Verbényi Veszelka, László

Verbényi Veszelka László

University of Szeged

83 Szerző kitűzött célját, hogy a hibák mélyenfekvő okaira rámutasson, hogy ere-detüket a nevelő érdekében felderítse, hogy a teljesítménynek igazságos értékelését megalapozza, könyvében bemutatott vizsgálataival elérte. Derék, komoly úttörő mun-kát végzett. Érdeklődéssel várjuk második kötetét, amelyben a diagnosztizálható hi-bák elhárításának kérdését kívánja tárgyalni. Pénzes Zoltán. Csóka J. Lajos dr.: Mária Terézia iskolareformja és Kollár Adám. Pan. nonhal ma, 193ö, 326. o. A 18. század második fele nevelésügyünk történetének jelentős szakasza. A felvilágosodásnak európaszerte jótékony hatása van a közművelődés tényezőire, fő-ként az iskolaügy fejlesztésére. Általános elégedetlenség észlelhető a nevelés állapo-tával szemben s a javítás szándéka hatja át a század emberét a városi polgártól az uralkodóig. E korszak nyilvánítja a nevelést állami feladatnak, számunkra viszont egy nagyjelentőségű szervezetet is hozott. A Ratio értéke és jelentősége talán napjaink-ban világlik ki legjobban, amikor az iskolaügy iránt megélénkült az érdeklődés s a közvéleményt hasonló kérdések izgatják. E nagyszabású alkotás létrejöttét és szer-zőit a tudós lélek alaposságával tárta fel ¿Fináczy Ernő s a Ratiot méltó módon helyezte el az európai nevelésügy 18. századi irodalmában. Nevelésügyünk forrásanyaga a 18, században oly hatalmas és sokirányú, hogy szinte felülmúlja egyetlen ember erőit annak hiánytalan feltárása. Érezte ezt maga Fináczy is, főként a Ratio léttrejöttének és szerzőségének kérdésében. Nincs okunk Fináczy Ernő tudomány- és igazságszeretetében kételkednünk, mégis 30 éven át az volt a helyzet, hogy megállapításai ellenőrzés és kritika nélkül mentek át a köztudatba. A tudományos haladásnak azonban nemcsak az eddigi eredmények elfogadása, hanem felülbírálása is a feltétele. Egy kisebb területnek gondos áttanulmányozásával jelen-tékenyen kiegészftette, sőt módosította Fináczy megállapításait Csóka Lajos. Kuta-tásainak fő területe a Ratio létrejötte és a szerzőség kérdése. Kiemelt ezzel az is-meretlenség homályából egy nevezetes 18. századi nevelésügyi gondolkozót s gaz-dagította a Ratioról vallott eddigi felfogásokat. Könyvének inkább az előbbi szem-pontból van jelentősége. A mű három nagyobb és egy függelék-fejezetből áll. Az első fejezet Kollár alakját világítja meg s főigazgatóságának történetét adja. Elolvasása után rögtön érezzük, hogy jelentős tanügyi férfiúról van szó. igazságtalanság történt Kollárral s azon csodálkozunk, mi módon lappanghatott eddig a hatalmas anyag. Korát előzi meg tanárképző, tankönyvíró s iskolareformáló működésével. A tanügynek csak kára lett abból, hogy Mar-Kartinival való személyes ellentéte miatt terve kudarcba fult s Má-ria Terézia felmentette ezután főigazgatói hivatala alól. A vérbeli nevelő azonban ezután sem maradt tétlenül; ha úgy hozta a sors, név nélkül, elismerés nélkül emel-kedett lélekkel szolgálta tovább a tanügyet. Titokzatos alakja s buzgó tevékenysége nagyszerű alkalom Csókának arra, hogy benne lássa a Ratio igazi létrehozóját. En-nek bizonyítása történik a következő fejezetekben. Megvizsgálja a hagyományos fel-fogást s kimondja, hogy Fináczy megállapításai súlyos űrt hagynak a szerzőség kér-désében. Lappang valaki a háttérben s ez nem más, mint Kollár. Csóka szerint ugyanis a felmentés csupán az osztrák iskolákra vonatkozott, megmaradt azonban Kollár magyar főigazgatónak, sőt erre a megbízást meg is kapta. Érdekes elgondo-lás, de egyetlen adat sem áll rendelkezésünkre igazságára nézve. Erre a bizonyta-lan alapra építi Csóka további bizonyító érveit. Elmétetét úgy teszi valószínűvé, hogy bemutatja Kollár nagy befolyását a bécsi udvarban. Nevének viszont nem volt 84 szabad a nyilvánosság elé kerülnie szerencsétlen bukása s egy a magyar nemesség jogait megnyirbáló könyve miatt. Ezért volt szükség Tersztyánszky Dánielre, hogy eltakarja Kollárt a háttérben. Tersztyánszky ugyanis tanultsága miatt képtelen volt a rendszer megalkotására, másrészt szoros kapcsolat van a két férfi között. Csóka e megállapításai jelentősek, helyenként szinte megközelítik a tudományos igazságot igazán csak a valószínűség határán járnak. Érzi ezt maga is s ezért van szükség a 3. fejezetre: a Ratio és Kollár pedagógiájának összehasonlítására. Az egyes tárgyak-ról, iskolafajok rendeltetéséről, szervezetéről vallott felfogás néha nagyon megköze-líti a Ratiot. Csakhogy e pedagógiai eszmék benn élnek a 18. száza.li Bécs levegő-jében s úgy valósultak meg, hogy összefüggésük alig nyomozható ki. Az összeha-sonlítás csupán valószínűvé teszi Kollár szerzőségét. Jelentősebb érdemé a fejezet-nek, hogy Csóka rendszerbe foglalja s a Ratioval párhuzamosan részletesen kifejti Kollár nevelési eszméit: Rendkívül fontos a függelék: Kollár pedagógiai iratai. 18. századi nevelésügyi irodalomunk magasságait jelentik, tanulságosak a tankönyvi be-vezetők, a közzétett levelek Bessenyei alakját színesebbé teszik. A legsúlyosabb ellenvetés Csóka elgondolásával szemben, hogy tételei legna-gyobbrészt nem igazolhatók. A feltevések egész láncolatán vezet keresztül a tanügy függetlenitéstől Tersztyánszky személyéig. Eredményei legfeljebb kétséget támaszta-nak Fináczy megállapításéi iránt. A munkával különben jelentékenyen gazdagodott nevelésügyi irodalmunk, feltámadt egy elfelejtett nevelésügyi gondolkodó, de a Ratio> létrejöttének és szerzőségének rejtélye még megoldva nincsen. Verbényi (Veszelka) László dr. Deák Gyula: Feljegyzések a polgári iskola é s a tanáregyesületek múlt-jából. Budapest, 1938. Az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület kiadása. 112 o., 8. r. Deák Gyula fáradhatatlan szorgalommal és odaadó szeretettel összehordott, gazdag adatgyűjteménye eredetileg az OP1TE. Közlöny 41. és 42. évfolyamában jelent meg 18 közleményben. Ez a hatalmas anyag most, egyes helyein kiegészítve és ja-vítva, könyvalakban is napvilágot látott. A könyv ezer meg ezer ádatát olvasgatva, az az érzésünk, hogy ezt a nagy munkát csak Deák Gyu a végezhette el és csakis oly könyvtárra támaszkodva, mint az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület Szakkönyvtára. A könyvtár létesítése maga is Deák érdeme. Ö vetette fel már 1920-ban egy tanáregyesületi könyvtár megszervezésének gondolatát. A terv azonban csak H33-ban vált valóra, amikor a tanáregyesület elnöksége megbízta Deákot a könyvtár felállításával. Ma a könyvállo-mány meghaladja a 11.000 kötetet. Ebből a maga nemében szinte egyedülálló könyvtár-ból mely csaknem hiánytalanul magában fogjalja a polgáriiskolával foglalkozó könyve-ket, folyóiratokat és egyéb nyomdai termékeket, merítette Deák Gyula könyvének páratlanul gazdag anyagát. Legrégibb adata 1785-ből való. Ekkor állította fel a pozsonyi ev.- egyházköz-ség az első ismert, magyarorszagi polgáriiskolát. Figyelemreméltó, hogy az. első polgáriiskolák, a pozsonyi, soproni, lőcsei .pesti, budai, nagyszebeni, késmárki és brassói polgáriiskolák kivétel nélkül az ev. egyházzal voltak kapcsolatban. Az első iskolaszervezeti és tantervi javaslatot az ev. egyház dolgozta ki,, az első nyomtatás-ban megjelent polgáriiskolai vonatkozású könyv szerzője ev. lelkész volt. A szabad-ságharcig csak egyetlen egy polgáriiskoláról tudunk,, melynek fenntartója nem az ev. egyház volt: ez az 1830-ban alapított debreni ref. kollégiumbeli, polgáriiskola volt. A polgáriiskola másfélszázados élete színes változatosságban vonul el előttünk 

Csóka J. Lajos : Mária Terézia iskolareformja és Kollár Ádám

http://acta.bibl.u-szeged.hu/53092/1/nev_szem_003_002_083-084.pdf

Csóka J. Lajos : Mária Terézia iskolareformja és Kollár Ádám

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged