Bognár, Miklós

Bognár Miklós

University of Szeged

- 249 -Társadalombiztosítási Igazgatóság, Budapest Korszerű'számítástechnikai szolgáltatás és hatékony Információs rendszer bevezetésének egyik lehetőségéről a hazai beteg-ellátásban Bognár Miklós A számítógépek jövőbeni szerepével, fejlődési Ütemének és I -rányának előrejelzésével a futurológusok napjainkban Igen sokat foglal-koznak. Azokban a fejlett technikával rendelkező országokban, ahol a mindennapi életben már sok éve hasznosítják o távadatfeldolgozó be-rendezéseket és a különböző nagyságrendű komputereket, nagyjából k i -alakultak azok a felhasználási területek, melyek egyértelműen demonst-rálták a korszerű adatfeldolgozó gépek előnyelt. E területek között -nagy tömegű adatfeldolgozó igény miatt - előkelő helyet foglal el a biztosítás. Sajátságos módon azonban, - bőr erre társadalmi rendsze-rűnkből fakadó előnyök feljogosítanának bennünket - inkább csak pró-bálkozásokkal, vagy legfeljebb - részterületeket érintő - tiszteletre-méltó kezdeményezésekkel találkozunk (1). Köszönet és elismerés Illeti a Neumann János Számltágéptudo-mányl Társaság vezetőségét, hogy különböző, a mostanihoz hasonló rendezvényein jó lehetőségét biztosit az azonos érdeklődési körű szak-emberek véleménycseréjére, igy nyilván a résztvevők közül számosan emlékeznek az esztergomi, pécsi, illetőleg a korábbi, szegedi tanács-kozáson elhangzott, publikált/e témát érintő figyelemreméltó tanulmá-nyokra. Mindezekre emlékeztetve bizonyóra egyetértünk abban, hogy korszerű kibernetikai módszerekkel és modern számitástechnikai eljárá-sok alkalmazásával ma már közvetlenül és a gyakorlatban is segíteni lehetne az orvos gyógyító munkáját. Magyarországon van egy olyan biztosítás, amely áz egész la-kosságra kiterjedj ez a társadalombiztosítás és ezen belül - amivel á továbbiakban foglalkozni kívánok - a betegségi biztosítás, illetőleg az egészségügyi biztonság. Megértek annak feltételei, hogy a számí-tógép fejlesztésével, felhasználásával foglalkozó szakemberek tanul-mányaikkal és gyakorlati munkájukkal segítsék a kormány szociálpoli-tikáját, és szem előtt tartva a társadalom egészére kiterjesztett biz-tosítási és betegellátási rendszert, gyakorlatban is megvalósítható re-ális elképzeléseikkel - az ESZR program figyelembevételével - konk-rét javaslataikkal segítsék egy Integrált Információs rendszer kialakí-tását e területeken. - 250 -A dolgozó társadalom csaknem teljes körű egészségügyi el látá-sának politikai és társadalmi jelentősége óriási, de ezen tul a beteg-ellátással kapcsolatos országos összefüggések népgazdasági jelentősége is igen nagy és éppen ezért egyáltalán nem elhanyagolható. Magyarországon napi átlagban több mint 220.000 dolgozó beteg-ség miatt távol marad munkahelyéről. E hatalmas - keresőképtelen -táppénzes állomány a népgazdaságban nemcsak ugy érezteti hatását, hogy évenként közel 4 milliárd forintot tervezünk táppénz elmén az ország költségvetésébe és természetesen ezt ki is f izetjük, hanem ugy is, hogy betegség miatt sok millió forint termelési érték kiesése van a népgazdaságnak. Statisztikai adataink szerint egy-egy lakos évente átlagosan 10 alkalommal jelenik meg különböző orvosi munkahelyeken. Ezt a 100 milliós nagyságrendű beteganyagot országos méretekben kép-telenség a hagyományos(módszérekkel nyilvántartani és rendszerezni. Ebből adódik elsősorban annak nehézsége, hogy a lakosság egészségi állapotát operatív módon ellenőrizni lehessen. Igy egészségügyünk e --g.yik vezető elve, a megelőzés nem tud elég hatékonyan és minden területen érvényesülni. A fekvőbeteg gyógyintézetek évente 1,5 millió esetet gyógyke-zelnek több mint 80.000 ágyon. A járó és fekvőbetegek tömegének kiszolgálása és ellátása tömeges nyilvántartási, készletgazdálkodás? teendőkkéT jár együtt. Közismert, hogy ezt a fajta tevékenységet el kell végezni a kórlapokkal, laboratóriumi leletekkel, gyógyszéreIlá-tással, ógynyflvántartással, stb. Az adminisztrációban jelentkező ada-tok a gyógyitó-megelőző munka hatékony kiaknázásához, korszerű be-tegellátáshoz és az egészségügyi munka országos méretű és magas szin-tű fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Ezen .adatok azonban - bár jelenleg rögzítésre kerülnek a táppénzes naplókban, különböző' kartotékokban, stb. „7 legfeljebb a kórházi, vagy a körzeti orvos szá-mára adnak valamelyest utmutatást, de megyei, vagy országos szinten operatív ellenőrzésre, gyors segítségnyújtásra, tudományos munkára a hagyományos adatgyűjtési módszerre tekintettel alig használhatók. A gyógyító orvos egy korszerű információs rendszer kiépítése esetén, a jelenleginél jóval nagyobb és tudományosan megalapozottabb információs háttérre támaszkodva, tudása legjavát végre elsősorban az orvosi kezelés legfontosabb három mozzanatára: a diagnózisra, a terá-piára és a prognózisra fogja tudni koncentrálni. Ésszerű alapkövetelmény e területen foglalkozó szervezők szá-mára, hogy az egészségügyről szóló 1972. évi I I . tv-ből fakadó kö-vetelményeket á 1012/72. Mth. 3. pontjában rögzített számítástechni-kai központi fejlesztési kutatási célprogramjával koordinálva vegyék f i -gyelembe. Ezért figyelemmel kell lenniük a gyógyitó, elemző és irá-nyító tevékenység szoros összefüggéseire, annál is inkább, hiszen in-- 251 -tézkedés ugyanannak a betegtömegnek az érdekében igen sokszor kö-zös adatbázisra támaszkodva, azonos végrehajtó és Irányító szervekhez kapcsolódva történik. Az elmondottakból közvetlenül adódik, hogy egy-egy részterü-letre korlátozott számítástechnikai szolgáltatás - az ésszerű takarékos-ság elvét figyelembe véve - gazdaságosan nem Igen szervezhető, de a közös számítástechnikai eljárás kifejlesztése a közös adatbázis f i -gyelembevételével, a közös cél szem előtt tartáséval Indokolt és re-ális követelmény. Ezt bizonyltja a Budapesti Tá*sadalombíztosltási Igaz-gatóság 1967. szeptemberétől folytatott gyakorlata (2). E gyakorlat lényege, hogy egy IBM 360/20 géppark lehetőségeit figyelembe véve.-olyan információ-feldolgozási rendszert alakított ki , amely alkalmas a táppénzes állomány területi szintű számítógépes értékelésre. A táp-pénzes napiéban rögzített Információkat minden többletadminisztráció elrendelése nélkül olyan kényszerpályára tereli és olyan adattárolási folyamatban rögzíti e rendszer, hogy az információ áramlása 72 ára alatt befejeződik és igy igen rövid idő alatt az egészségügyi vezetők számára döntésekhez és ellenőrzésekhez alkalmas adatokat bocsát ren-delkezésre. Ezen Információs rendszer hatékonyságát bizonyítják az a -lábbl számok: (A táppénzes helyzetet országosan a 100 dolgozóra jutó _%-os beteglétszámmal értékelik). tehát Budapesten évről-évre 1 tized csökkenés, vidéken, ahol objek-tív tárgyi okok miatt ebben az időben még nem lehetett bevezetni a korszerű adatfeldolgozást, 1 tized emelkedés volt tapasztalható Az I tized mögött több 10 ml Illő forintos nagyságrendű megtakarítás, illető-leg többletköltség jelentkezett évente. Ezen összegből kórházi ágyak-tál kezdve a megyei egészségügyi adatfeldolgozó állomásig bezárólag számos népgazdaságilag Igen fontos és hasznos beruházást lehetne meg-valósítani. A budapesti gyakorlatot az Országos Or'vosszakértői. Inté-zet a 45/1970. Eü.M. utasítás alapján 1971-tól fokozatosan, kísérle-ti jelleggel több megyében kipróbálta és hogy milyen eredménnyel, erről előadásom második részében beszámolok. A kísérleti feldolgozá-sok során egyre szélesebb körben Ismertük fel azokat az előnyöket, melyek a járó- és fekvőbetegellátás és a társadalombiztosítás közös információ-igényéből és ebből kifolyólag a közös adatbázisból adód-tak. Munkánk során egyre jobban jelentkezett az a felismerés, hogy már napjainkban is megvannak az egészségügy egyik legnagyobb in-formáció-feldolgozási igénnyel jelentkező terület integrált adatfeldol- . gozásának gazdasági és műszaki feltételei. E terület a járóbetegellá-1967. 1968. 1969. Budapesten Vidéken 5 , 3 % 5 , 2 % , 5 ,1 % 4 , 6 % 4 , 7 % 4 , 8 % , - 252 -tás és ezen belül a keresőképtelenséget okozó megbetegedések köre. Nem lehet elhanyagolható a napi átlagban ís 220.000 főt meghala-dó munkából kieső dolgozó morbiditásának alakulása az ezzel kapcso-latos gyógyszeres és kórházi kezelések eredményessége. E témakör je-lenlegi információáramlását és az információk feldolgozását mutatja az 1. ábra. E hagyományosnak mondható off- l ine szervezést azonban gya-korlatilag túlhaladottnak tekintjük, miután egy magasabbrendü számí-tástechnikai szolgáltatásra (tele-processing) a technikai lehetőség -legalábbis elméletileg - adva van. E számítástechnikai rendszer kiépítésének megkezdésénél rög-tön az induláskor helyes felhasználni a távádatfeldolgozós lehetősé-geit. Ez nem jelenti azt, hogy minden orvosi munkahely on-line kap-csolatban kell hogy" legyen a központi számi tógéppel, de azt igen, hogy kezdetben legalább a nagyforgalmu munkahelyeken (megyei ren-delőintézet, kerületi rendelőintézet, megyei kórház) biztositani kell a pórbeszédes kapcsolat lehetőségét. Ez esetben ugyanis e rendszer segítené kialakítani és kikísérletezni a hazai lehetőségek és sajátos-ságok között az ember-gép-ember kapcsolatot a hazai betegellátás-ban. (2. ábra). E modell, tehát lehetőséget biztosit arra, hogy a győgyitómun-kában felhasználhassuk a közvetlen kapcsolat szómos ismert előnyeit és lehetőségeit (kór előzmények, különböző laboratóriumi leletek, EKG vizsgálatok (3), stb. gyors továbbítása). A terminálok típusa és szórna természetesen összefüggésben van azzal , hogy általános a -datbeolvasósi, vagy tényleges orvosi munka közvetlen segítése érde-kében információ-kérés céljára üzemeltetik. Mindkét esetben azon-ban szükséges a munkahelyek és a számitógép között a bérelt, vagy kapcsolt távadatközlési lehetőségeket biztosító vonalak kiépítése. Célszerű lenne rögtön a beinditáskor a legforgalmasabb orvosi mun-kahelyeken a csendesen működő VT 340-et üzembe állítani, többek között azért is, hogy ezen orvosi munkahelyeken kiiktassüc az adat-feldolgozási lap kitöltésével járó munkaigényes, lassú folyamatot és igy a keresőképtelenséget okozó megbetegedésekkel kapcsolatos kü-lönböző adatszolgáltatósokat közvetlenül lehetne a számítógéphez juttatni. A megyei központ VT 1010 B tipusu, későbbiek során pedig R-10 kategóriájú kisszámitógépből állna 32 Kbyte operatív tárral, kapcsolható lemeztárral, sornyomtatóval, a helyi igényeknek megfe-lelő szómban mágnesszalag egységgel és a célnak megfelelő bemeneti berendezéssel (4). A beteg adatai továbbithatók közvetlen és azonna-li bebillentyüzés utján, tehát akkor, amikor a beteg a terminállal felszerelt orvosi munkahelyen tartózkodik, továbbíthatók az adatla-I P I L È S 'KJ Ol . Ca> - 254 -pok időszakos összegyűjtése és a szokványos mádon a gépi adatfeldol-gozóba továbbítása utján is. Az adatbevitel e módozatai lényegében a kiépítettség fokozatait is tükrözik, és ezért a fejlődés során a külön-féle adatközlési formák részaránya változhat ugyan, de a számítástechni-kai szolgáltatás átrendezésére alapvetően nincs szükség. A teljes kiépí-tést, I I I . telep itést a már működő megyei hálózat figyelembevételével az építőszekrény elve alapján megoldhatónak tartjuk. Az Országos Orvosszakértől Intézet az elmúlt másfél év alatt több millió táppénzes napot dolgozott fel azokban a megyékben, ahol az Egészségügyi M i -nisztérium munkatervében a járőbetegellátás ellenőrzése szerepelt. A Távközlési Kutató Irtézet közreműködésével az alábbi tablók készültek, melyek segítségével igen hasznos elemző és ellenőrző munkához fel -használható adatok álltak a megyei egészségügyi vezetők rendelkezé-séret I . A keresőképtelenség! napok, esetek megoszlása járási, városi részletezésben (e tabló mutatja a terület átlagos táppénzes nap-jait is ). I I . A megye táppénzes napjainak száma orvosok szerint csoportosítva, az operatív ellenőrzéshez szükséges legfontosabb mutatók szerint. I I I . A megye táppénzes napjainak és eseteinek megoszlása betegségi főcsoportok szerint, az Egészségügyi Világszervezet által a beteg-ségek nemzetköz! osztályozására készített V I I I . revízión átesett jegyzék alapján. IV. A megye keresőképtelen állományát leg|obban befolyásoló diagnózi-sok felsorolása a WHO jegyzék szerint (diagnózisonként kimutatva ezt a három orvosi körzetet, amelyek táppénzes esetei és napjai a vizsgált diagnózisnál és az adott területen legnagyobb). V . A táppénzes napok megoszlása foglalkozás! ágak, ezeken belül betegségi főcsoportok szerint. V I . A keresőképtelen betegállomány napjainak megoszlása foglalkozások szerint abszolút számban és százalékban. (E tabló mutatja azt Is, hogy a megyében az egyes foglalkozási ágakban a lakosság száza-lékos megoszlása hogyan alakult)/'* V I I . A táppénzes napok és esetek megoszlása életkor és nemek szerint. (E tabló tartalmazza a terület lakosainak életkor és nemek szerin-ti megoszlását Is.) V I I I . A táppénzes állomány és a kórházi fekvőbetegellátás bizonyos összefüggései diagnózis, foglalkozás és nemek szerinti megbontásban. IX. A keresőképtelenséget okozó megbetegedések megoszlása életkor-csoportok és ezen belül betegségi főcsoportok szerint. X . A nyugdíjkorhatárt megközelítő, vagy éjért dolgozók és dolgozó nyugdíjasok keresőképtelenségével kapcsolatos összefüggések. - 255 -A feldolgozás külön táblázatban gyűjti az úgynevezett befeje-zett állományú eseteket és külön a folyamatos eseteket. A folyamatos esetek vizsgálata kiválóan alkalmas arra, hogy a terület táppénzes á l -lománya összetételének keresztmetszetét bemutassa egy adott napon, ezért gyors ellenőrzésekhez jól felhasználható.A.befejezett állományú esetek vizsgálata a terület keresá1<éptelen állományának tudományos elemzéséhez 10.000-es nagyságrendben dolgoz fel adatokat, Igy a törvényszerűségek vizsgálata, értékelése a WHO jegyzék felhasználá-sával nemzetközi összehasonlításra is kiválóan alkalmas. A járóbetegellátás ellenőrzését az Országos Orvosszakértől In-tézet 1972. évben, legutol|ára szeptember-október hónapokban Fejér megyében végezte a fenti tablók segítségével. A táppénzes naplóból az adatok az adatlapra kerültek felvezetésre és a lapról az Informá-ciókat lyukkártyára vitték, Így kerültek az adatok feldolgozásra. (Befejezett esetszám: 4 . 