Csernay, László

Horváth, Emese

Mester, János

Máté, Eörs

Pávics, László

Mester János

Máté Eörs

Pávics László

Horváth Emese

Csernay László

University of Szeged

- 10 -A SZÍV PERIODIKUS MOZGÁSÁNAK FÁZIS- ÉS AMPLITÚDÓ ANALÍZISE Mester János, Máté Eörs-, Pávics László, Horváth Emese, Csernay László SZOTE Központi Izotópdiagnosztikai Laboratórium JATE Kalmár László Kibernetikai Laboratórium A 60-as évek végén a gamma kamerához kapcsolt számitógépes adat-feldolgozó rendszerek megjelenése uj korszakot nyitott az izotópdiag-nosztikában. A szervezetbe juttatott radioaktiv farmakon eloszlásának képi ábrázolása mellett lehetővé vált kiválasztott területek radioak-tivitás-változásának kvantitativ analizise is. A technikai lehetősé-gek fejlődése eredményeként a 70-es évek közepétől már klasszikusnak számitó radiocirkulográfia mellett a nukleáris kardiológiában uj , nagy hatású leképező eljárások bevezetésére értek meg a műszaki, számítás-technikai és farmakológiai feltételek. A mai modern radioizotópos el-járások kardiológiai kérdések sorának megválaszolására alkalmasak. A sziv üreg- és billentyürendszerének hibái felderitése mellett felvilá-gosítást kaphatunk a balkamra pumpafunkcióját jellemző legfontosabb paraméterekről, a miokardium kontrakciós képességéről, perfuziójáról, sőt metabolizmusáról is. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Központi Izotópdiagnosztikai Laboratóriumában 1977 óta végzünk rendszeresen nukleáris kardiológiai vizsgálatokat. A miokardium kontrakcióját, a sziv pumpafunkcióját ana-lizáló módszereink az 1980-ban fejlesztett SUPER-SEGAMS software rend-szerre épülnek. Vizsgálatainkat 9^mTc-mal jelölt vörösvértestek tel-jes elkeveredése után, un. ekvilibriumban végezzük. A számitógép se-gítségével többszáz szívciklus adatait vesszük fel. A sziv mozgását a leggyakrabban előforduló, reprezentatív időtartamú ciklusok alatt észlelt impulzusok helykordinátái alapján rekonstruáljuk. Erre a vizs-gálat során folyamatosan monitorozott EKG R-hullámai. meg jelenési idő-pontjának szimultán tárolása ad lehetőséget. A miokardium kontraktilitási képességét a szivizomzat tetszőle-ges részletei mozgásának megjelenítésével ábrázolhatjuk. A különféle területek mozgásképességéről akkor kapunk teljes képet, ha azt egy szívcikluson belül, pontos lokalizáció mellett vizsgáljuk. Az 1. sz. ábrán a sziv mozgásának négy jellemző fázisát mutatjuk be. A bal alsó végszisztolés képen a balkamra fehér színben megjelenitett, végdiasz-tolés kontúrjához viszonyítva egyértelműen megállapítható a szeptum súlyos hipokinézise. A szivcsucs akinetikus, sőt paradox pulzáció gyanúja is felvethető. Az EKG-val kapuzott, ekvilibriumban végzett nukleáris kardioló-giai vizsgálatok fejlődése az utóbbi időben módot adott a miokardium kontraktilitásának nagy síkbeli felbontású analízisére. Az eljárás azon a feltevésen alapul, mely szerint a miokardium tetszőleges terü-letének mozgása az adott vetületpontról készített időaktivitás görbé-vel leírható. A görbe lefutása megfelel a kiválasztott terület vér-tartalma időbeli változásának. A 70-es évek végétől egyre több kuta-tócsoport analizálta képcellánként a vértartalom változást reprezen-táló időaktivitás görbék lefutását [2,3,5,6,8,9]. A kiszámított para-métereket képcelláról képcellára színkódéit formában először Adam áb-rázolta [1]. Megjelenitette a kontrakció, a relaxáció sebességének képcellánként számított értékeit, az alapfrekvencia Fourier amplitú-dóját és fázisát [3]. Mások a végszisztolés és végdiasztolés képek - 15 -(b 1 1. ábra Mennyire mozdul el? 1 - legjobban /normokinézis?/ 2 - alig /fiziológiás? hipokinézis? akinézis?/ 3 - kevéssé /fiziológiás? hipokinézis?/ R 1 ciklus 2. ábra. Az amplitudóképek előállitása - 10 -képek különbségét ill. az ejekciós frakció cellánkénti értékeit vizs-gálták [4,7,1], Közleményünkben a lehetőségek tömegéből a fázis és amplitudóképek előállitását és analizisét ismertetjük. A 2. sz. ábrán három jellegzetes lefutásu volumengörbe látható. Az első görbe a legjobban, legnagyobb.amplitúdóval elmozduló terület-ről készült. A megfelelő képcellák az amplitudóképen fehér szinnel áb-rázolódnak. A második görbe gyakorlatilag nem mozgó akinetikus fal-részletekre utal. Az amplitudóképen a megfelelő cella fekete lesz, nem ábrázolódik. A harmadik görbe a kamrai görbéhez képest paradox le-futásu, de ettől függetlenül vértartalomváltozást reprezentál. A vál-tozás mértékének megfelelően ez a terület a képen kék szinben tűnik majd "fel. Az előbbiekből világos, hogy az amplitudókép alkalmas a reprezentativ szívcikluson belüli vértartalom változás mértékének kép-cellánkénti megjelenítésére. Fontos rögzitenünk, hogy csak ennek a-lapján a paradoxan mozgó falrészletek vagy akár a kamrához képest el-lentétes fázisban összehúzódó pitvarok még nem különíthetők el. Ezt a feladatot az un. fázisképek előállításával oldhatjuk meg. A 3. ábrán ismét tipikus volumengörbéket mutatunk be. A vizszintes tengely egy szivciklust reprezentál. Kezdő- és végpontja két egymás-utáni R-hullám megjelenési, ideje. A fázisképek celláit az egyes te-rületek kontrakciójának, azaz ürülésének kezdeti időpontja függvényé-ben ábrázoljuk különböző szinnel. Ha a kamrai kontrakció röviddel az R-hullám megjelenése után megkezdődik, a jellegzetesen kamrai volu-mengörbének megfelelő képpont a fázisképen kék szinü lesz. A pitvar a kamrához viszonyitva ellentétes fázisban húzódik össze. Ezért a pitvarhoz tartozó képcellák szine a volumengörbe lefutása alapján pi-ros, ill. fehér. A harmadik görbe paradox mozgású kamrai területre utal. A fázisképen a megfelelő képpont sárga szinnel fog ábrázolódni. A 4. ábrán kardiálisan egészséges egyén amplitúdó és fázisképe-it láthatjuk. Az amplitudókép alapján a balkamra valamennyi falvetü-lete normokinetikus. Az ingerület a két kamrán belül egyszerre ter-jed, az ürülés kezdeti időpontjában sem a kamrákon belül, sem a kam-rák között nem találunk különbséget. A kamrához képest ellentétes fá-zisban összehúzódó pitvarok piros ill. sárga szinben jelennek meg. A kép jobb alsó részén található oszlopdiagram /hisztogram/ az ingerü-let terjedésével kapcsolatos mennyiségi kérdésekre ad választ. A viz-szintes tengelyen a kontrakció kezdetének időpontját tüntettük fel, az R-hullám megjelenéséhez viszonyitva. A függőleges tengelyen az i-dőbeli felbontóképességen belül azonos időben kontrahálódó terüle-tek nagyságát a képcellák számával ábrázoljuk. A hisztogramon a pit-vari és a kamrai kontrakció fázisai jól elkülöníthetők. Az 5. sz. ábrán lezajlott miokardiális infarktus után végzett vizsgálat eredményét mutatjuk be. A beteg amplitudóképe nagy kiterje-désű elülsőfali infarktusra utal. A balkamra falának mozgásképessége szeptálisan csökkent. A fáziskép szerint a szivcsúcs mozgása paradox. Az EKG R-hullámával vezérelt ekvilibriumban végzett nukleáris kardi-ológiai eljárások az utóbbi években hatékonyságuk, pontosságuk követ-keztében, világszerte az elfogadott, noninvaziv rutindiagnosztikai módszerek közé kerültek. A klinikusok munkáját elsősorban potenciáli-san iszkémiás szivbetegek szűrésében ergometriás vagy gyógyszeres terheléssel egybekötve, a thaliummal végzett szivizom-szicintigráfia kiegészítéseként; lezajlott miokardiális infarktus után, a rehabili-táció időszakában ill. szívműtéteket megelőző, majd követő funkcioná-lis kontrollvizsgálatként segitik. - 66 -Mikor kezd elmozdulni? /ürülni!/ 1 - kamra 2 - paradox mozgású terület /aneurizma/ 3 - pitvar " 7 ( 1 . 2 XD M M XD m jy o Q) -p •no cd m / -<D xd tcD o / XD <D -o +> H H H :o •H •H\ xd <D (D :o w > H \ ra <H <H N R . R 1 ciklus 3. ábra 4. ábra - 18 -I . r A V • • • J'-TS-<? y j i i - . • . • a .-4 I I - I ^ A . » * I TF^AV L I 5. äbra Irodalom [1] Adam, W.E., Geffers, H., Sigel, H.: Evaluation of left ventri-cular funtcion by radionuclide angiography. Herz 2, 195 /1977/ [2] Adam, W.E., et al.: Regionale Untersuchung des linken Ventrikels mit der Pooltechnik. /Radionuklidventrikulographie/ Der Nukle-armediziner 2 Suppl., 59 /1919/ [3] Adam, W.E. et al.: Equilibrium /gated/ radionuclide ventriculo-graphy .Cardiovasc. Radiol. 2, 161 /1979/ [4] Berman. D.S., Mason, D.T.: Clinical Nuclear Cardiology. Grune and Stratton /1981/ [5] Fischer, P., Knopp, R. , Breuel, H.P.: Zur Anwendung der harmo-nischen Analyse bei der Funktionsszintigraphie des Herzens Nucl. Med. 18, 167 /1979/ [6] Hedde, J.P. et al.: Linksventrikulare Herzfunktionszintigraphie und Echokardiographie bei koronarer Herzkrankheit. In: Nuklearmedizin Computer gestützte funktionelle Analyse pp. 459 F.K. Schattauer Verlag /1982/ [7] Holman, B.L. et al. : The paradox image: A noninvasive index of regional left ventricular dyskinesis. J. Nucl. Med. 20' 1237 11919/ [8] Pretschner, P.: Parametrische Darstellung: Prinzipien. Der Nuklearmediziner 2, 91 /1980/ [9] Turner, D.A., von Behren, P.L., Ruggie, N.T.: Noninvasive iden-tification of initial site of abnormal ventricular abtivation by least-square phase analysis of radionuclide cineangiograms Circulation 65, 1511 /1982/ 

A szív periodikus mozgásának fázis- és amplitudó analízise

http://acta.bibl.u-szeged.hu/46022/1/szamtech_orvost_koll_011_014-018.pdf

A szív periodikus mozgásának fázis- és amplitudó analízise

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged