Desfile militar en la Plaza de Bolívar, en el centro de Bogotá, frente al Capitolio Nacional

Kiss, László

Este evento podría tratarse de la recepción de la gira presidencial, la posesión presidencial o el homenaje de despedida de Enrique Olaya Herrera, eventos multitudinarios registrados por Gumersindo Cuéllar

Cuéllar Jiménez, Gumersindo, 1891-1958

Banco de la República - actividad cultural

Eventos cívicos en la Plaza de Bolívar. Foto 2

Eventos cívicos en la Plaza de Bolívar. Foto 1

Desfile militar en la Plaza de Bolívar, en el centro de Bogotá

Eventos cívicos en la Plaza de Bolívar. Foto 6

Eventos cívicos en la Plaza de Bolívar. Foto 3

Eventos cívicos en la Plaza de Bolívar. Foto 5

Eventos cívicos en la Plaza de Bolívar. Foto 4

Repository of the Academy's Library

103Projektpedagógia a felsõoktatásbanEgy felmérés tapasztalataiFelsőoktatásunk eredményességének egyik feltétele az alkalmazott oktatási módszerek helyes megválasztása. Ugyanaz a tananyag,ugyanannyi ráfordított idő alatt, a megfelelő módszerrel magas szinten elsajátítható, míg rossz módszerrel oktatva nyomot is alighagy a hallgatókban.A z utóbbi 150 évben bõségében vagyunk az új pedagógiai módszereknek, gondoljunkcsak a számtalan reformpedagógiai irányzatra. Ezek egyike a projektpedagógia vagymás megnevezésekkel a projektmódszer, projektoktatás. Ennek lényege, hogy a ta-nulót intenzíven bevonja a tanulási folyamatba, egy elõre megtervezett cselekvéssorozattalannak központi szereplõjévé téve, így az új ismeret a tanuló saját tapasztalatszerzése révénkeletkezik. A módszer egyre szélesebb körben terjed az egész világon (Hegedûs, Szécsi,Mayer és Zombori, 2002, 154.), ezt bizonyítja az a tény is, hogy az európai uniós oktatásipályázatok kizárólag komplex projekteket támogatnak, amelyekben a pedagógiai folyamatvilágosan megfogalmazott és nyomon követhetõ. A magyar felsõoktatásban is terjed a pro-jekt-szemléletû oktatás, itt-ott már alkalmazzák a valódi projektmódszert, de gyakoribb aprojekt-szerû oktatás. Nem tekinthetõ projektmódszernek az a hagyományos felsõoktatásigyakorlat, ahol az elõadások, szemináriumok és laboratóriumi foglalkozások (ESZL) mel-lett egy-egy nagyobb lélegzetû, önálló vagy kiscsoportos feladatot is kiad az oktató. Sokegyéb mellett az egyik lényeges különbség a hagyományos és a projekt-feladat között az,hogy a hagyományos feladat a megismerési folyamat végén jelenik meg és a tanultak begya-korlását célozza, ezzel szemben a projekt-feladat a folyamat elejétõl a végéig, a problémafölvetésétõl az eredmény közzétételéig magába integrálja a tanulás különbözõ fázisait. Ta-pasztalatok szerint a projektmódszer legnagyobb elõnye, hogy jobban motiválja tanulásra ahallgatókat, mint a hagyományos ESZL-oktatás. Felmérésünk célja a hagyományos ESZLés a projektoktatás motivációs erejének számszerû összehasonlítása. A felmérés modernelektronikus média segítségével az interneten és hagyományos nyomtatott kérdõíves mód-szerrel a Kecskeméti Fõiskola GAMF Karán történt.Felmérés az internet segítségévelA humán felmérések leggyakrabban a hagyományos, nyomtatott kérdõívek segítségé-vel történnek. Ha valamilyen véleményre, beállítódásra, ismeretre, ízlésre stb. vagyunkkíváncsiak, megfelelõ kérdõívet készítünk, kijelöljük a célcsoportot, megkeressük a cél-személyeket, és vagy maguk a célszemélyek, vagy az elõre felkészített kérdezõbiztosokkitöltik a kérdõíveket. A feladat legnehezebb része a reprezentatív célcsoport kiválasztá-sa és a célszemélyek megtalálása. Nehézséget okoz továbbá a célszemélyek motiválásaa kérdõív kitöltésére, az õszinte és releváns válaszok elérésére. Akár csoportosan, akáregyenként történik a kitöltés, mindig számolni kell annak veszélyével, hogy a megkérde-zettek gyorsan túl akarnak lenni a feladaton, ezért felszínesen, gyakran nem a valóság-nak megfelelõen válaszolnak. Az oktatás eredményességével, módszerével kapcsolatosfelméréseket többnyire az iskolákban végzik az erre a célra kiválasztott csoportok meg-kérdezésével. A felsõoktatásban a hallgatói és oktatói célcsoport meghatározása, a cél-személyek kiválasztása és motiválása viszonylag könnyû feladat, de a végzett hallgatókszemélyes megkeresésén alapuló életpálya-követés vagy az iskolában tanultak munkahe-lyi alkalmazhatóságának vizsgálata teljesen lehetetlen.szemleIskolakultúra  2007/11–12104Lényegesen megkönnyíti az internet a pedagógiai felméréshez szükséges hallgatókvagy oktatók megtalálását abban az esetben, ha különbözõ intézményekben tanulnakvagy oktatnak, vagy már nem is tartoznak felsõoktatási intézményhez, mert tanulmánya-ikat befejezték és munkába álltak. Egyszerû az eset, ha ismerjük a célszemélyek nevét ése-mail címét, ilyenkor egy motivációs levél kíséretében küldjük el a kérdõívet. Tapaszta-latok szerint a válaszolási arány nem túl magas, (1–5% körüli), és erõsen függ a motivá-ció erejétõl, a célszemély beállítódásától, ráhangoltságától stb. A hallgatók neve és e-mailcíme megtalálható a felsõoktatási intézmények tanulmányi hivatalaiban, az oktatók ne-vét, címét ki lehet gyûjteni az intézmény honlapjáról, konferenciák jelentkezési listáiról.Az utóbbi években Magyarországon is terjed az a szokás, hogy a volt hallgatók neve ésaktuális e-mail címe megtalálható az intézmény kommunikációs adatbázisában, meg-könnyítve a késõbbi kapcsolattartást.Ha nem tudunk név és e-mail cím szerint keresni, akkor olyan közös tulajdonságot kelltalálni, amely alapján elérhetõek az érintettek. Célszerû a közös érdeklõdésre építeni, amiegy tematikus honlap segítségével valósítható meg legkönnyebben. Olyan honlapot kellszerkeszteni, ahol érdekes és hasznos információt találhatnak a célszemélyek, vagyis biz-tosítani kell a magas látogatottságot. Felsõoktatás-pedagógiai kutatások esetében ezszakmai, módszertani cikkek, konferencia-elõadások kivonatai, fórumok, álláshirdeté-sek, tananyagok, vizsgakérdések, segédletek stb. elhelyezésével lehetséges. A kérdõívetitt is egy motivációs levél kíséretében kell közölni, könnyen letölthetõ és visszaküldhetõformában. Nagyon fontos szabály, hogy a motivációs levél és a kérdõív könnyen érthe-tõ, egyszerû nyelvezetû, lényegre törõ és rövid legyen, egyébként a böngészgetõ olvasóknem bíbelõdnek a kitöltéssel. A kérdõív kitöltésén túl további lehetõséget is biztosít azinternet szóbeli interjú (beszélgetés) indítására különbözõ ingyenes videókonferencia-programok segítségével. A tapasztalat szerint a jól szerkesztett honlapról a látogatók0,1–1 százaléka küld vissza értékelhetõ kérdõívet, és a kérdõívet visszaküldõk 10–20százaléka kezdeményez beszélgetést. Figyelembe véve egy ilyen jellegû honlap akártöbb százezres éves látogatottságát, a minta elemszáma elegendõ lehet a kutatáshoz. Kér-déses azonban a minta reprezentatív jellege, hiszen csak az aktív, az általunk kihelyezetttéma iránt érdeklõdõ célszemélyek érhetõk el ezen az úton. Egyúttal éppen ebben rejlika nagy elõnye az internetes felmérésnek: csak az küld el kitöltött kérdõívet, aki komo-lyan gondolja a segítségadást, nem külsõ ráhatásra, hanem belsõ indíttatásra vesz részt afelmérésben. Tapasztalataink szerint sokkal átgondoltabbak és koherensebbek az inter-neten kapott kérdõívek, mint a csoportosan kitöltött, nyomtatott kérdõívek. A csoportoskitöltés után tartott személyes beszélgetésen alapuló interjúk és az internetes interjúk kö-zötti nagy különbségek még jobban megerõsítették ezt az észrevételt.A www.spec.hu lapon projektpedagógiával foglalkozó cikkek környezetében elhelye-zésre került ugyanaz a kérdõív magyar, német és angol nyelven, külön a hallgatók és kü-lön az oktatók részére készített változatban. A lap látogatottsági adatai, a kitöltött és visz-szaküldött kérdõívek száma 2006. január 1. és 2006. augusztus 31. között a következõ-képpen alakultak. (1. táblázat)A minta nem túl nagy, reprezentatív jellege is megkérdõjelezhetõ, de így is mutatja azt a ten-denciát, ami érvényesül a fejlett oktatáskultúrával rendelkezõ országok felsõoktatás-pedagógi-ájában. (2. táblázat) A kérdõívhez adott kitöltési utasításokat a 3. táblázat tartalmazza.Felmérés a Kecskeméti Fõiskola GAMF KaránAz internetes felméréssel párhuzamosan 2006 tavaszán a Kecskeméti Fõiskola GAMFKarán is végeztünk egy hagyományos, nyomtatott kérdõíves felmérést ugyanazokkal akérdésekkel. A karon nagy hagyománya van az ESZL keretében végzett feladatoknak, deaz utóbbi években több tanszéken is kísérleteznek a projektmódszerrel, illetve a projekt-105Szemleszerû oktatással. Tapasztalataink szerint a projektmódszer legnagyobb elõnye az, hogyerõsebben motiválja a hallgatókat a tanulásra, mint a hagyományos ESZL-oktatás. Hipo-tézisünk az volt, hogy már a projekt-szerû oktatás is jobban motiválja a hallgatókat, minta hagyományos ESZL, és a hagyományos oktatási formában az elõadás bír a legkisebbmotiváló erõvel. A felmérésben 268 fõ nappali tagozatos hallgató vett részt, jól reprezen-tálva a KF GAMF Kar kb. 2000 fõnyi nappali tagozatos hallgatóját. A felmérés eredmé-nyei a 4. táblázatban, az eredmények összehasonlítása az országos és nemzetközi ered-ményekkel az 5. táblázatban olvashatók.MegállapításokA KF GAMF Karán végzett felmérés eredményei világosan mutatják, hogy minél gya-korlatiasabb az oktatási forma, annál jobban motiválja a hallgatót tanulásra. Leggyengéb-ben az elõadás, legerõsebben a laborfoglalkozás és a projekt serkenti a tanulási kedvet.Mindkettõre jellemzõ a kiscsoportos foglalkozási forma, az interjúk során ennek motivá-ló erejét külön kiemelték a hallgatók. Az a tény, hogy a projekt átlagos motiváló erejeazonos a laborban végzett oktatáséval, és hogy a projekt és az ESZL motiváló ereje kö-zött viszonylag kicsi a különbség, arra utal, hogy valójában nem alkalmaznak igazi pro-jektmódszert, csak projekt-szerû oktatást. Ezt jelzi egyébként a kérdõíveket kitöltõ hall-gatókkal készített interjúk során adott szóbeli tájékoztatás is. Az alábbi diagram segítsé-1. táblázat. A honlap látogatottsága, a kitöltött és visszaküldött kérdõívek száma2. táblázat. A kitöltött és visszaküldött kérdõívek nyelv szerinti megoszlása3. táblázat. A kérdõívhez adott kitöltési utasítás hallgatók és oktatók számáraIskolakultúra  2007/11–12106gével szemléletesen összehasonlíthatjuk a KF GAMF hallgatói által adott pontszámok át-lagát a magyar, illetve a nemzetközi hallgatók átlagával, valamint a magyar és a nemzet-közi oktatók átlagával. (1. ábra)Feltûnõ, hogy a GAMF hallgatói csak kis mértékben, 0,1 ponttal tartják jobbnak a pro-jektmódszert, mint a hagyományos ESZL-t, ezzel szemben a magyar hallgatók 0,5 pont-tal, a nemzetközi hallgatók 0,8 ponttal. Kiugróan magasra értékelték a magyar oktatók aprojekt motiváló hatását: a kérdõívek tanulsága szerint 1,1 ponttal képesek jobban moti-válni a hallgatót projekt közben, mint az ESZL közben. Ez minden valószínûség szerintabból adódik, hogy a kérdõívet azok a lelkes projekthívõk töltötték ki nagyobb arányban,4. táblázat. A Kecskeméti Fõiskola GAMF Karán végzett hallgatói felmérés eredménye1. ábra. A KF GAMF Kar hallgatói által adott pontszámok átlagának összehasonlítása a nemzetközi hallgatók, valamint a magyar és nemzetközi oktatók átlagával107Szemle5. táblázat. A felmérés eredményeinek összehasonlítása az országos és nemzetközi eredményekkelakik olvassák az ide vonatkozó szakirodalmat, és mintegy prófétái a módszernek. Erre uta-ló jelek bõven találhatók a kitöltött kérdõíveket tartalmazó e-mailekben és interjúkban is.A nemzetközi oktatók csak 0,4 ponttal értékelték magasabbra a projekt motiváló hatá-sát, mint az ESZL-ét; ennek az lehet az oka, hogy az angol és német nyelvterületen márrégóta alkalmazzák a projekteket, nekik ez megszokott, nem lelkesedésbõl, hanem a na-pi gyakorlat szintjén végzik a munkájukat. A diagram következtetni enged arra is, hogyha a GAMF oktatói is kitöltenék a kérdõívet, hasonlóan kis különbségû eredmény szület-ne, mint a GAMF hallgatói esetében. Megfordítva a következtetést állíthatjuk, hogy ha aGAMF oktatói gyakrabban és szakszerûbben alkalmaznák a projektmódszert, akkor ahallgatók véleménye is közelebb lenne a magyar, illetve a nemzetközi hallgatók vélemé-nyéhez, vagyis jelentõsen megnõne a projekt segítségével közvetített motiváció ereje.A táblázatok eredményeinek elemzésébõl kiderül, hogy a projekt során elsõsorban abelsõ motiváció hat erõteljesebben, az ESZL közben viszont aránylag nagyobb szerep jutIskolakultúra  2007/11–12108a külsõ motivációnak. Ez azt jelenti, hogy a projekt végrehajtása közben a hallgató saját-jává válik a feladat, nem kényszerbõl végzi azt, hanem belsõ meggyõzõdésbõl. Ezt bizo-nyítja többek között, ha példaként összehasonlítjuk a két kategória legjellemzõbb két so-rát, a külsõ motívumnak számító „Külsõ kényszer, külsõ elvárás”-t és a „Kíváncsiság, ér-deklõdés” belsõ motívumot. (2. ábra)2. ábra. A külsõ és belsõ motiváció összehasonlítása az egyes csoportok közöttLátható, hogy a külsõ motívum hatása minden kategóriában alacsonyabb, mint a bel-sõé. Megfigyelhetõ továbbá, hogy a GAMF hallgatói kivételével a belsõ motívum min-denhol sokkal erõsebb a projekt, mint az ESZL közben. A nagy különbségek világosanmutatják, hogy a projekt során a hallgató öntudatos, aktív résztvevõje az oktatásnak, ez-zel szemben az ESZL közben csupán elszenvedõje annak. A jelentõs projektpedagógiaihagyományokkal rendelkezõ országokban mind a hallgatók, mind az oktatók körébenerõsen érvényesül ez a hatás, de jelentõs a különbség a magyar hallgatók körében is. Va-lamivel kisebb mértékben ugyan, de a magyar oktatók körében is megmutatkozik a pro-jekt motivációs elõnye a belsõ motívumok esetében.Még szembetûnõbb a különbség, ha összehasonlítjuk a jutalmazás, büntetés hatását amegszerzett tudás használhatósága által kifejtett motivációs hatással. (3. ábra) Jól lát-szik, hogy a magyar felsõoktatásban még mindig nagy a jelentõsége a jutalmazásért, il-letve a büntetés elkerüléséért való tanulásnak. Ez a nemzetközi eredmények tükrében tel-jesen érthetetlen: ott a jutalmazás, büntetés alig játszik szerepet.Az angol és német nyelven kitöltött kérdõívek egyéb rovatában az oktatók és hallgatókközött többen is megemlítették, hogy a projektek során megszerzett tudás használhatóbb akésõbbi munkahelyi gyakorlatban, mint az ESZL során megszerzett. A munkahelyre pályá-zó végzõs hallgatók szakmai életrajzukban részletesen ecsetelik azokat a kompetenciákat,amiket a különbözõ iskolai projektek során szereztek. A projektek végrehajtása közben jókapcsolat alakul ki a feladatot biztosító vállalattal, ami esetenként az elsõ munkahelyévé isválhat a hallgatónak. A projektek biztosítják a hallgatói mobilitást, lehetõséget teremtenekegy-egy rövid program teljesítésére másik felsõoktatási intézményben, akár külföldön is.Ez az alapja az Európai Unió Leonardo da Vinci, Socrates és más oktatási pályázati prog-ramjainak, amik a nemzetközi kapcsolatok kialakításában segítik a hallgatókat. A TempusKözalapítvány fennállásának 10. évfordulója alkalmából 2006 õszén kiadott összefoglalóértékelõ füzetben statisztikai adatok mutatják, hogy az Unió tagállamai milyen aránybannyertek a különbözõ oktatási pályázatokban. Talán nem is meglepõ, hogy éppen azok az or-szágok szerepelnek kiugróan magas arányban a nyertesek között, ahol a projektpedagógiaiskolai alkalmazása általánosan elfogadott mindennapi gyakorlat.109SzemleHegedûs Gábor – Szécsi Gábor – Mayer Ágnes –Zombori Béla (2002): Projektpedagógia. Kecskemé-ti Fõiskola Tanítóképzõ Fõiskolai Kar.Kiss László Kecskeméti Fõiskola GAMF Kar Mérnökpedagógiaiés Médiatechnikai CsoportMeglepõen új megvilágításba helyezték az iskolai projekteket az internetes beszélge-tések során az USA-beli oktatók. Közismert tény, hogy az Amerikai Egyesült Államokiskoláiban egyre nagyobb gondot jelent a tanulói agresszivitás nyílt megjelenése. Külö-nösen a nagyvárosokban jelentkezik ez erõsen, ahol már különbözõ hivatalok, szülõiszervezetek foglalkoznak a megoldással. Elterjedt az a nézet, hogy igényes szülõk csakolyan iskolába íratják be a gyerekeiket, ahol értelmes elfoglaltságot szerveznek számuk-ra, ahol rendszeres sport-, kulturális és más iskolán kívüli tanulmányi programokban ve-hetnek részt.Az iskolák egymást túllicitálva ajánlják pedagógiai programjaikat a szülõkfigyelmébe, amelyekben részletesen leírják a náluk végezhetõ projektek elõnyeit, különkihangsúlyozva azok agresszió-csökkentõ hatását. Az erõszak jelen van a felsõoktatás-ban is, és meggyõzõdéssel állítják, hogy a csökkentését nem rendõri intézkedésekkel, til-tással vagy büntetéssel lehet elérni, hanem a fiatalokban feszülõ tettvágynak kell értel-mes utat találni. Szerintük a romboló indulatok helyes mederbe való terelésének egyikmódja a felsõoktatásban is a projekt, ami megfelelõ kihívást jelent a hallgatóknak. Ilyenösszefüggésre a hazai szakirodalomban még nem lehet utalást találni, érdemes lenne ezta témát itthon is kutatás tárgyává tenni.KövetkeztetésekA projektek végrehajtása közben bizonyítottan jobban motiváltak a hallgatók a tanu-lásra, mint a hagyományos ESZL közben. Ezt a hatást a világ fejlett országaiban régenfelismerték és jól kihasználják. A projektmódszer alkalmazásában a KF GAMF Kar je-lentõsen lemaradt a magyar felsõoktatási intézmények mögött, de még szembetûnõbb ahátrány a nemzetközi összehasonlításban. Az Európai Unió pályázati forrásainak elnye-rése, a hallgatók versenyképességének fenntartása, illetve növelése érdekében mindenmagyar felsõoktatási intézményben komoly lépéseket kellene tenni a projektmódszerrendszeres és szakszerû alkalmazásáért.Irodalom3. ábra. A jutalmazás, büntetés és a megszerzett tudás használhatósága az egyes csoportok között

Projektpedagógia a felsõoktatásban. Egy felmérés tapasztalatai

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Banco de la República - actividad cultural

Banco de la República - actividad cultural

Banco de la República - actividad cultural

Banco de la República - actividad cultural

Banco de la República - actividad cultural

Banco de la República - actividad cultural

Repository of the Academy's Library