Registro de la celebración multitudinaria llevada a cabo en la Plaza de Bolívar en Bogotá, en homenaje a Enrique Olaya Herrera al culminar su periodo presidencial.Enrique Olaya Herrera (Guateque, noviembre 12 de 1880 - Roma, febrero 18 de 1937) ocupó la presidencia de Colombia en el periodo 1930-1934. El 5 de agosto de 1934, dos días antes de la culminación de su mandato, se llevó a cabo en Bogotá un homenaje en el centro de la ciudad. Este evento fue registrado en periódicos y revistas de la época, pero, quizás, uno de los registros más interesantes es el documental titulado “La apoteosis de Olaya Herrera”, realizado por los hermanos Álvaro y Gonzalo Acevedo. Gumersindo Cuéllar también registró este importante evento

Kéri, Júlia

Repository of the Academy's Library

116ÚtjelzőkAz ünnepi kötet tisztelgés Forray R. Katalin előtt, akinek személye  és munkássága is „útjelző”, iránymutató ma is, tanítványainak, kollégáinak és pályatársainak is.közelítésmódjait képviselve a kisiskolák megítélésére s valós helyzetére statiszti-kai adatokkal világít rá. Györgyi Zoltán tanulmányában a kistelepülések oktatás-politikai mozgásteréről szól, bemutatva, hogy a helyi hatóságok miként próbál-ják megmenti iskoláikat, milyen prob-lémákkal, kompromisszumokkal és kis-kapukkal kénytelenek együtt élni. Jankó Krisztina a kisiskolák és az iskolahálózat átszervezéséről ír, a kistérségi iskolatár-sulásokat részletezve mutat rá ő is arra, hogy a kisiskolák problémája nemcsak pedagógiai, hanem gazdasági és politikai természetű is. A regionális kutatás módszerével elemzi Híves Tamás a dél-dunántúli régió néhány társadalmi, iskolázottsági és szociális folyamatát tanulmányában, mely az ünne-pelttel közös kutatás eredménye. A kolléga mellett a tanítvány írása is szerepel: Boros Julianna kutatása is e témához kapcsoló-dik, ő a területi szegregáció problémakörét vizsgálja, s többek között megállapítja, hogy e fokozódó szegregáció probléma-köre nem egyszerűsíthető le az etnikai kér-déskörre. A tanulmánykötet másik nagy témaköre az etnikai, romológiai témakör, ahol szin-tén szerteágazó, gondolatébresztő tanul-mányokat találunk. Lakatos Szilvia a pécsi oláh cigányok kultúrájáról, hagyományiról szemléletesen, érdekesen ír, e színes világ-ba való betekintés meghozza az olvasó kedvét a további ismeretszerzésre. Dezső Renáta tanulmánya is nagyon elgondol-koztató, a köz- és felsőoktatásba bekerült roma származású fiatalok identitásharca-it, problémáit tárja elénk két, ugyancsak roma származású végzett hallgató szak-dolgozatán keresztül. Ezzel kapcsolatba E tanulmánykötet sokszínűsége, a szer-zők sokfélesége is jelzi, mi mindent kapott Forray R. Katalintól a nevelés-tudomány. Az elmúlt több, mint negyven év szakmai teljesítményének ünneplésére született ez a kötet, s a benne foglalt tanul-mányokat az fűzi össze, hogy szerzőik, bár különböző időkben, különböző helyszíne-ken, de mind együtt dolgoztak vele, inspi-rálódtak általa, s elismeréssel adóztak Forray R. Katalin munkája s személye iránt.Az eddigi életmű sokszínűségének meg-felelőek a kötet témái is, melyek jelzik, hogy Forray R. Katalin munkája s hatása mennyire mély és széles szakmai problé-makörökre terjed ki. Jelen ismertető nem engedi meg, hogy minden kutatót és írást bemutassunk, így a főbb témákra s néhány szerző írásának megemlítésére szorítko-zunkA Forray nevéhez automatikusan kap-csolt, alapvetően oktatásszociológiai, illetve nevelésszociológiai témák mellett pedagógiatörténeti, tudományfilozófiai és felsőoktatási, illetve pedagógusképzéssel kapcsolatos témákkal találkozunk. A köte-tet az egyszerűség kedvéért ábécérendbe szedték, az alábbiakban megpróbálom – a teljesség igénye nélkül – egyfajta temati-kus rendben bemutatni a tartalmát.A vidéki kisiskolák problémakörének néhány aspektusáról ír többek között Andl Helga. A Baranya megyei vizsgálatain keresztül a kisiskola terminus dilemmáit, illetve az újabb oktatáspolitikai tenden-ciákat is taglalja, természetesen alapul véve értekezésében a Forray-életművet. A kisiskola fogalmát s annak változásait mutatja be tanulmányában Imre Anna is. Ő az oktatásszociológia empirikus meg-2012-4beliv_5_leroviditve.indd   116 2012.05.06.   9:23:22117Kritikahozható Kalocsainé Sánta Hajnalka írása is, aki a pedagógia és romológia szakos hallgatók szociális és motivációs hátte-rét vizsgálja – érdekes eredményekkel. E hallgatók rejtett sztereotípiáit mutatja be írásában egy antirasszista kurzus tanul-ságait elemezve Arató Ferenc. Sajnos a kurzus alapját képező kooperatív tanulás-szervezési módszereket és ezek hallgatók attitűdjeire gyakorolt hatását nem ismer-jük meg, mégis elgondolkodtató a romák és nem romák rasszista sztereotípiáinak milyensége, általánossága – és mint kide-rül, nemzetközisége. Érdekesség a roma tanulókról készült sajtófotók elemzése, mely Géczi János tollából született, s az arányokon, a „lát-tatáson” keresztül mutatja be a szocialista társadalom roma-felfogását. Elvontabb, filozófiai síkon, a fénykép műfaji sajátos-ságain keresztül elemzi Beck Zoltán a kép és a valóság, a tárgy és a szöveg kapcso-latát. Ezen a filozófiai síkon gondolkodik Meleg Csilla is, érdekfeszítő írása az idő-ről mint értelmezési keretről – számomra – új szemszöget jelent, melyet iskolai s roma problémák, különbözőségek magya-rázatához használhatunk. Pedagógiatörténeti tanulmányok körébe rendezhető a kötet néhány további tanul-mánya. Történeti szempontot jelez Németh András neve, aki itt bemutatja azokat a főbb paradigmatikus elemeket, amelyek a pedagógiatörténet 19–20. századi tör-ténetének főbb korszakait jellemezték, eljutva a jelenkor új, kultúratudományos felfogásáig. Rébay Magdolna a Tiszántú-li Református Egyházkerület küzdelmeit mutatja be, melyek az 1930-as években országos viszonylatban is hosszúnak és sajátosnak bizonyultak. Kéri Katalin írásá-ból az újkori hazai, a nőkről, a nők műve-lődési jogairól és értelmi képességeiről szóló írásművek főbb gondolatait ismer-hetjük meg. Régen élt, művelt nőkről szól, korunk kiemelkedő kutatónőjének címez-ve. Polónyi István is úgy tiszteleg Forray R. Katalin előtt, hogy a mai magyar nők helyzetét elemzi, egyenjogúságuk ellent-mondásos helyzetét gazdasági, akadémiai és politikai színtereken.Bárdossy Ildikó, aki a kötet köszöntőjét is írja, egy személyesebb, mégis nekünk, fiataloknak is hasznos interpretációt ír az egykori szentlőrinci iskolakísérletről, a kutatócsoportról. Azt hiszem, kimondha-tó, hogy ma irigyeljük azt az együttmű-ködő, sokrétű és kiterjedt csapatmunkát, aminek emléke átizzik írásán. Szerencsére azért ma is vannak olyan karizmatikus sze-mélyek, akik körül ma is pezseg az élet, együttműködések, közös munkák, csapa-tok születnek, témákon és generációkon is átívelve. Ebben a tanulmánykötetben is az a személyes motiváció érződik valamely téma iránt, amit a szerzők az ünnepelt len-dületes, karizmatikus, példamutató lényé-ből is merítettek. S merítünk mi, a kutatói pályán éppen elindulók is. Orsós Anna és Trendl Fanni (2012, szerk.): Útjelzők. Ünnepi kötet pályatársak, kollégák, tanítványok neveléstudományi tanulmányaiból a 70 esztendős Forray R. Katalin tiszteletére. Pécsi Tudományegye-tem, Pécs.Kéri JúliaELTE 2012-4beliv_5_leroviditve.indd   117 2012.05.06.   9:23:22

Útjelzők

Registro de la celebración multitudinaria llevada a cabo en la Plaza de Bolívar en Bogotá, en homenaje a Enrique Olaya Herrera al culminar su periodo presidencial. Aquí, una vista de la carrera octava (costado occidental del Capitolio Nacional)

Cuéllar Jiménez, Gumersindo, 1891-1958

Banco de la República - actividad cultural

Apoteosis de Enrique Olaya Herrera. Foto 8

Registro de la celebración multitudinaria llevada a cabo en la Plaza de Bolívar en Bogotá, en homenaje a Enrique Olaya Herrera al culminar su periodo presidencial

Apoteosis de Enrique Olaya Herrera. Foto 3

Registro de la celebración multitudinaria llevada a cabo en la Plaza de Bolívar en Bogotá, en homenaje a Enrique Olaya Herrera al entregar el mandato presidencial

Apoteosis de Enrique Olaya Herrera. Foto 1

Registro de la celebración multitudinaria llevada a cabo en la Plaza de Bolívar en Bogotá, en homenaje a Enrique Olaya Herrera al culminar su periodo presidencial. Aquí, una vista de la carrera octava (costado occidental del Capitolio Nacional), durante el desfile del presidente Olaya

Útjelzők

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Repository of the Academy's Library

Banco de la República - actividad cultural

Banco de la República - actividad cultural

Banco de la República - actividad cultural

Banco de la República - actividad cultural

Banco de la República - actividad cultural

Banco de la República - actividad cultural

Banco de la República - actividad cultural

Banco de la República - actividad cultural