Márton, I.

Márton I.

University of Szeged

179 röl, a házi fogalmazványok tanmenetéről, illetve ezek kitűzéséről és ellenőrzéséről beszél. Ez a látszólag csak kifogásokból álló ismertetés-azonban nem akarja sem le-tagadni, sem észre nem venni, hogy a szerző a lényeget helyesen látja, hogy az el-mélet és gyakorlat minden kérdésében otthon van, és gondolatai valóban a saját eredményes és lelkiismeretes tanári munkájára épülnek rá, csak szerettük volna, ha gazdaságosabb, áttekinthetőbb anyagkezeléssel máradéktalanabbul tudná gazdag is-mereteit mások számára is kamatoztatni. Vájt ai István. Vicsay Lajos; Időszerű népművelési előadások. Szeged, 1938. 222. I. A Felvidék felszabadulása valahogy megoldotta a lelkeket; valami különös melegség, áradó jóság hoz közelebb egymáshoz minden magyart. Emberibb sze-mekkel nézve — többet látunk meg és a magunk kicsinyes önzésén felülemelkedve — az egész nemzet életérdekei hevítenek bennünket. Érezzük, hogy az egész ma-gyarság életét átfogó gyökeres reformoknak kell következnie s a roppant áldoza-tokra, melyeket majd ezek követelnek, máris készséges lelkülettel állunk készen. Egyet azonban nem szabad elfelejtenünk! Azt t. i., hogy a reformok és az ezekért hozott áldozatok csak akkor lesznek gyümölcsözők, ha velük karöltve egy átfogó nemzetnevelő programmot is megvalósítunk. Fel kéli emelni a magyar népet arra a színvonalra, amelyen a kezébe adott értékekkel helyesen tud gazdálkodni és élni, nemcsak a maga, hanem az egész faj jövője szempontjából is. Ezért fogadunk oly örömmel minden megmozdulást, amely a nemzetnevelés szolgálatára indul el s ezeknek a gondolatoknak jegyében értékeljük Vicsay Lajos könyvét is. Nem a tartalom újsága, hanem az a tevékenység eredeti a könyvben, mely-lyel a roppant irodalmi anyagból kiválogatta, megrostálta és hallgatósága részére egyszerű, kristálytiszta formába foglalta korunk nagyon is bonyolult gazdasági és társadalmi problémáit. Felsorakoznak itt a lényeget helyesen hangsúlyozó előadásokban a totális ál-lamok berendezkedései, a rendi állam eszménye és a keresztény szociálizmus irány-elvei. Ismerteti az új államok gazdasági kísérleteit, az úgynevezett irányított gaz-dálkodást. A könyv második része Magyarország helyzetét vázolja a kőzépeurópai álla-mok nagy családjában. Áhogy a környező államok fejlett közgazdasága feltárul előt-tünk, szinte kiérezzük a szerző pedagógiai gondolatát : tanuljatok ezektől 1 Majd a magyar falu fájó sebeire keres gyógyszereket. Sorra veszi a falu-problémák legfontosabbjait és helyes megoldási lehetőségeket keres további fejte-getéseiben. Megnyugvással olvassuk ugyanitt a kormányzat intézkedéseit és komoly erőfeszítéseit a magyar nép megsegítését és a bajok megelőzését illetőleg. Még a légvédelem és az új alkotmányjogi reformok sem kerülték el a sokoldalú szerző fi-gyelmét. íme, több mint negyven előadás I A szerző hosszú, munkás éveken át feldol-gozott és megtartott népművelési előadásai új szempontokkal kiegészítve és átfé-sülve. A könyv, ahogy most megjelent, tárgyakban, szempontokban és adatokban való gazdagságával komoly nyereség lesz mindazoknak, akik a népművelés kérdése iránt érdeklődnek és ilyen előadásokat tartanak. Külföldön minisztériumokat állítottak fel a népmüvelésnek, nálunk még iro-ísd dalma is alig van. Vajha Vicsay könyve erjesztő kovásza lenne a jövő nemzetneVelÓ törekvéseinek! Márton I. Fowler—Wright: Prága nincs többé. i)Oenius. 1937. 285. old. Nem kel-lett különösebb diplomáciai iskolázottság annak a megállapításához, hogy a párizs-környéki békeszerződés hajója a csehszlovákiai „lék" miatt fog elsülyedni. Maga a békeszerző Clemenceau mondotta, hogy ez a békeszerződés csupán egy másik módja a háború folytatásának. „Rákok marakodása a vízihulla felett" jegyezte meg Thom-zon, az angol légügyi miniszter. A revíziós évek fiatal nemzedékének épen ezért mond igen sokat ez az angol utópisztikus regény. Meséje leköti az olvasót meglepő fordulataival. A versaillesi gúzsbakötött Németország és a .győztes" cseh nemzet küzdelmének utolsó fázisát mondja el. Egy határcsempészési eset lobbantja lángra a 20 éves feszültség szikráját. Megjelenik Prága felett a német repülőraj és . . . Prága nincs többé. De túl a fan-tázia-szülte mesén (amit a bekövetkezett események majdnem teljesen igazoltak) fi-gyelemre méltó az a politikai világnézet, amely ennek az angol írónak a regényéből árad és a cselekményeknek eszmei hátteret ad. Gondolunk itt elsősorban azokra a kijelentésekre, amelyeket az író a német és angol miniszterek ajkára ad, vagypedig e y-egy semlegesnek tűnő személytelen leírás keretébe beiktat. Vigasztaló lehet ránk, magyarokra, hogy van Angliában egy íróréteg, mely a békeszerződésekről már úgy gondolkozik, hogy ezek össze nem illő népi elemeket kényszerítettek új határok közé ; olyan államba, amelyet a nemzetiségek nem hazájuknak, hanem börtönüknek érez-nek. Az író véleményét kell kiéreznünk az elszánt nemzetiszocialista vezérnek, Neider-niannak szavaiból: „Csehszlovákia sorsa meg van .pecsételve, büntető kezünk most fog lesújtani magukra". Hasonlóképen az angol közfelfogásban leli magyarázatát az a fenyegető kijelen:és, amit az író egy német repülőtiszttel mondat e l : „Mi nem akarunk egyebet, mint elfojtani egy tűzvészt, amely nagyon is elterjed, ha nem te-szünk ellene. Európának be kell látnia, hogy a leggyökeresebb eljárás egyben a leg-humánusabb is " így látta az angol irodalom egyik jelentős alakja Prága sorsát ak-kor, amikor Benes njég hitelének és hatalmának virágjában volt. A mi fiatalságunk számára pedig elsősorban nagyjelentőségű és reménytkeltő az a praktikus tanulság, hogy a történeti határokat ideig-óráig meg lehet változtatni erőszakkal, de a történeti erők kényszerű logikája előbb-utóbb széttöri az illetékte-len sorompókat. Az író pártállása a két faj küzdelmében nem vitás; épen ezért ér-deme az a józan mértéktartás, ahogyan a cseh kormány eljárását ábrázolja. Látha tólag nem vezeti semmi ellenérzelem; mégis a rideg történeti helyzet vázolásából kiérezhetjük, hogy Csehszlovákia szellemi migatartása állandó hadüzenet volt az igazi demokráciának. Az olvasónak maradandó benyomása a könyvről, hogy a diplomáciai regényírásnak egyik sikerült terméke. A fordítás — elsősorban, a körmönfont, diplomáciai szóbűvészkedés ügyes viszszaadásával — Ferenczy Valér képességeit dicséri. Visy József. Gogolák Lajos: Csehszlovákia. i)Bpest. Magyar Szemle Társaság. 78. o. A nemzeti nevelés számára egyik legszélesebb lehetőségeket nyújtó alkalom a i) Bár e két könyv aktualitása felett megjelené-ük óta már eljárt az idő, még-sem tartjuk érdektelennek e róluk szóló, még az ősz folyamán hozzánk érkezett is-* mertetések közlését. A szerkesztő. 

Vicsay Lajos : Időszerű népművelési előadások

http://acta.bibl.u-szeged.hu/53129/1/nev_szem_003_004_179-180.pdf

Vicsay Lajos : Időszerű népművelési előadások

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged