Forgó, Kitti Ildikó

Nagy, Réka

Ponyokai, Laura Éva

Forgó Kitti Ildikó

Nagy Réka

Ponyokai Laura Éva

University of Szeged

 42  Hallgatóktól hallgatóknak…     Forgó Kitti Ildikó, Nagy Réka, Ponyokai Laura Éva:  A szakdolgozatírás nehézségei      Bátran mondhatjuk, hogy a szakdolgo-zat megírása az egyetemisták életében az egyik legnehezebb feladat, igazi mérföldkőnek számít a tanulmányok során. Nagyon összetett munka, kivitelezése sok időt és energiát igé-nyel. Bármilyen hihetetlen, az első lépés a legnehezebb. Az induláshoz tartozik a téma kiválasztása, a konzulens keresése. Számos kérdés és nehézség bukkan fel ilyenkor. Ho-gyan kezdjek bele? Milyen témát válasszak? Leggyakrabban ezek a kérdések merülnek fel a hallgatók körében. Elsőre ijesztőnek tűnhet azok számára, akik még a szakdolgozat meg-írása előtt állnak. Mivel mi is ebben a cipőben járunk, nagy izgalommal vágtunk neki a fela-datunknak, amely során harmadéves, végzős társainktól gyűjtöttük össze tapasztalataikat a szakdolgozatírás nehézségeiről.  A munkánk megkezdése előtt kérdése-ket gyűjtöttünk össze a témával kapcsolatban. A kérdésekből ezután egy kérdőívet állítottunk össze, ami nyolc átfogó kérdésből állt. A kér-dőív elkészítése után néhány hipotézist állítot-tunk fel, amelyben megfogalmaztuk azt, hogy mit várunk a válaszadóktól. Első hipotézisünk az volt, hogy a hallgatók a szakdolgozati munkát a téma kiválasztásával kezdik meg. Második hipotézisünk szerint a tanulók a leg-több segítséget a konzulenstől, illetve az inté-zeti oktatóktól kapják. Harmadik feltevésünk: a végzősök a legnehezebb feladatnak a szak-irodalmi áttekintést és a bevezetés megírását tartják. Utolsó hipotézisünkben pedig azt mondtuk ki, hogy a szakdolgozatírók többsége a munkát az utolsó félévben kezdi meg. A hipotézisek felállítása után következő lépés-ként a meglévő kérdőívünket eljuttattuk a szakdolgozatíráson már átesett társainkhoz. A válaszokat részben személyes, részben pedig internetes lekérdezés útján gyűjtöttük össze. 25 hallgató válaszolt készségesen a kérdése-inkre. A kapott válaszokat a következőben  43   fogjuk részletesen elemezni.   Első kérdésünkben arra voltunk kíván-csiak, hogy a munka megkezdése előtt konzu-lenst vagy témát választanak először a diákok. A válaszadóink közül 15-en témát, 5-en kon-zulenst választottak először, míg 5-en voltak azok, akik mindkettőt egyszerre. A kapott ada-tok számunkra nem okoztak meglepetést, hi-szen mi is hasonló eredményekre számítot-tunk. Véleményünk szerint a legtöbb tanuló egy konkrét témával kezd bele a munkába és csak utána választ az érdeklődési köréhez il-leszkedő témát meghirdető konzulenst vagy szaktanárt. Azonban érdekesnek találtuk, hogy azonos számban voltak azok, akik először konzulenst választottak és azok, akik mindket-tőt egyszerre. Második kérdésünkben egy tízes skála segítségével szerettük volna mérni, hogy a választott téma mennyire érdekelte a szakdol-gozatírókat. Eltérő eredményeket kaptunk. Legtöbben, 12-en a skálán a tízest jelölték be, ami azt jelentette, hogy nagyon érdekelte az illetőket az adott téma. Egy személy volt az, aki a kilences számot jelölte be. Öten a nyol-cas számmal jellemezték érdekeltségüket a témájuk iránt. Három tanuló jelölte be a skálán a hetes számot, míg három a hatost. A legala-csonyabb érték a 4-es volt, amit egy hallgató adott meg. Meglepőnek találtuk a sok eltérést. Úgy gondoltuk mindenki 8 vagy annál na-gyobb számmal fogja jellemezni az érdekelt-ségét, ezzel szemben még igen alacsony szá-mokkal is találkoztunk. Véleményünk szerint, igazán sikeres munkát kellő érdeklődéssel lehet kivitelezni, amihez hátráltató tényező, ha a téma nem elég érdekes az egyén számára. Harmadik kérdésünkben még továbbra is a választott kutatási területre fókuszáltunk, ugyanis arra voltunk kíváncsiak, hogy a jövő-ben szeretne-e a válaszadó a szakdolgozati témájával foglalkozni. Igennel válaszoltak 17-en, nemmel pedig 8-an. Az előző kérdés csa-lódásai után, a harmadik kérdés esetében örömmel tapasztaltuk, hogy a válaszadók 68%-a szívesen foglalkozna a választott témá-jával a dolgozat megírását követően is. Felté-telezzük, hogy a munka során a kezdeti elége-detlen választás után sikerült olyan területeit is megragadniuk a témájuknak, ami újabb mun-kára ösztönzi őket.  A következő kérdésünk a második hi-potézisünkre épült. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a szakirodalom kiválasztásában ki állt a hallgató segítségére, kihez fordult kérdéseivel. Felvetésünk beigazolódni látszott, hisz a 25 kitöltött kérdőívből 17-ben szerepelt a konzu-lens, illetve az intézeti oktató. A hallgatótársak is nagy segítséggel lehetnek a keresésben, amit a kérdőív eredménye is igazolt, hiszen 8 fő válaszában olvashattuk a szaktársakat is. To-vábbiakban, 3 válaszoló a könyvtárosokat em-lítette és akadtak olyanok is, akik önmagukban bíztak a legjobban, nem kértek külső segítsé-get, róluk azonban csak kis számban beszélhe-tünk, a feladatunk esetében ez 2 főt érintett. A  44   dolgozatot, felépítése alapján 4 nagyobb egy-ségre bontottuk a kérdőívünkben és ezek alap-ján mértük fel, hogy egy-egy rész elkészítése mekkora nehézséget jelentett a hallgatók szá-mára. A válaszokat 1-től 10-ig tartó skálán jelölhették be. A kapott válaszokat átlagolva, a következő eredmények születtek. A bevezetés részt a válaszolók 5-ös illetve 6-os erősségű-nek ítélték meg. A második rész a szakiroda-lom áttekintése volt, a hallgatók szerint köny-nyebb feladatrész volt az előzőnél, hiszen át-lagosan a 4-es és az 5-ös értéket jelölték. A harmadik feladatkör a kutatás nehézségi szint-jére mutatott rá. Átfogó, sokszor a hallgatók által még nem ismert feladatról van szó, azon-ban átlagosan 4-es, 5-ös értéket jelöltek, ami meglepő volt, hiszen azt feltételeztük, hogy nagyobb eltérést fog mutatni az előző két részhez képest. A negyedik és egyben az utol-só egység a befejezés, a bevezetéssel össze-kapcsolva ad egy keretet a teljes munkának. „Minden kezdet nehéz.” - tartja a mondás, azonban hasonlóképpen igaz ez a befejezésre is. A megkérdezettek is így vélekedtek, hiszen a négy rész közül ezt jelölték a legnehezebb-nek átlagosan, 6-os, 7-es értékekkel. A szakdolgozat készítése minimum 3 féléves folyamat, amely idő alatt a szakdolgo-zónak sok feladata van. Ezért célszerű a fela-datokat szétosztani és félévekben nézni a munkavégzés folyamatát. A szakdolgozati munkával foglalkozó félévek közül az első félévben – ez általában a hallgató 3. féléve - a megkérdezettek közül 5 ember választotta ki a témáját, 3 a konzulenst és 17 fő az, aki mind a kettőt. 7 hallgató már ebben a félévben leszű-kítette a témáját. A válaszadók közül 5-en az adatgyűjtést is megkezdték. A szakdolgozati munkával foglalkozó második félévben elvég-zett munkákról kapott információk eléggé szerteágazóak. A válaszadók 40%-a a szakiro-dalmak feldolgozásával töltötte az idejét. 30%-a továbbra is a konzulens- és témaválasztással foglalkozott, 20% a tágabb témakörből kere-sett magának egy megfelelő téma-címet. A fennmaradó 10% pedig már a minták feldol-gozását is megkezdte a szakdolgozati munká-val foglalkozó 2. félévben. Aki folyamatosan foglalkozott a szakdolgozattal, annak a 3. fé-lévre a dolgozat megírása maradt, amelyhez megvolt minden szükséges szakirodalom elemzése, mintavétele és a kapott adatok fel-dolgozása is egyaránt. A kérdőív kitöltői kö-zött 3 ember az, aki már minden kellő nyers-anyagot előkészített a 3. féléves munkájához. A válaszadók között szerepelt 6 fő, akik csak ekkor kezdték el a teljes munkát, onnantól kezdve, hogy konzulenst és témát választottak. A 16 fő, akikről eddig nem esett szó, adatfel-dolgozással (5 fő), vizsgálat alanyainak kivá-lasztásával (6 fő), szakirodalmak keresésével és azok feldolgozásával (5 fő) tevékenykedett. A kérdőívünk utolsó részében már az elkészült dolgozatról kérdeztük hallgatótársainkat. Arra voltunk kíváncsiak, hogy visszatekintve a szakdolgozatukra, hogyan értékelik a saját  45   munkájukat. Ez esetben is megadtunk néhány válaszlehetőséget, amelyek a következők vol-tak: Szerintem sikeres, kreatív munka volt. Véleményem szerint fölösleges kényszermun-kát végeztem. Egyéb. A 25 megkérdezett hall-gatóból 18 személy válaszolta azt, hogy sike-res munkának tartja a dolgozatát. Örömünkre szolgált, hogy ilyen sokan értékelték munká-jukat sikeresnek. Egy dolgozat sikere nagyon sok mindenen múlik. A befektetett energia pedig mindenkor megtérül, így plusz öröm, ha visszatekintve a saját munkánkra elégedettség tölt el bennünket. Sajnos akadtak olyan hallga-tók, számszerűen 6-an, akik felesleges kény-szermunkának tartották a szakdolgozatírást. Talán ez betudható annak, hogy nem megfele-lő témával foglalkoztak, nem keltette fel ér-deklődésüket az adott terület, illetve, hogy kapkodó munkát kellett végezniük. Egyéb opciót egy személy jelölt, amelyet a követke-zőképpen indokolt: „Szerintem mindenből lehet tanulni valamit, így nem felesleges.” Úgy gondoljuk, ez egy megfelelő hozzáállás egy ilyen tartalmas munka végzésekor. Vége-zetül néhány mondatot kértünk ajánlásként azok számára, akik még a szakdolgozati mun-ka kezdetén állnak. Ezekből idéznénk néhány gondolatot. „Ne kötelező feladatnak érezd, hanem egy, az életedet akár nagyban befolyá-soló lépésnek! A sikeres szakdolgozat remek ajánlólevél lehet a jövődre nézve! Lehet, hogy egy állásinterjún a szakdolgozatodra lesznek kíváncsiak, ezért légy vele alapos és vedd ko-molyan!” A következő ajánlás így hangzik: „A legfontosabb nem egy tökéletes téma kiválasz-tása, ami mindent visz, hiszen sokan arra ját-szanak, hogy egy ütős témával nyert ügyük lesz. Minden a téma tálalásán múlik.”  A leg-többen viszont arra figyelmeztetik alsóbb év-folyamos társaikat, hogy időben kezdjék el a szakdolgozattal való munkát, hogy egy nyu-godt és átgondolt folyamat eredményét nyújt-hassák be. Senki ne féljen segítséget kérni, ha elakad, hiszen a konzulens tanár nagyon sokat segíthet. Ezúton is köszönjük a harmadéve-seknek a bátorító, bíztató szavakat.   A kapott válaszok elemzése után újra elővettük a hipotéziseinket. Voltak, amelyek beigazolódtak, mint például az is, hogy a szakdolgozati munka első lépéseiben a hallga-tók először a témát választják ki. Az a feltevé-sünk is igaznak bizonyult, miszerint a legtöbb segítséget a hallgatók a konzulensektől és in-tézeti oktatóktól kapják. A harmadik hipotézi-sünkben az az érdekesség, hogy csak részben nyert beigazolódást. Úgy tűnik a válaszok alapján, hogy nem a szakirodalmi áttekintés a legnehezebb része a munkának, a bevezetés megírása ennél is nagyobb nehézséget jelent. Az utolsó hipotézisünk azonban szintén beiga-zolódott. Mindösszesen 3 főről számolhatunk be, akik mindent előkészítettek, ami a harma-dik félévi munkájukhoz, vagyis magának a dolgozat megírásához szükséges. Velük ellen- 46    Sebők Zsuzsanna és Rozsnyói Gréta:  Ballagás – 2015 május    tétben, 22 fő még mindig csak a munka elején járt, vagyis az utolsó félévben kezdett el ko-molyabban foglalkozni a feladatával. Úgy gondoljuk nagyon hasznos feladatot kaptunk azzal, hogy felmérhettük a szakdolgozat meg-írásának nehézségeit, olyan hallgatók segítsé-gével, akik már megfelelő tapasztalattal ren-delkeznek ezen a téren. Megtanulhattuk mire érdemes odafigyelni, hogyan érdemes a mun-  2015. május 14-én ballagtak az SZTE JGYPK Alkalmazott Egészségtudományi és Egészség-fejlesztési Intézetének rekreációszervezés és egészségfejlesztés szakos végzősei. A balla-gókat a kar főépületének dísztermében rende-zett ünnepségen tanáraik és a műsort adó má-sodévesek búcsúztatták. Ahogy ehhez az alka-lomhoz illik, virágokkal szépen feldíszített terem fogadta az ünneplőket.  A műsor Bagdi Balázs szereplésével kezdő-dött, aki énekelt és gitározott, dallal köszöntöt-te a ballagókat. Ezután ünnepi köszöntést hallhattunk. A há-rom év felidézése egy rövid, de annál megha-tóbb PPT segítségével történt, melyen az egye-temi életük kezdetétől - az első tanév elején rendezett Életmódtábortól – a későbbi sze-meszterek eseményeit végigkövetve, fotók segítettek emlékezni az együtt töltött évek élményeire. Kívülállóként megfigyelhettük - és számomra különösen jó volt látni -, hogy a vetített képek valóban felidéztek a végzős diákokban egy-egy kedves emléket, történetet, melyet sokat-mondó összenézések és nevetések kísértek.  A ballagók nevében Borzák Kittitől hallhat-tunk egy elköszönő, búcsúzó beszédet, a meg-élt örömöket, nehézségeket összefoglaló visz-szatekintésben is az elmúlt három évben közö-kát elkezdeni. A kérdőívben szereplő egyes kérdések rámutatnak a feladat összetettségére, de közben útmutatót is adhatnak az akadályok leküzdésére. Bízunk abban, hogy másoknak is segítséget adhatunk ezzel a beszámolóval. Mindenkinek sok sikert és eredményes munkát kívánunk a szakdolgozatíráshoz az elkövetke-zendőkben. ◄ 

A szakdolgozatírás nehézségei

http://acta.bibl.u-szeged.hu/41756/1/egesz-seg_004_001_002_042-046.pdf

A szakdolgozatírás nehézségei

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged