Boda, Krisztina

Győri, István

Kovács, Zoltán

Veres, Ilona

Boda Krisztina

Kovács Zoltán

Győri István

Veres Ilona

University of Szeged

- 203 -SZOTE Központi Kutatólaboratórium és Szeged Megyei Városi Tanács Egészségügyi Osztálya Ujabb tapasztalataink az újszülöttkor! sárgaságnál alkalmazott diszkriminancia analízissel Boda Krisztina, Kovács Zoltán, Gyári István és Veres Ilona A mult évi kollokviumon beszámoltunk arról, hogy alkalmaz-tuk a diszkriminancia analízist a sárgaság miatt felvett újszülöttek ada-tainak értékelésére. A diszkriminancia analízis olyan módszer, melynek segítségével két különböző összesség ismertető jegyek megadása alapján szétválaszt-ható egy lineáris függvény, az un. diszkriminancia függvény segítsé-gével . Esetünkben a két összességet a betegek két csoportja jelentette: a vércserére kerülő és nem kerülő újszülöttek. A leglényegesebb három Ismertető jegyet hagytuk meg a vércserénél szerepet játszó számos, szem-pont közül: a születési súlyt, az életkort és a szérum bilirubin szintet. Igy diszkriminancia függvényünk egy háromváltozós lineáris függvény volt. Ennek segítségével minden egyes újszülöttet egy számmal jelle-meztünk. Ha ezen számok alapján teljesen elkülönülnének a vércserés és nem-vércserés újszülöttek, akkor a modejl szerint 100 %-os bizton-sággal lenne eldönthető, mikor kell vércserét végrehajtani és mikor nem. Természetesen ilyen jó arány, azaz a csoportok teljes szétválasz-tása még elméletileg sem várható, hiszen több orvos bizonyos mérté-kig szubjektív elhatározásai alapján alkottuk a modellt, és az egyedi reakciók sem hagyhatók figyelmen kívül. Mégis sikerült 80-85-%-os valószínűségű döntést hoznunk. Bár a vércserés és nem vércserés esetek nem különültek el teljesen, a vá-lasztóvonalat ott huztuk meg, ahol a tévedés valószínűsége a legkisebb volt, és e választó számnál nagyobb indexű esetek voltak a vércserén átesett újszülöttek. A modellt 15 évi orvosi tapasztalat alapján alkottuk. Most u-jabb 5 év beteganyagán azt próbáltuk ki, hogyan illeszkedik az ujabb eredmény a régiek alapján felépített modellbe. Megvizsgáltuk továbbá azt is, hogyan értékelhetők a modell a-lapján a vércserén átesett újszülöttek, azaz hová sorolható a vércsere utáni állapot, sőt az esetleg második vércsere során észlelt állapot és az azt követő. Bővült anyagunk azzal is, hogy időközben bevezették - 204 -Igen eredményesen a vércsere helyett és mellett a "kék fény" besu-gérzést. Kérdéses, va|on hővé kerülnek az így kezelt betegek model-lünkben. A prőbót Ismét a megadott osztályok szerint végeztük el külön-külön. A helyes mérlegelés arénya közel azonos volt, mint a régi-eredmény. Munkánkat összefoglalva az 1. táblázat mutat|a. Modellünk helyesen "ítélte meg" a vércsere utáni állapotot is. Égy-két eset kivételével a .vércsere előtti, állapotnak megfelelő érté-keket talált, azaz a függvény értéke az elválasztó Index alatt volt. .Valóban a vőrcserén mór egyszer átesett egyedek kis hányadán kellett azt u|bál végrehajtani és a talált néhány kivétel pontosan az Ismé-telt beavatkozásra került esetekre vonatkozott, hiszen a legerősebben befolyásoló jellemző, a bilirubin szint ezeknél a betegeknél nem csök-kent lényegesen. A második vércserén átesett betegek függvényértékei újból az elválasztó Index fölé kerültek, azaz a beavatkozást szükségessé tevő állapotnak feleltek meg. A vórcsere utáni Időpontban kivétel nélkül olyan elválasztó In-dex értékeket kaptunk, mint a kezelésre nem kerülő esetekben. A "kék fény" besugárzást jelentős számban csak a hyperblllrubln-aemlásoknál alkalmazták. Az emiitett osztályban az esetek 98 %-ában nem volt szükség a vércsere végrehajtásért^ és a döntés meglepően jő a modell szerint is (2.sz. táblázat). Azt mondhatjuk, hogy az elmúlt évben Ismertetett modell helyes-nek bizonyult ujabb adatokra is. Figyelmesen vizsgálva az 1. táblázatot, nem szabad elhanyagol-ni egy körülményt: azok, akiknek az orvosok nem végezték el a vér-cserét, a modell szerint is ebbe az osztályba kerültek. Csak egy-két esetet "tévesztett el". Viszont a vércserén átesett betegek közül vi-szonylag többet sorol a nem vércserések közé a modell. Ez a tény pe-dig módszerünk gyakorlati használhatóságát veszélyeztetné, hiszen csak akkor lehetünk biztosak a dolgunkban, ha diszkrimfnancla függvényünk alkalmazásakor az Is a vércsere mellett dönt. A beteg szempontjából kedvező döntésnek a viszonylag kisebb kockázattal járó vércsere látszik, mintsem fordítva. Ez a tény készte-tett bennünket arra, hogy az eredeti Index értékét felülvizsgáljuk. Két csoporton végeztük el bz "index-módosltősi kísérletet": a két fő Inkompatibilitás típus. Coombs negatív eseteinél, tehát az AO Inkompa-tibilitáshoz tartozó Coombs negatív és az Rh Inkompatibilitáshoz tarto-zó Coombs negatív csoportokban. INKOMPATIBILITÁS TERMÉSZETE. ÉS A COOMBS PRÓBA EREDMÉNYE N E M V O L T VÉRCSERE¡ V O L T VÉRCSERE HELYES DÖNTÉS ARÁNYA ÖSSZES DÖN HELYES TÉS ÖSSZES DÖ HELYES NTÉS EREDETI ANYA* UJABB SON AO ÉS Rh Inkomp. Coombs negativ 55 51 17 8 80,3 % 81,9 % Rh Imkomp. Coombs negativ 114 109 22 12 89,8 % 89,0 % Rh Inkomp. Coombs negativ 73 64 48 25 7 7 , 3 % 73,4 % AO Inkomp, Coombs negativ .277 254 149 117 80,3 % 87,0 % AO Inkomp. Coombs nincs adat 53 53 23 11 85,9 % 84,2 % Hyperbi i irubinaemia. Coombs negativ 550 481 117 98 83,0 % 86,8 % Hyperbilirubinaemia. Coombs nincs adat 136 136 14 6 84,1 % 94,6 % l . sz . táblázat KÉKFÉNYBESUGÁRZÁSBAN RÉSZESÜLT ESETEK. INKOMPATIBILITÁS TERMÉSZETE ÉS A COOMBS PRÓBA e r e d m é n y e N E M V ÖSSZES DÖ O L T VÉRCSERE HELYES NTÉS V O L T ÖSSZES DÖÍ VÉRCSERE HELYES sITÉS l-ELYES DÖ1 EREDETI ANY. 4TÉS ARÁNYA UJABB * G O N HYPERBILIRUBIN-AEMIA Coombs negatív lóó lóó 3 1 - 98,8 % Hyperbil irubinaemia Coombs nincs adat 91 80 4 4 . - 88,4 % AO Inkomp. Coombs negatív 40 35 5 2 - 82,2 % 2 . g . táblázat - 207 -ELVÁLASZTÓ INDEX MÓDOSÍTÁSA A-O INKOMPATIBILITÁSNÁL COOMBS NEGATIV ESETEKBEN. A HELYES DÖNTÉS ÉRTÉKEI 1 = 1,2 1 = 1,1 VOLT VÉRCSERE 74,9 % 83,1 % NEM VOLT VÉRCSERE 90,6 % 79,4 % AZ ÖSSZES DÖNTÉS 83,3 % 81,3 % ELVÁLASZTÓ INDEX MÓDOSÍTÁSA Rh INKOMPATIBILITÁSNÁL COOMBS NEGATIV ESETEKBEN. A HELYES DÖNTÉS ÉRTÉKEI. 1 = 2,2 l = 2,0 1 = 1,8 VOLT VÉRCSERE 46,1 % 58,9 % 82,1 % NEM VOLT VÉRCSERE 97,1 % 92,1 % 84,3 % AZ ÖSSZES DÖNTÉS 89,6 % 87,2 % 83,9 % 3.SZ. táblázat - 208 -A régi indexhatár megválasztásénál bizonyos mértékű hibát ott követtünk el, amikor a tévedések számát minimumra csökkentve álla-pítottuk meg az indexet. Igy, mivel a vércserések száma kevesebb volt, ez kevésbé befolyásolta a döntést. Ha most egy-két tizeddel csökkentjük az elválasztó index értékét, az összes döntés százalékos értéke ugyan romlik, és ugyancsak romlik a nem vércseréseknél a he-lyes döntések aránya (de csak néhány százalékkal), ezzel szemben a vércseréseknél ugrásszerűen javul a helyes döntés gyakorisága (3. táblázat). Györfl László,a TKI munkatársa alakfelismerési módszerrel Is megvizsgálta anyagunk egy részét, és hasonló eredményekhez jutott. Fáradozásáért ezúton is köszönetet mondunk. Elképzelhető-e, hogy a vércsere Indikációjában esetleg az általunk felhasznált modell alap-ján dönt majd az orvos? Gak erre alapozott döntésről nem beszél-hetünk, mert semmilyen, bármennyire tökéletesnek látszó matemati-kai modell sem mentesítheti az orvost saját szakmai gyakorlatának és az ezzel járó személyes felel&ségválialás terhe alél. Viszont el-képzelhető, és bizonyosan hasznos is lesz, ha a fizikális és labora-tóriumi vizsgálatok mellett egy ujabb, a statisztikai megfigyeléseken és tapasztalatokon alapuló segítséget kap tennivalóinek mérlegélésé-hez, melyre viszont igen alkalmas a diszkriminancia analízisnek álta-lunk ismertetett módszere. 

Újabb tapasztalataink az újszülöttkori sárgaságnál alkalmazott diszkriminancia analízissel

http://acta.bibl.u-szeged.hu/45711/1/szamtech_orvost_koll_003_203-208.pdf

Újabb tapasztalataink az újszülöttkori sárgaságnál alkalmazott diszkriminancia analízissel

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged