Sipos, Gábor

Sipos Gábor

University of Szeged

Az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltára Erdélyi közgyűjtemények bemutatása 14. A kézirattár továbbra is az Egyetemi Könyvtár épületében maradt és annak kezelésé-ben működik ma is 15. Kiss, Andrei: Contributii la studiul nationalizarii bancilor capitaliste si integrarea materialului documentar in Fondul Arhivistic de Stat. Revista Arhivelor 1961/IV. nr. 1. 194-207. 16. Az A) és B) betűk keretében felsorolt levéltárképző intézmények anyagát az Indrumator I. levéltári útmutató ismerteti. Az útmutatóban minden egyes levéltárismertetés után a levéltárképzőre és az anyagra vonatkozó részletes könyvé-szet található. A fenti felsorolásban a levéltárképző intézmény nevét tüntetjük fel, zárójelben azt a román elnevezést, amellyel az Állami Levéltár nyilvántartásában szerepel, azt követően pedig a levéltári anyag évkorét és mennyiségét. A zárójelben közölt évszám rendszerint a legrégibb átírt oklevél évét jelöli, vagy a levéltárba ke-rült, de nem saját működése során keletkezett oklevélre vonatkozik. 17. Abban az esetben, ha a levéltári anyag nyilvántartása és kutatása nem repertóriumok vagy korabeli segédletek alapján történik, hanem leltárak alapján, mennyiségi nyil-vántartásuk leltári tételek szerint követhető. 18. L. Erdélyi Múzeum LIV. 1992. 1 ^ . füzet 73-89. 19. A C), D) és E) betűk keretében felsorolt levéltárképző intézmények anyagát az Indrumator in Arhivele Statului judetul Cluj. II. Bucuresti, 1985. című levéltári út-mutató ismerteti. 20. L. a 15. sz. jegyzetet. 21. L. a 9. sz. jegyzetet. 22. Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárában őrzött levéltárak és irattárak teljesebb jegyzékét 1. Jakó 1942, 25-26.; Teodor, Pompiliu - Triteanu, Mihail - Ursutiu, Liviu: Arhiva istorica a Bibliotecii Filia lei din Cluj a Academiei Republicii Socialiste Romania. Revista Arhivelor, X./1967. nr. 1. 125-136. 23. Az 1974-es levéltári törvénymódosítás után az Akadémia kolozsvári Könyvtára által kezelt Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának átvételekor a Kemény József gyűjte-ményből a gyűjtemény kötetekbe foglalt anyaga kéziratként a könyvtárban maradt. Ennek megfelelően Kemény Józsefnek a szakirodalomban idézett kéziratos köteteit a kutatónak ott kell keresnie. Az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltára, Kolozsvár 1962 óta áll a kutatók és érdeklődők rendelkezésére e levéltár mint az erdélyi református egyház különféle szintű testületeinek irathagyatékát őrző intézmény. Nem közismert, a beavatott kutatókon kívül alig tudnak róla, en-nek ellenére jelentős a szerepe, hiszen az elmúlt évtizedekben (és még ma is) a kolozsvári Református Levéltár volt az erdélyi magyarság egyeden nem-álla-mi tulajdonban és kezelésben levő nyilvános levéltára. Emiatt a levéltár vállal-ta olyan tudósi vagy írói hagyatékok, letétek, megőrzését is, amelyek nem tar-toztak szorosan vett gyűjtőkörébe. A Református Levéltár anyagának fő vonulatába természetesen az egy-házi eredetű fondok tartoznak. Legnagyobb terjedelmű az Erdélyi Reformá-tus Egyházfőtanács levéltára, 142 ifm. mennyiségben őrzi a központi egyház-igazgatás jegyzőkönyveit és iratait az 1700-1965 közötti időszakból. Gazdag 189 Kitekintés adatokat tartalmaz a hét erdélyi református kollégium, a XVIII-XX. századi népiskolák, az egyházközségek múltjára vonatkozóan, de igen jelentős és ed-dig még kiaknázadan gazdaságtörténeti forráscsoportot is őriz az Exactorale Archivum keretében. Ugyancsak az Egyházfőtanács levéltárába olvadt be, végrendelkezés nyomán, a XVIII. század végén kihalt borosjenei gr. Székely-család levéltárának jó része is. Az erdélyi református püspöki levéltár 1849-ben Enyeden sajnos el-pusztult, így korai töredékek mellett iratanyaga az abszolutizmus korában kezdődik. Mintegy 40 ifm-t kitevő kötegei egy igen nagymérvű és nem tudo-mányos szempontok szerinti selejtezés után kerültek a Gyűjtőlevéltárba 1966-ban. A helytörténet igen értékes forrásait kínálják az egyházmegyei (espe-rességi) levéltárak; az erdélyi kerület 18 történeti egyházmegyéje közül a dési, hunyad-zarándi, kolozs-kalotaszegi, kolozsvári, nagysajói, széki és tordai he-lyezte el történeti iratanyagát Kolozsvárott. Jegyzőkönyveik, adományleveleik általában a XVII. századból származnak, több esetben hiánytalanul fönnma-radtak a vizitációs és partialis synodusi protocollumok. Főként az egyházláto-gatási jegyzőkönyvek tartalmaznak részletes és pontos adatokat a helyi gyüle-kezetek egykori életéről, templomairól, népiskoláiról. Néhány egyházközség is átadta a Gyű j tőle véltárnak történeti iratait, amennyiben vagy az iratanyag rendkívüli gazdagsága és forrásértéke vagy pe-dig a gyülekezet elnéptelenedése indokolta a közgyűjteményben való megőr-zést. így például a kolozsvári egyházközségnek a Gyűjtőlevéltár polcain álló 25 ifm-nyi iratanyagában középkori és XVI. századi oklevelek mellett igen ér-tékes XVII. századi számadáskönyvek, leltárak, ülésjegyzőkönyvek találhatók. Herepei János háromkötetes Adattárában igen gyakran találkozhatunk e fond nevével. A kolozsvári református kollégium és nyomda múltjának feltárásához ugyanolyan nélkülözhetetlen e levéltár kutatása, mint a város történetének részletes megismeréséhez. Igen gazdag XVII. századi irategyüttest őriz az Apafi-korban oly neve-zetes szerepet játszott fogarasi református egyházközség levéltára 8 ifm. terje-delemben. A szászvárosi református egyházközség és a református-evangéli-kus vegyes Capitulum levéltára a nyelvileg-vallásilag kevert vidék XVII-XIX. századi múltjának egyedi adatait tartalmazza. Az erdélyi református kollégiumok közül csupán egynek, a szászvárosi-nak a levéltára került egyházi kezelésbe Kolozsvárott, a többi az iskolák álla-mosításakor áliami tulajdonba jutott. A Bethlen Kollégium particulájából ki-fejlődött szászvárosi kollégium hét ifm-nyi, 1925-50-ig terjedő iratanyaga a diákok 1663-as Albuma mellett a múlt századi érettségi dolgozatokat is őrzi. A kolozsvári Református Gyűjtőlevéltárban letétbe helyezett hagyaté-kok közül említésre méltó a két neves hebraista, Kecskeméthy Csapó István és Nagy András, valamint a két egyháztörténész, Nagy Géza és Musnai Lász-ló iratöröksége. Kristóf György irodalomtörténész könyvtára és személyes ira-tai szintén itt találtak helyet. R. Berde Mária írónő, lapszerkesztő teljes alko-tói hagyatéka valóságos kincsesbánya a két háború közötti erdélyi magyar iro-dalom kutatói számára. Debreczeni László művészettörténész és építész (Kós Károly legjobb tanítványaként élt és alkotott) református műemlékekről ké-190 Állami Levéltár, Marosvásárhely Erdélyi közgyűjtemények bemutatása szített rajzsorozata, valamint teljes hagyatéka szintén felkeltette már a szak-emberek figyelmét. Az iratanyag mellett a kutatók rendelkezésére áll a Gyűjtőlevéltár kézi-könyvtára is, amely lexikonok, helységnévtárak, schematizmusok, egyház- és művelődéstörténeti munkák egyre gyarapodó együttesével segíti a tájékozó-dást. A Református Gyűjtőlevéltár a kolozsvári Farkas utcai református templom tornyában és kerengőjében kapott helyet. Hollétét külön tábla nem jelzi, az érdeklődő új kutatóknak először a Ref. Püspökségen (Király -Bratianu utca 51.) kell érdeklődniük. A nemzetközileg elfogadott normák ke-retében bárki végezhet kutatásokat a levéltárban. Szükség esetén fénymáso-lásra is van lehetőség. Régi és új kutatóknak tanácsadás végett is szívesen áll rendelkezésükre a levéltár vezetője és egyetlen munkása, e sorok írója. Sipos Gábor / Állami Levéltár, Marosvásárhely Az állami levéltári hálózat Erdélyben századunk húszas éveiben jött létre. Az elsők a területi (tartományi) levéltárak voltak, kiterjedt gyűjtőterü-lettel. A történeti Erdély és a Partium számára először a kolozsvári igazgató-ságot hozták létre 1920-ban. Ide gyűjtötték be még a harmincas években Szatmár megye, Udvarhely-szék, Beszterce és Felsőbánya városok stb. levéltá-rait, amelyek ma is Kolozsváron találhatók. A kolozsvári Állami Levéltárat követte a naszódi és a temesvári 1937-ben, valamint a brassói 1939-ben. 1945-ben alakult meg a szebeni. A területi állami levéltárak felállítását az 1925. évi levéltári törvény tette lehetővé, sza-bályozva működésüket is E lehetőségre alapozva Constantán Moisil főigazga-tó egy marosvásárhelyi aligazgatóság felállítását kezdeményezte már 1925-ben. Ennek magvát a város és Maros-Torda megye levéltára képezte volna. A város vezetősége felkarolta az ajánlatot, javasolva a levéltár hatáskö-rének kiterjesztését a Székelyföldre, a szász vidékre, Erdély déli részének zö-mére. Az anyagiak biztosítására (helyiség, költségvetés előirányzása) a város sürgetően lépett fel a Közoktatásügyi Minisztériumnál, ahová akkor az állami levéltári hálózat tartozott. A kezdeményezés azonban politikai okokból meg-hiúsult. Az 1926 márciusi választásokat a nemzeti liberálisok elvesztették, így a polgármester is át kellett adja helyét az Averescu párttal szövetkezett Ma-gyar Párt képviselőjének, dr. Bernády Györgynek. Bernády nem karolta fel elődje kezdeményezését, kitartott a törvényhatósági levéltár addigi státusának fenntartása mellett. így az állami levéltár felállításának gondolata lekerült a napirendről. 1951. május 29-én a Román Népköztársaság Minisztertanácsának 472. sz. határozata alapján egy egységesen szervezett országos közlevéltári hálózatot hoztak létre. A bukaresti főigazgatóság és a központi levéltár mel-lett az újonnan szervezett 16 tartomány székhelyen egy-egy állami levéltári hivatal is alakult. Ezek alárendeltjeiként 2-3 rajoni fiók levéltár volt tartomá-191 

Az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltára, Kolozsvár

http://acta.bibl.u-szeged.hu/49457/1/aetas_1993_003_189-191.pdf

Az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltára, Kolozsvár

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged