Fülöp, Zsuzsanna

Hungarian

Fülöp Zsuzsanna

University of Szeged

81 A dolgozat írója részletesen foglalkozik Horatiusnak Vö-rösmarty „Délsziget"-ében, „Szigetvár"-ában, továbbá „A kor-csokhoz", „Sok vész riaszt", „KUvényihez", „Az elmenőhöz", „Kisfaludy Károly emlékezete", „Vitkovics emlékezete", „Miss Pardoe emlékkönyvébe", „Volt tanítványaimhoz" c. költemé-nyeiben található hatásával. Arra is kiterjeszkedik, hogy a Ho-ratius „Ars poetica"-ja minő hatással volt Vörösmarty drama-turgiájára? Az itt összehasonlított költemények jobbára Vörös- • marty ifjúkori költeményei közül valók s érdekes eredménye ez összehasonlításnak, hogy Vörösmarty mindinkább függetlení-tette magát Horatius hatásától. A további fejezetek az Aranyra, Petőfire, Gyulaira, Szász Károlyra, Lévay Józsefre gyakorolt hatással foglalkoznak. o 7. Fülöp Zsuzsanna.: Adalékok a Nibelungének esztétikai méltatásához. A 12-ik század végén egy még ma is ismeretlen nevű költő a Nibelung-mondáról szóló elbeszéléseket, melyek 700 év óta Németországban általánosan el voltak terjedve és nemzedékről nemzedékre szálltak, jelentékenyen megváltoztatta és. kibőví-tette. Vájjon milyen okok és milyen felfogások vezették őt el-járásában? . Mint legfőbb és legelfogadhatóbb okot említem meg azon, hogy úgy "mondjuk, kényszerítő körülményt, mely a nép ké-nyesebb, a francia lovagregények által elbűvölt ízlésében nyil-vánul. Onnan is látjuk, hogy ez kényszerítő körülmény volt, mert az író kora ízlése dacára mégis egyéni marad, az ö eposa minden tekintetben (tárgy, forma stb.) különbözik a többi fenn-maradt epikai műtől. Mint minden költőnek, természetesen neki is érdeke volt, hogy művét az udvarokban, lakomákon fel-olvassák s csak akkor számíthatott sikerre, ha alkalmazkodik' kora ízléséhez, felfogásához stb. Változtatásai több szempontból fontosak. Itt természete-sen legelső helyet azoknak a módosításoknak kell fenntartani, amelyek az egyes szereplők megnemesítésében, igen beható és bonyolult lelki rajzokban, finom megfigyelésekben, a cselekvé-sek mozgató rugóinak megvilágításában stb. nyilvánulnak. Ta-Doktori értekezések 6 82 Ián a sors. keze, hogy ezek a részek, melyek kétségtelenül a legfontosabbak és legértékesebben közelíthetők meg. Sokan azt vetik a költő szemére, hogy ő csak a meglevőt egészíti ki, pl. ha összehasonlítjuk a II. részt az elsővel, látjuk, hogy ebben sok-kal szilárdabb talajon áll és rajza is tökéletesebb. Mégsem sza-bad elfeledni, hogy egy műnél nem maga a tárgy a legfonto-sabb. Nem mindig sikerültek a változtatásai, sokszor élhetet-lenségre, következetlenségre vezetik, de ez nincs nagy befo-lyással az epos áttekinthetőségére, mert az mégis kerek egész marad. • Módosításai továbbá még művelődéstörténeti szempontból (szokások, erkölcsök hű megőrzése) nyelv, verselés, forma stb. tekintetében is igen fontosak. Az érdeklődés felkeltésére használt eszközei távolról sem oly tökéletesek, mint ahol csupán az események előadására szorítkozik, mert képzelete sokszor cserbenhagyja, néha meg elragadtatja magát, túlzásba csap át, ismétlésekbe, ellenmon-dásokba bocsátkozik. Az igyekezet ugyan megvan benne, hisz a legaprólékosabb részletekre is kiterjed, hisz látjuk, hogy még a nők kíváncsiságát és hiúságát is kiemeli. Ezek után végigkísérem úgy szavaikban, mint tetteikben az egyes szereplöket, hogy magához a költőhöz jobban hozzá-férhessünk, művészetéről világosabb képet alkothassunk, külö-nösen igyekezvén szándékait és céljait szemmel kisérni, ele-mezni. Míg a főbb szereplőket az egész eposon végigkísérem, a mellékalakokról csak pár sorban emlékezem meg. Hagent az első részben mint igen bátor, vitéz embert tün-teti fel. Nem látjuk'azonban eléggé megindokolva Sigfrid iránt fokozódó gyűlöletét. Maga a költő is megborzad és elkeseredve védi kedvencét, Sigfridet ez * ellen a grimmec muot-u ember ellen. Mégis a második részben elfogulatlan vele szemben, kiemeli szavainak és cselekvéseinek indító okait, hogy magunk is kénytelenek vagyunk Hagen -pártjára állni, neki adni igazat. Amennyire elfordul a költő ed-digi kedvenc alakjától, Krimhildától, épp oly mérték-ben áll Hagen mellé. Gonoszságával párhuzamosan min-dig és mindenütt a királyok iránti határtalan hűségét, szere-tetét, tiszteletét emeli ki. Mindig csak ez az egy cél lebeg előtte, 83 és ha ármánykodik is, csak azért teszi, mert a királyok érdeke így kívánja. A költő őt szinte tüntetőleg nevezi „degen guot-nak", aki mélyen megindul Rüdeger halálán, akit Volkerhez őszinte barátság füz stb. Krimhilda a második főszereplő. Az ő rajzában a költő művészete a legmegkapóbb, mert bennünket ártatlan tiszta lel-kének fokozatos romlásán keresztül démonná való átalakulá-sáig vezet és a legmegrázóbb módon érzékelteti tragikumát. A költő el van ragadtatva tőle, nem győzi eléggé erényeit, jó tulajdonságait, dicsérni, egekig magasztalja, őt helyezi előnybe mindenki felett, tökéletes vonásokkal ruházza fel. Sok-szor már nem is talál kifejezést odaadása, bámulata nyilvání-tására és akkor csak ismétel. Férje iránti rajongása nem ismer határt s éppen ez sodorja a legnagyobb veszélybe. A nagy tragédia után is épp oly íinom, nagylelkű, nem veszti el nőiességét, még mindig a hiszékeny, aki csak Hagenről tud rosszat feltételezni és csak őt gyűlöli. Mikor ellenfelei egyik csapást a másik után mérik rá, szándékosan tépik, szaggatják sebét, ő sem képes tovább tűrni, a visszafojtott elkeseredés teljes erővel tör ki, a bosszú vágya felébred, mindjobban és jobban sodorja végzete, nem ismer ha-tárt s amíg eddig egv angyali jóságú gyermeket, testvért, nőt láttunk benne, most megdöbbenéssel konstatáljuk, hogy a leg-nagyobb gonoszságoktól sem riad vissza. De nagy hűségét, fáj-dalmát, szenvedéseit a költő oly parallel hangsúlyozza a go-noszságával és annyira kiemeli, hogy bosszúja érthetővé válik. Még sokáig habozik a költő, hogy elforduljon-e tőle, de végül is annyi gonoszság láttára neki adunk igazat, amikor azt mondja, hogy ilyen nőnek nincs többé helye a földön. Sigfrid a költő legkedvencebb alakja, akit a legékesebb és legkiválóbb tulajdonságokkal ruház fel. Vakmerő és bámulatos dolgokat akarván velünk elhitetni, a csodás elemektől nem tud szabadulni és jellemzésénél egyáltalán nagyon egyoldalú. Gunther mint önző ember van beállítva, aki testvéri sze-retetet alig érez, saját nyugalmáért Krimhilda boldogságát is szétzúzza. De ő tulajdonképpen igen jó ember, csak gyenge, aki Hagen befolyása alatt áll. A végén mégis megnemesedik, a har-cokban bátran megállja helyét s inkább meghal, semhogy Ha-gent Krimhildának kiszolgáltassa. 5* 84 Brunhilda alakja igen homályos, mert a költő nem említi fel Sigfriddel való ismeretségének eredetét s ebből sok érthe-tetlenség, ellenmondás származik. Ezenkívül még büszkesége és ridegsége is kevés bepillantást engednek lelkivilágába. Végül fel kell még említeni Gernőtot és Giselhert, akiknek az epos előző feldolgozásához képest itt jelentékenyebb sze-rep jut. ' Sikerültek még a nemeslelkű Rüdeger rajza, a szenvedé-seket végletekig csendesen tűrő keresztényi Etzel, a szerető és szenvedő anya Uote, a barátság mintaképe Volker és egy egész csomó bátor hős és hű alattvaló. -o 8. Jenöfi Sarolta: Tudomány és költészet viszonya Ricarda Huch müveiben. A tudományos kutatás s a művészi alkotás a fejlődő em-beri szellemnek a végtelen felé való törekvése s kibontakozása,, ép ezért mindegyik oly mértékben értékes, amint ezt a szelle-met, intelligenciát megvalósítania sikerül. Az alkotásnál az in-telligencia a belső térből az érzékiség területére terjed, ahol logikai jelentésén kívül érzéki alakot ölt, az értelmi alak érzéki képpé lesz, külső képzelmi, azaz érzékileg megvont, határozott formát nyer. A forma a tartalom megnyilvánulása és a tartalom a forma beteljesedése. Minden műalkotás két szempontból lehet tehát értékes: logikai tartalom és esthetikai alak tekintetében. Ha az emberi szellem működésének ezen két módját figyeljük, úgy látszik, mintha logikum és esthetikum s ezek külső megnyilvánulásai, tudomány és költészet teljesen ellen-tétes irányú lenne. A tudománynak célja az igaz, a költészeté a szép, az tanítani akar, ez gyönyörködtetni; azonban tárgyu-kat tekintve, szorosan összetartoznak, hiszen mindakettő az önértéket akarja megvalósítani. Mindkettőnek értéke a jelen-tésből ered, ugyanazon önmagalétében értékes szellem nyilvá-nul meg az értelmi síkban, mint logikum és az érzéki síkban, mint esthetikum: maga a szellem az igaz és a szép. Igaz és szép között tehát szükségképeni összefüggés van. Ha tudomány és költészet szempontjából Ricarda Huch műveit kétfelé osztjuk, akkor az első csoportba tartoznak a teo-

Adalékok a Nibelungének esztétikai méltatásához

http://acta.bibl.u-szeged.hu/34329/1/doktori_btk_1926_081-084.pdf

Adalékok a Nibelungének esztétikai méltatásához

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged