. kir. miniszter hozzájárulásával mind a rendtartást és a felügyeletet, mind a tanítási tervet megváltoztatta és 

Anyagvizsgálat a latin nyelvből : a latin nyelvtan

http://acta.bibl.u-szeged.hu/53491/1/nev_szem_006_009_010_217-222.pdf

Anyagvizsgálat a latin nyelvből : a latin nyelvtan

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged