Veszprémy, László

Veszprémy László

University of Szeged

FÜGGELÉK TESTAMENTUM MAGISTRIJACOBI DE ARQUADE PHISICI (BUDA, 1385. SZEPT. 9.) Hoc est exemplum unum infrascripti testamenti cuius tenor talis est: In n o m i n e Domin i A m e n . A n n o na t iv i t a t i s e iu sdem m i l l e s i m o t r e c e n t e s i m o octuagesimo quinto, indictione octava, mensis Septembris die Sabati, nono. In Budua in civitate Regni Ungarie in domo Vuliungi civis dicte civitatis Budue. In praesent ia mei notar i i publici et tes t ium in f rasc r ip to rum ad hec special i ter vocatorum et rogatorum, personaliter consti tutus eminent iss imus et f amosus magister Jacobus de Arquade, phisicus de Padua, sanus ratione et intellectu licet aliquali invalitudine corporis pressus, animo recensendo omnem carnem mortis sentent ie esse subiec tam et horam, que p r imam vi tám dedi t , p r imam v i t ám carpere. Hanc horam et dubium mortis perterrens sano animo et recta intentione e l igens de bon i s et subs tan t i a b o n o r u m et r e rum s u a r u m bene d i spone re , p r o v i d e r e et o r d i n a r e , hoc p raesens n u n c u p a n t t e s t a m e n t u m seu u l t i m a m voluntatis dispositionem, mentem et iudicium sponte, libere et ex recta scientia disposuit et ordinavit in hac subsequenti forma. Primo denunciat, deciarat et manifestat et facit publice manifestum, quod habét et sunt de sua facultate, bonis et substantia ex sua scientia, industria et laboré adquisita tria milia ducatorum in Florentia, quos assig (...) et assignari fecit et quos habent et habere debent nomine suo proprio penes se depositos, pr imo rectores artis lane civitatis Florentie ducatos seu florenos duo milia boni auri et iusti ponderis, et ducatos mille bo (...) sunt sibi sub deposito Johannes Portinarius civis civitatis Florentie, ut de his publica scripta sunt. Secundo habét in Venetiis ducatos duo milia boni auri et iusti ponderis et ultra (...) in manibus suis nomine dicti summi magistri Jacobi, vir egregius et nobilis dominus Franciscus de Medio, civis Venetus. Quosquidem quinque milia ducatorum et plures et ultra praedicte (...) p romptos et para tos apud seu in Budua , et quos dixit velle mit tere per cambium (...) Francisco de Medio. Vult ipse excellens dominus magister Jacobus, ordinat, exigat et disponit, quod infrascripti sui (...) et accipiant de manibus et bail ia praedic torum. Et iIlas (...) s ingulas quant i ta tes praedictas f lo renorum colligant, reducant et deponant in Venetiis seu in ipsam (...) et ordinem atque sub illa securitate deposito et salvamento et cum illo fructu, prode, utilitate et proficuo l ici t is , qui v i d e b u n t u r dict is suis he r ed ibus u n i v e r s a l i b u s et e x e c u t o r i b u s huiusmodi sui testamenti (...) universales et executores de praedictis omnibus et singulis quantitatibus florenorum et de omnibus aliis bonis suis praesentibus et fu tur is et ub icunque existentibus et notanter in Padua et districtu servent et observare debeant (...) distinctum et irrefragabilem modum et ordinem scilicet, quod de prode, f ructu, emolumento et utilitate totius indicte pecunie quinque milia et quingentorum ducatorum et plurium fiant sex partes per infrascriptos suos heredes universales et executores. De quibus primo et ante omnia due partes per ipsos dentur et assignentur integraliter et sine dilatione aliqua nobili et honestissime uxori seu consorti sue, domine Margar i te pro usu cont inuo et necessi ta te vite sue. Terc ia eius pars d i spense tu r in te r p ias e l i m o s i n a s sicut et p rou t mag i s pie v i d e b i t u r ips is executoribus et universalibus heredibus suis. Quarta vero pars vult ipse testator, quod detur pro fabrica ecclesie Beati et Sancti Antonii de civitate Padue. Quinta vult, d isponi t et ordinat, quod per in f rasc r ip tos suos execu to res et heredes dividatur inter nepotes et pronepotes suos de Arquade, quos declaravit et deciarat esse f i l ios f i l io rum Johannis de Crosta de Arquade , filios f i l iorum Francisci Scurissati de Arquade et f i l i am Cursi del M u f f a . Intel l igendo hanc quintam partém partir i debere inter hos nepotes et p ronepo tes suos, i l los scilicet et dumtaxat , qui t an tummodo sint et videantur habiles, studiosi et dispositi ad capescendum disciplinam et scientiam in artibus et non aliter, praeter feminas, quas vult, ut dictum est, habere partém suam secundum ratam, que illas tanget de dicta quinta parte. Sextam vero partém vult et ordinat et disponit esse d ic torum suorum executorum et heredum universalium infrascriptorum. Veruni deciarat et ordinat ipse praefatus clarissimus et spectabilis magister Jacobus de Arquade, quod sors capi ta le et ipsa praedicta subs tan t i a et quan t i t a s d ic torum d u c a t o r u m sive f l o r e n o r u m q u i n q u e mi l ium et q u i n g e n t o r u m et p lur ium d e p o s i t o r u m per infrascriptos suos executores et universales heredes esse meliori et fructuosiori modo, quo melius et utilius potuerunt, semper et in perpetuum maneant et manere debeant f i rme stabiles et innutabiles in ipsa civitate Venet iarum. Nec aliquo modo, casu vei ingenio, iure et forma vult ipse testator, quod dicta sors capitale et substantia praedictarum quantitatum omnium tolli, removeri, asportari nec in ullo diminui extra dictam terram Venetiarum possit, nec debeat. Et in casu, quo aliquis suprascriptorum executorum et heredum suorum universalium decederet, quod altér alterum placidum ducali domino Venetiarum substituat, subroget et ponat in executorem et heredem universalem suum et cum equali parte utilitatis et prodis supradicte sexte partis. Et si ambo decederent, ex nunc prout ex tunc supplicat ipse testator memorandus magis te r Jacobus, quod illustris ducal is dominat io V e n e t i a r u m subs t i t ua t s e m p e r et in e t e r n u m he redes suos u n i v e r s a l e s et executores, quicunque duo placuerint sibi cum parte prodis et utilis partis sexte praedicte ut habeant primi. Vul t insuper tes ta tor praefatus , quod decedente consorte sua praedicta nobili domina Margarita, quod nepotes et pronepotes sui praedicti, qui, ut dictum est, erunt habiles, studiosi et dispositi ad capescendum discipl inas et ar tes et in illis pe rseveran tes succedant dictis p r imis duabus partibus, quas habét seu habere debet dicta nobilis domina Margarita, uxor sua dilecta. Item voluit et vult ipse excellens magister Jacobus, quod in casu, quo deficerent et ab (...) tam supradicta fidelissima consors sua, quam omnes nepotes et pronepotes sui, quod in isto casu iste so lum tres partes tangentes dictam dominam consor tem suam et ipsos nepotes et pronepotes , d i spensen tur per executores (...) universales infrascriptos seu per substitutum per alterum ipsorum vei per substitutos per inclitam dominationem ducalem seu substituendos, qui et habeant pro laboré suo sextam partém fructuum nominatarum quantitatum (...) sui universales et veri dispensentur dicit et vult in construendo unum hospitale (...) Padue cum illo fructu et redditibus, qui sequentur et provenient ex dictis tribus parlibus (...) pecunie. De quo quidem hospitali et fructu suo vult ipse testator, quod ga(udere) debeant solum nobiles, qui depauperati essent aut scolares, qui studeant aut (...) Vult insuper ipse famosus magister Jacobus et de hoc rogat, onerat et solicit (...) executores et universales heredes infrascriptos et substitutum per alterum ipsorum vei substi tutos (... sub)stituendos, quod teneant et observent omnem modum, viam et artem, quos poterunt et scient in recuperando, habendo et exigendo et etiam possidendo omnia bona, iura et possessiones (...) habét et de iure habere debet in civitate Padue et districtu. De quibus quidam bonis, iuribus et possessionibus suis vult ipse reverendus magister Jacobus quod construatur, augmentetur et perficiatur (...) hospitale, de quo supra sit mentio, per executores et heredes suos. Preterea vult, iubet et ordinat ipse commendandus testator, quod de sorté et capitali praedictarum summarum quantotius et velotius fieri poterit inf rascr ip t i sui execu to re s et universales et veri he redes accipiant t an tum, quantum fueri t expediens et suff iciens ad tol lendum ossa Johannius filii sui sepulti in civitate Janue. de qua civitate ossa illa portentur Paduam et sepelliantur et collocentur in Padua prope et iuxta et in sepultura fratrum et filiorum ipsius (magistri) recollendi magistri Jacobi. Insuper vult et ordinat, quod de supradicta sorté et capitali praedictarum summarum pecunie accipiatur tanta pecunia, quanta sufficiat ad faciendum unam cisternam communem et que sit communis omnibus in villa superiori de Arquade. Vult etiam, iubet et disponit et ordinat, quod de tercia parte utilis et prodis, sortis et capitalis praedic tarum summarum pecunie, que debet dispensari per suos executores et universales heredes inter pias elimosinas, sicut magis pie videbitur ipsis executoribus et heredibus universalibus huius sui testamenti, factis decem partibus de parte illa, que nominatur tertia pars. Decimam singulis annis detur et assignetur Petro de Pedemonte familiari suo p ro vita sua. De ali is novem par t ibus ipsius te rc ie par t i s faciant d ic t i executores et heredes sui universales, sicut eis magis pie videbitur et piacebit. Vult insuper, iubet, ligát et ordinat, quod egregius dominus Franciscus de Medio restituat, det et assignet domine Margarite consorti sue calicem unum cum uno apparamento, quod habét ipse dominus Franciscus . Vult etiam, iubet et ordinat, quod omnes libri sui, qui sunt in Budua et qui sunt in Venetiis, quos habét dictus dominus Franciscus, concedantur et ass ignentur de t empore in tempus dictis suis nepotibus et pronepotibus studentibus et studere volentibus in arte phisice medicine. In omnibus autem bonis suis mobilibus et immobilibus, praesentibus et futuris , ubicunque existentibus et notanter in civitate Padue et districtu, ipse collaudandus magister Jacobus de Arquade instituit in suos veros et universales heredes et executores huius sui testamenti egregios et praeclaros viros, dominos Petrum Bragadinum quondam domini Marci Bragadino et Franciscum praedictum de Medio fi l ium quondam domini Marci de Medio, nobi les cives Veneti , ac s u b s t i t u t u m pe r a l t e r u m i p s o r u m ve i s u b s t i t u t o s seu s u b s t i t u e n d o s pe r excellentissimam dominationem ducalem modo et ordine supradictis. Revocat et etiam ipse testator, cassat, irritat et annullat omnibus módis, iure et forma, quibus melius potest omnem aliam ult imam voluntatem quocunque nomine censeatur prius per ipsum quandocumque et ubilibet factam, conditam et notatam, et pro nulla, cassa, irrita, vana vult haberi. Et vult hanc esse ul t imam voluntatem et testamentum suum, que et quod si non valet, valebit seu valere potest vei poterat iure testamenti, vult quod valeat et valere possit iure codicillorum vei cuiuslibet alterius ultimé voluntatis secundum quam melius de iure valere potest et poterat, et n o t a n t e r s e c u n d u m r i t u s , o r d i n e s et s t a t u t a e x c e l l e n t i s s i m e c i v i t a t i s Venetiarum. A c t u m in Budua , c i v i t a t e Regni U n g a r i e in d o m o V o l u n g i , in qua habitabat ipse recollendus testator. Praesentibus sapiente viro magistro Henrico cirugico quondam domini Perti de Mutina, discretis viris magistr is Andrea et Bartholameo fratribus quondam domini Bertolini de Florentia, Bartholameo de Ferraria quondam domini Fini, Jacobo quondam domini Johanis de Mediolano, Georgio quondam domini Ambrosii (...), Johanne quondam Alberti de Florentia, Johanne quondam domini Blasii de Florentia, Marino quondam domini Lupi de Castronovo et aliis testibus ad hec vocatis, specialiter rogatis. Ego Dexider tus Lucius (...) publica et imperiali autor i ta te nótárius et ducalis aule Venet iarum scriba his praedict is omnibus singulis interfui et ea rogatus scribere scripsi et in publicam formám redegi sub(...) A végrendeletről A dokumentum ma a pádovai Állami Levéltárban található, jelzete A. Notari le, Tabular io XXIV (=25) ff . 52 -54 . Létezéséről még az olaszországi kutatás is megfeledkezett, először Paolo Sambin adott hírt róla 1974-ben, majd hivatkozással cikkére került be az adat Sartori gyűjteményébe.1 Tudomásunk szerint a végrendelet eddig kiadatlan. Jacobus (vagy o laszosan Giacomo) da Arquá az itáliai orvos tör ténet nevezetes, bár csak kevéssé ismert alakja. A Padua melletti Arquából származó tudós orvosnak tula jdoní t ják Gal lenus egy művének magyarázatá t , valamint Paduában egy kollégium (Collegio di S. Caterina) alapítását a szegény diákok részére, amely kétségkívül azonos a végrendeletben említett hospitaléval.2 Nagy Lajos királlyal való kapcsolata is jól ismert, így tudunk arról, hogy Francesco da Car ra ra o r v o s a k é n t pénzt k ö l c s ö n ö z H i m f y B e n e d e k n e k . 3 A L a j o s k i rá ly személyéhez kapcsolódó orvosi tevékenységéről is tudnak a kutatók, ám budai tartózkodásának, illetve a király halála utáni budai időzésének e végrendelet a l e g f o n t o s a b b b izony í t éka . 4 A vég rende le t műve lődés tö r t éne t i j e l en tőségé t Jaccobus da Arquá személyén túl az adja, hogy számos, eddig ismeretlen itáliai személy budai t a r tózkodásáró l tudós í t , köz tük egy sebész és egy velencei közjegyző itt létéről (Enrico del fu Pietro da Modena, Desiderato Lucio del fu Nascimbene). A továbbiak neve és foglalkozás még azonosításra vár, bővebbet róluk P. Sambin sem tudott megállapítani (Andrea e Bartolomeo fratelli del fu Ber to l ino da F i renze , B a r t o l o m e o da Fer ra ra del fu Fino, G i a c o m o del fu Giovanni da Milano, Giorgio del fu Ambrog io , Giovanni del fu Alber to da Firenze, Giovanni del fu Biagio da Firenze, Marino del fu Lupo da Castelnuovo). A dokumentum fontos része az, amikor Budán lévő, kikövetkeztethetően orvosi könyveiről rendelkezik. A végrendelet egyéb részeinek nincsen közvetlen magyar vonatkozása. Kézpénzben lévő vagyonának (5 ezer 5 száz dukát, amelyből 3 ezer Firenzében a gyapjúszövők céhe rektorainál és Giovanni Port inar inál , 2 ezer Velencében Francesco de Mezzonál) kamatait 6 részre osztotta: az első két rész feleségét illeti, a harmadik rész egy tizedét famil iár isa , Pietro del Piemonte kapja , a maradékot a végrende le t végrehaj tó i kegyes cé lokra köte lesek ford í tan i . A negyedik „pro fabrica ecclesiae S. Antonii" jut, az ötödiket tanulni vágyó fiatal férfi rokonainak szánja, a hatodikat pedig általános örököseinek és végrendelete végrehaj tó inak, a velencei Pietro Bragadin-nak és F rancesco de Mezzonak . Rendelkezik továbbá a Genovában el temetet t János f ia hamvainak Paduába v i t e lé rő l , A r q u á b a n e g y közhasznú c i sz te rna é p í t é s é r ő l , s a már eml í t e t t könyveiről, valamint a padovai hospitale alapításáról. A városi Tabu la r ioba való bevezetésér t 1435-ben folyamodtak a Szt. Katalin kollégium nevében. Az ekkor már számos helyen olvashatatlan szöveget Tomaso de Thomasio velencei jegyző készítette elő, m íg a bejegyzést a paduai város i kance l lá r ia j e g y z ő j e Giovann i da R e s c h i g l i a n o végez te , m i k é n t az kiadásunkból is látható, üresen hagyva az olvashatatlan helyeket.5 Jegyzetek 1. P. Sambin: II testamento del professore di medicina Giacomo da Arquá. in Quademi per la storia dell'Universita di Padova 7. 1974. 73-77. 2. Sarton, George: Introduction to the History of Science. Vol. 3. p. 2. Baltimore, 1948. 1676., Tiraboschi, Girolamo: Storia della letteratura italiana. t.5. Milano, 1923. 100. 3. Áldásy Antal: Adatok Nagy Lajos király olaszországi összeköttetéseihez, in. Történelmi TárÚjf . 11. 1910. 1-7. 4. Dercsényi Dezső: Nagy Lajos kora. Bp. é. n. 27., i táliai orvosok magyarországi működésére általában 1. Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. 3. k. Bp. 1931. Adattár. 47. - passim Zolnay László révén neve még a népszerűsítő irodalomban is megjelent in Kincses Magyarország. Bp. 1977. 441. Itt jegyezzük meg, hogy a szövegben említett „domus VolungiA'uliungi" pontosan azonosítható a várban lévő WulfingusLJlvingus-féle házzal vö. Pataki Vidor: A budai vár középkori helyrajza. in. Budapest régiségei 125, 1950. 253. Az itáliaiak budai működéséről általában Lederer Emma: A középkori pénzügyletek története Magyaror-szágon. Bp. 1932. 46. - passim; Kardos Tibor: Coluccio Salutati levelezése a magyar Anjoukkal , in Századok 70. 1936. 416. - passim, Mályusz Elemér: Az izmaeli ta pénzverőjegyek kérdéséhez, in Bp. régiségei 18. 1958. 302-309., Kumorovitz L. Bernát: Budapest történetének okleveles emlékei. 3. k. 1382-1439. Bp. 1987. 5. Sambin im. A végrendelet világos tartalmi ismertetését adja. Itt köszönöm meg Melai Katalin segítségét a dokumentum másolatának a megszerzésében. Közzéteszi: Veszprémy László 

Függelék : Testamentum magistri Jacobi de Arquade phisici : Buda, 1385. szept. 9.

http://acta.bibl.u-szeged.hu/40470/1/aetas_1991_002_101-105.pdf

Függelék : Testamentum magistri Jacobi de Arquade phisici : Buda, 1385. szept. 9.

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged