Excequias de Monseñor Rafael María Carrasquilla.Rafael María Carrasquilla fue un eclesiástico, educador y escritor colombiano. Nació en Bogotá, el 18 de diciembre de 1857, y murió en la misma ciudad, el 18 de marzo de 1930. Fue párroco de la Iglesia de Egipto y de la Catedral. En 1890 fue nombrado rector del Colegio Mayor de Nuestra Señora del Rosario, cargo que ocupó por cerca de cuarenta años

Lakotár, Katalin

Repository of the Academy's Library

Természetföldrajzi Tanszék, Berzsenyi Dániel Fõiskola „Bennünk élõ” szomszédainkról –ismétVisszatérõ vizsgálat eredményei a szomszédos országok kognitív térképeirõl A hazánkkal szomszédos országok kognitív térképeinek tartalmi elemeit vizsgáló felmérés először 2004-ben készült 14–16 éves iskolaitanulók körében, erről az Iskolakultúra 2004. 11 számában számoltunk be. Az ezévi mérés az ország számos pontjára kiterjedt,valamennyi határmenti területre és belső részekre is. Két távoli, máshatárszélen élő tanulócsoportot vizsgálva megállapítható, hogyországképük nagy mértékben azonos elemeket tartalmaz, a sajátföldrajzi környezetük, saját tapasztalataik eltérése az elemek különböző hangsúlyosságában fejeződik ki. A kognitív térkép nem a világ fejünkben született fényképe, hanem a térbeli környe-zet gondolati újrateremtése.” (Cséfalvy, 1990) A kognitív térképezés alapvetõenmodellezés, azaz a modellalkotáshoz szükséges sokféle információ alapján egy-fajta sémát alkotunk térbeli környezetünkrõl. A szükséges információk sokféle forrásbólszármazhatnak: a térbeli világ saját megtapasztalása, iskolai ismeret, tömegkommunikációnyújtotta információk, más emberek tapasztalatai. A begyûjtött, szelektált információkat abennünk meglévõ tudati tartalmakkal újraszerkesztve, strukturálva egy belsõ képpé alakít-juk. A modellalkotási folyamat egyes mozzanatai – szimbolizáció, identifikáció – során akörnyezet személyesebbé válik, jelrendszerét megértjük, a magunk térhasználata szem-pontjából újraépítjük azt, megalkotjuk a saját, mindenki másétól különbözõ, kognitív vagymentális térképünket. A kognitív térképezés tehát aktív folyamat, amely a környezettel va-ló közvetlen kölcsönhatást foglal magába. (Dows, 1970; Dows és Stea, 1973, 1977)A kognitív térképek elemei sokféle forrásból származnak, alapvetõ lehet közülük az is-kolai oktatás. Milyen tartalmi elemeket fejeznek ki a 8–9–10. osztályos tanulók kognitívtérképei, mely forrásokra utalnak? – e kérdések megválaszolására irányult az a felmérés,amely 2004 elején készült, összesen 109 tanuló részvételével. (Lakotár, 2004) A háromosztályra vonatkozó összesített eredmények alapján szomszédaink közül a legismertebbország Ausztria – a felmérés Szombathelyen készült –, majd Románia következik. A kö-zelben levõ Szlovénia nem jobban ismert, mint a legtávolabbi Ukrajna.Az Ausztriára vonatkozó megállapítások közül a legtöbben az elsõ helyre a síelést, ahegyekhez kapcsolódó turizmust írták, de mind az öt helyen elõfordul ez a válasz. Jelen-tõs Bécs és a vásárlás aránya. A válaszok alapján megállapítható, hogy a tanulók kogni-tív térképeiket a tapasztalt, megélt események alapján õrzik agyukban. Szlovákia eseté-ben is vezetõ a „síelés”, a „hegyi turizmus”, a „magyarok” és a „Felvidék” szavak, ame-lyek elsõként jutnak a tanulók eszébe, amikor az ország nevét hallják. Ukrajnához „Cser-nobil” és az „atom” kapcsolódik a legtöbb tanulónál, valamint „Kijev”, a „FÁK”, a „sze-génység”, „Kárpátalja, az egykori „Szovjetunió”. Románia tartalmi elemei közül kiemel-kedik az „Erdély-magyarok” szópáros, megtalálható a „szegénység”, valamint a gazda-48Lakotár Katalinságot jelölõ „ásványgazdagság” és „iparágak” is. Szerbia és Montenegro kognitív térké-pein a fõ elemek a „Vajdaság”, a „háború”, a „szegénység”, a régi „Jugoszlávia”. Hor-vátország szinte azonos a „tenger”-rel, az „idegenforgalom”-mal, a földrajzi nevek isezekhez kapcsolódnak. Szlovénia tanulói országképét személyes tapasztalatok vagy tan-tárgyi ismeretek alkotják: „idegenforgalom, Ljubljana, kicsi, fejlett, vásárlás, magyarok”.(Lakotár, 2004)A bemutatott eredmények három évfolyam egy-egy tanulócsoportja kognitív térképe-inek tartalmi elemeit tükrözik. A 2003/04-es tanévben 9. évfolyamos tanulók esetében afelmérés megismétlõdött a 2004/05-ös tanévben, 10-dikben. A felmérés részben azonos,de alapvetõen kibõvített, más irányú kérdésekkel is történt. A 2005 tavaszán elvégzett fel-mérés az ország több pontján, valamennyi szomszédos határ közelében, illetve az országbelsejében készült. A visszatérõ mérés fõ célja az volt, hogy megvizsgálja, mennyire„idõtállók” a kognitív térképek tartalmi elemei, mely információforrások érvényesülnekhosszabb távon, melyek rövid életûek? Az ország különbözõ pontjaira való kiterjesztésmegadja a tartalmi összehasonlítás lehetõségét, válaszhoz segíthet abban a kérdésben,mennyire befolyásolják mentális országképeink tartalmát a saját földrajzi környezetünkjellegzetességei, avagy mennyire „erõsek” az iskolai ismeretek. Állandó országjellemzõk – változó arányokMindkét évben 50–50 tanuló vett részt a felmérésben, az eredmények az õ munkáik-ból származnak. A tanulók kaptak egy lapot, amelyen Magyarország kontúrtérképe voltelhelyezve úgy, hogy arányosan a szomszéd országok berajzolhatók legyenek. 2004-ben36,7 százalék helyezte el, nevezte meg hibátlanul az összes országot, 2005-ben 82,6 szá-zalék. A felmérésben résztvevõ nyolcosztályos gimnázium diákjai az elsõ vizsgálatkormég nem tanulták a térséget, a második alkalommal már túl voltak azon. Mindkét eset-ben a déli szomszédok okoztak bizonytalanságot elsõsorban, másodszorra Szlovénia márnem került be a hiányzó országok közé. Az országok rajza, mentális térképei jelentõs vál-tozást mutatnak: eléggé jó kontúrokkal korábban 8,3 százalék, utóbb 42,3 százalék ren-delkezett. (1. ábra) A kevésbé sikeres kontúrtérképek jellemzõ típusa a „virágszirom-sze-rû” jelzõvel illethetõ. (2. ábra) A jelentõs mértékû javulás egyértelmûen az iskolai tanu-lásnak köszönhetõ, a térlátás, a rajzkészségek változása nem valószínûsíthetõ az eltelt idõrövidsége, az azonos életkori jellemzõk miatt.Változott a tanulók részvételi aktivitása. A rajzolás után azt az öt szót kellett leírni,amelyek az országnév hallatán elõször jutottak a tanulók eszébe, s a mentális térképet tar-talmi elemekkel is bõvítik. Az elsõ felmérésnél valamennyi ország esetében az elsõ he-lyen minden tanuló írt jellemzõ szót, sõt Ausztriánál mind az öt helyre, Romániánál azelsõ két helyre. 2005-ben csak Ausztria és Románia esetében válaszolt minden tanuló, amásodik helyen is megtartva ezt az aktivitást, majd folyamatos csökkenést mutat a vála-szok aránya. A többi öt országnál már az elsõ jellemzõ leírásakor is kisebb volt az akti-vitás, 84,5–94 százalék közötti. Az ok talán az lehet, hogy több tanulónál az ismétlõdõfeladat nem aratott tetszést (a felmérést a szerzõ folytatta le, a reakciókat személyesen ta-pasztalta). Az ötödik helyen Ausztria messze megelõzi a többi országot (81 százalék),míg Szlovéniáról a válaszadók csupán 23,5 százaléka írt öt jellemzõt.Az elsõ helyen adott válaszok alapján kirajzolódó országképek is mutatnak változást,bár alapvetõ jellegüket megtartották. Ausztria a síelés, a hegyek országa, közeli területeia vásárlás, a rövid kirándulások célpontjai. Az iskolai és a családi síelések, túrázásokmarkánsan befolyásolják az országképet. Idõtállónak bizonyult a karinthiai kirándulás él-ménye. A korábbi 32-féle válasz helyett 24-féle szerepel az elsõ helyen, markánsabbá té-ve a leggyakoribb válaszok szerepét. Szlovénia kognitív térképének tartalmi elemei sze-mélyes tapasztalatokkal bõvültek, feltételezhetõen több tanuló nyaralt, kirándult ott, másIskolakultúra  2005/1249Lakotár Katalin: „Bennünk élõ” szomszédainkról – ismét úti cél felé átutazott. Az iskolai eredetûnek vélhetõ Ljubljana aránya is nõtt. Horvátor-szág változatlanul azonos a tengerrel, a nyaralással, a két felmérés között a különbségcsupán annyi, hogy az elsõ alkalommal változatosabban fejezték ezt ki a tanulók. A ko-rábban a háborúra vonatkozó kifejezés szerepel ugyan, de csak egy tanulónál az elsõ he-lyen, a többin gyakrabban fordul elõ. A korábbi 16-féle válasz itt 11-re szûkül. Szerbia ésMontenegro országképe szinte változatlan, ugyanazokat a kifejezéseket találjuk hasonlóarányban, sorrendben. A háború és a volt Jugoszlávia adják a kognitív térkép karakterét,ezt egészítik ki a magyarokra vonatkozó kifejezések, földrajzi nevek. Románia mentálistérképének fõ tartalmi vonásai szintén nem változtak, százalékos arányuk is szinte azo-nos. Erdély, a magyarok 66 százalékkal az elsõ, Trianonnal kiegészülve 63,8 százalékkala második felméréskor. Jelentõs a szegénység megnevezése személyes tapasztalatok s amédia nyomán egyaránt. Több tanulónál a saját élményt takarja az erdõk, hegyek kifeje-zés, s a hozzácsatlakozó mesélt történetek a medvékrõl. A válaszok változatossága kissébõvült, 21 a korábbi 17-hez képest. Ukrajna Csernobil országa, ez a vonása közel kétsze-resére erõsödött. A maffia is erõsen meghatározó eleme az országképnek a szegénységmellett. A tanulók személyes tapasztalattal nem rendelkeznek, az iskolai tananyag össze-tett országot mutat be, a felméréssel tapasz-taltak a tömegkommunikáció vezetõ szere-pére utalnak. Bár a valóság részei a tanulókáltal leírtak, egyoldalúságuk elgondolkozta-tó. Személyes tapasztalatok hiányában úgytûnik, az iskolai ismeretek sokkal gyengébbhatásúak más forrásokénál, amelyek gyak-ran, rendszeresen adnak információt. Szlová-kia estében jelentõs változás történt az elsõhelyen: a korábbihoz képest kétszeres jelen-tõségûvé vált Felvidék, Pozsony aránya nõtt,a magyarok megnevezése szintén jelentõs, atérségrõl tanultaknak és a személyes kapcso-latoknak köszönhetõen. A síelés, a hegyekszinte azonos súllyal szerepelnek mindkétkognitív térképen. A válaszok sokféleségemegcsappant, 37-rõl 24-re csökkent.A szakirodalomból ismert, hogy a kogni-tív térképek a valósághoz való egyéni viszonyulásunkat tükrözik, az abban való tájéko-zódást szolgálják. Kognitív térképeink számos egyéni elemet tartalmaznak, s az elõzõek-ben láthatóvá vált, hogy a személyes tapasztalatok elsõdleges jelentõségûek. A 2005-benkészült felmérés kérdései között szerepelt a következõ is: kontinensünk mely országai-ban jártál már? Csak a szomszédos országokra vonatkozó százalékos adatok a követke-zõk: Ausztria 100, Szlovénia 60, Horvátország 67, Szerbia és Montenegro 13, Románia23, Ukrajna 2, Szlovákia 37,5 százalék.Országképek közel a keleti határhozA szlovák, az ukrán és a román határtól szinte azonos távolságra fekszik Nyíregyháza,így a felmérésben való szereplése szinte törvényszerûen adódott. Egy gimnáziumi 9-dikosztályban töltötték ki a tanulók a kérdõíveket 2005 tavaszán. 32 tanuló vett részt ebben,kérdésenként különbözõ aktivitással. 19 tanuló jól helyezte el és nevezte meg a térkép-rajzoláskor a szomszéd országokat, tipikusak a déli szomszédokkal kapcsolatos hibák.Hat tanuló jól rajzolta meg a kontúrokat, négyen egyáltalán nem rajzoltak semmit. Amegkérdezettek 9 százaléka (3 fõ) nem volt még külföldön, legtöbben (65,5 százalék)50Lakotár Katalin: „Bennünk élõ” szomszédainkról – ismét A tanulók szomszédainkról al-kotott országképét vizsgálva is-mét bebizonyosodott, hogy a fe-jünkben őrzött kognitív térké-pek több forrásból táplálkoznak,a földrajzi környezetet egyénimódon értelmezve őrzik. Az or-szág keleti részén élő tanulókhasonló kognitív térképekkelrendelkeznek, mint a nyugatirészen élő társaik. A fő eltéréseka saját földrajzi környezet adtaeltérésekből származnak, amit aszázalékos arányok eltérése mu-tat meg legjobban. Ausztriában, Bécsben jártak egy osztálykirándulás alkalmából. Szlovákiában 40,5, Ro-mániában 47, Ukrajnában 37,5, Horvátországban 19, Szerbia és Montenegróban, illetveSzlovéniában 3 százalék.A tanulók aktivitása az egyes országokra vonatkozó öt szó leírásánál változó volt,Ausztriáról, Romániáról, Ukrajnáról, Szlovákiáról és Horvátországról öt tanuló nem írtsemmit, Szerbia és Montenegróról 18, Szlovéniáról 20. Valamennyien tanultak már errõla térségrõl, így ez a jelenség kissé meglepõ. Hasonló tartalmú kognitív térképek rajzo-lódtak ki, mint az ország másik végén élõ társaiknál, jelentõs különbség, hogy a válaszoksokfélesége itt lényegesen kisebb: 6 (Szlovénia) és 18 (Románia) különbözõ válasz kö-zött ingadozik.Ausztria a síelést (26 százalék), Bécset (22 százalék) és a németeket (11 százalék) je-lenti a legtöbb tanulónak, valamint a hegyeket és a szép környezetet említi még két-kéttanuló; a leírtak személyes tapasztalatot tükröznek. A keleti országrészben élõk téli sport-terepe döntõen Szlovákia, a tanulók 80 százaléka síeléssel, a hegyekkel, a téli hobbikkalazonosítja az országot. Családi kirándulás, néptánccsoporttal fellépés, Pozsony, olcsóáruk szerepelnek még az elsõ hely listáján. Ukrajna kognitív térképének tartalmát a ben-zin (30 százalék), a szegénység (15 százalék), a vásárlás (18,5 százalék), Csernobil (7százalék) határozza meg. Egy-egy megállapításként szerepel például a cigaretta, a csem-pészet, a kosz. Személyes tapasztalatok, a mindennapi események az alkotóelemek, amédia szerepe is megfigyelhetõ (Csernobil). Románia is a megélt élményekbõl rajzoló-dik ki: Erdély 22, szegénység 15, vásárlás 15, benzin 7, Gyilkos-tó 7 százalék. Egy-egyválasz a magyarság, a romák, Arad, a hegyek, a medve, a cián, az AIDS – megjelennekaz aktualitások, amelyeket a tömegkommunikáció közvetít és tart napirenden. Szerbia ésMontenegro országképe eléggé egysíkú, de ez nem meglepõ. Kevés a személyes tapasz-talat, ritkán hallani, olvasni a háborún és a politikai eseményeken – amelyek ezt a kor-osztályt még nem kitüntetetten érdekelnek – kívül mást, a felnõtt környezet sem ad új in-formációkat, a tankönyvek is említés szintjén kezelik az országot. A tanulók 28,5 száza-léka a háborút, 14 százaléka kereskedelmi útvonalat és újabb 14 százaléka a síelést jelöl-te az elsõ helyre. A síelés egyetlen tanuló személyes élménye. Horvátországot 27 tanulójellemezte, 59 százalékuk a tengert, 11 százalékuk az Adriát, 7 százalékuk Zágrábot ésmásik 7 százalékuk a sok turistát nevezi meg. Megfigyelhetõ, hogy a tengeri idegenfor-galommal azonosul szinte az ország azok számára is, akiknek nincs saját tapasztalatuk –összesen hat tanuló nyaralt déli szomszédunknál. Szlovénia ismeretlen ország, a tan-könyvek, a média sem sokat segít a megismerésében. Tíz tanuló válasza alapján Szlová-kiához hasonlóan a téli sportok országa, személyes tapasztalat nélkül is. A síelés 41 szá-zalékkal, a hegyek 25 százalékkal részesednek, a fejlettebb, Ljubljana, a kereskedelmiutak és a téli hobbi kifejezések alkotják a teljes listát. ÖsszegzésA tanulók szomszédainkról alkotott országképét vizsgálva ismét bebizonyosodott,hogy a fejünkben õrzött kognitív térképek több forrásból táplálkoznak, a földrajzi kör-nyezetet egyéni módon értelmezve õrzik. Az ország keleti részén élõ tanulók hasonlókognitív térképekkel rendelkeznek, mint a nyugati részen élõ társaik. A fõ eltérések a sa-ját földrajzi környezet adta eltérésekbõl származnak, amit a százalékos arányok eltérésemutat meg legjobban. Mindkét helyen alapvetõen azonos kifejezéseket használnak, más-más súllyal. Például Ukrajnához Csernobil és a maffia a nyugati részen élõknél nagyobbsúlyú, a keleten élõknél a benzin, a szegénység, a vásárlás. Románia esetében Erdély, amagyarság a meghatározó az elõbbieknél, kisebb arányú az utóbbiaknál, viszont a sze-génység, a vásárlás lényegesen jelentõsebb. Ha mindkét tanulócsoport közvetlen szom-szédjáról írtakat megfigyeljük, látható, hogy azok tükrözik legjobban a személyes tapasz-Iskolakultúra  2005/1251Lakotár Katalin: „Bennünk élõ” szomszédainkról – ismét talatokat, az eltérések is elsõsorban ebbõl fakadnak, újra megerõsítve a kognitív térképe-zés lényegét, a „bennünk élõ” kognitív térképek funkcióját .  1. táblázat. A kognitív országképek tartalmi elemei %-os megoszlásban két vizsgálat elsõ helyen adott válaszai alapján ugyanazon tanulócsoportnál1. ábra. 15 éves tanuló mentális térképe hazánk szomszédairól52Lakotár Katalin: „Bennünk élõ” szomszédainkról – ismét 2. ábra. Tipikus „virágsziromszerû” mentális térkép hazánk szomszédairól3. ábra. A kognitív országképek tartalmi elemei %-os megoszlásban, egy nyíregyházi tanulócsoport elsõhelyen megadott válaszai alapjánIskolakultúra  2005/1253Lakotár Katalin: „Bennünk élõ” szomszédainkról – ismét IrodalomBbie, Earl (2003): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó.Bajmócy Péter – Csíkos Csaba (1997): Európai országok népszerûsége egyetemi hallgatók körében. Iskolakul-túra, 6–7.Cséfalvay Zoltán (1990): Térképek a fejünkben. Akadémiai KiadóHolahan, Charles J. (1998): A környezet megismerése: környezeti kogníció. In: Dúll Andrea – Kovács Zoltán(szerk.): Környezetpszichológiai szöveggyûjtemény. Kossuth Egyetemi Kiadó, 47–79.Cséfalvay Zoltán (1990): Térképek a fejünkben. Akadémiai Kiadó.Farsang Andrea – Jóri Johanna (1999): Adatok a 13–16 éves magyar diákok mentális Európa-képéhez. A föld-rajz tanítása. Mozaik Oktatási Stúdió. 4, 10–18.Kiss János – Bajmócy Péter (1996): Egyetemi hallgatók mentális térképei Magyarországról. Tér és Társada-lom, 2–3, 55–68.Lakotár Katalin (2004): „Bennünk élõ” szomszédaink. Iskolakultúra, 11, 109–116.Makádi Mariann (2003): Térképre vitt képzetek. A földrajz tanítása. Mozaik Kiadó. 4, 3–10.54Lakotár Katalin: „Bennünk élõ” szomszédainkról – ismét Az Iskolakultúra könyveibõl

„Bennünk élő” szomszédainkról –

ismét.

Visszatérő vizsgálat eredményei a szomszédos országok

kognitív térképeiről

Exequias de Monseñor Rafael María Carrasquilla

„Bennünk élő” szomszédainkról – ismét. Visszatérő vizsgálat eredményei a szomszédos országok kognitív térképeiről

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library

Banco de la República - actividad cultural

Banco de la República - actividad cultural

Banco de la República - actividad cultural