7 3 8 . , db 61.390 tpp. nap, folyamatos eset-szám: 6 .450 . , db 332.608 tpp. nap.) A Fejér megyei vizsgálat megerősítette a szervezés korábbi tapasztalatait, nevezetesen azt, hogy fegyelmezetten működő szerve-zet esetén az eredmények rögtön kézzelfoghatóvá válnak. Szeptem-ber hónapban az ország összes Ipari jellegű megyéjében, kivéve Fe-jér megyét a táppénzes százalék az előző év azonos hónapjához ké-pest emelkedett, egyedül Fejér megyében maradt az előző év azonos hónapjának szintjén. További eredmény és minőségi előrelépés várhaté az előadás első részében vázolt 2. ábrán bemutatott géppark kiépítése és üzem-beállítása utján. A technikai lehetőségek és személyi feltételek, gép-park és szakember vonatkozásban megvannak. Ma már tehát - a pénz-ügyi feltételek megteremtése után - meg lehetne valósítani a megyei modell kiépítését. Nem mindegy azonban, hogy melyik megye lesz kijelölve ar-ra a feladatra, hogy az igen megtisztelő, de alapjában véve igen nagy munkával járó úttörő kísérletet elvégezze. Churchman (5) a szervezett rendszerek jellegzetességeit vizs-gálva öt alapvető szempont fontosságára hívja fel a figyelmet. (Churchman, 1968.): 1. a teljes rendszer célja és - ami még lényegesebb - a tel-jes rendszer teljesítményének mértéke, 2. a rendszer környezete, különösen a kényszerítő feltételek, 3. a rendszer erőforrásai, segédeszközei, pontosabban saját termelési tényezői, 4 . a rendszer összetevői (komponensei), azok tevékenységei, céljai és teljesítményértékük, - 256 -5. a rendszer vezetése. A szervezőknek ezen alapelvek figyelembevételével lehet és kell a megyei modell kialakítására az Illetékes vezetők részére a javaslatot elkészíteni. A döntést előkészitő javaslat összeállításánál célszerU lenne a gyakorlatban is kipróbált egyes részrendszerek egy-mással kapcsolható lehetőségeinek mielőbbi alapos kritikai vizsgálata, elsősorban annak érdekében, hogy a szerény, de nem lebecsülhető szellemi és technikai lehetőségeitixet ne forgácsoljuk szét, hanem a már elért eredményeket mielőbb továbbfejlesszük és minél szélesebb körben hasznosítsuk. Amennyiben ez sikeröl, akkor a korszerű számí-tástechnika felhasználásával hazánk egészségügyi ellátásának színvo-nala mind a járóbetegei látás, mind a kárházi betegellátás terén még tovább emelkedik és a hazai egészségügy területén a már eddig elért Igen figyelemreméltó eredményeinket tovább tudjuk fokozni. J e g y z e t 1.) A teljesség igénye nélkül néhány jelentősebb kollektíva felsoro-lása, mely a témával, illetőleg annak részterületeivel hosszabb Idő óta foglalkozik: Az Egészségügyi Minisztérium és a Társadalombiztosítás irányító szerveinél, az ÉM Szervezési, Tervezési Információs Központjá-ban, a Budapesti, Pécsi és Szegedi Orvostudományi Egyetemen, a József Attila Tudományegyetemen, az Országos Kardiológiai Intézetben, a Balatonfüredi Szívkórházba), az MTA Biometriai Csoportjában, a Szekszárdi és Váci kórházban, a Bajcsy Zsilinszky törhőzban, a Videoton Fejlesztő Intézetben, a MEDICOR-ban, az EMG-ben, az MTA Számítástechnikai Központjában, a Közpon-ti Fizikai Kutatói Intézetben és a Távközlési Kutató Intézetben, stb. 2 . ) Boglár M . : Gyógyszerrendelés és a táppénzes állomány lyukkár-tya-rendszerü adatfeldolgozása az egészségügy és a társadalom-biztosítás területén. (1967). 3 . ) Bak M . - n é , Kobzos L, Molnár L, Gulyás O , dr. Q ib i S.: Tanuló - felmérő algoritmusok kisszámitágépes alkalmazásokra, Esztergom 1971. 4 . ) Battistig Gy , dr. Benedek I, Bognár M , dr. Csib? S.: Javaslat korszerű számítástechnikai szolgáltatás és információs rendszer bevezetésére a magyarországi betegellátásban. (1972). 5 . ) Dr. Jándy G . : Rendszerelmélet és operációkutatás, Pécs 1972. 

Korszerű számítástechnikai szolgáltatás és hatékony információs rendszer bevezetésének egyik lehetőségéről a hazai betegellátásban

http://acta.bibl.u-szeged.hu/45717/1/szamtech_orvost_koll_003_249-256.pdf

Korszerű számítástechnikai szolgáltatás és hatékony információs rendszer bevezetésének egyik lehetőségéről a hazai betegellátásban

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged