Matzkó, Gyula

Hungarian

Matzkó Gyula

University of Szeged

Természettan. Rádió, grammofon és mikrofon az iskolában. Folyóiratunk V. évfolyamának 1-2. számában ismertettük ezen a helyen a gyakorló polgári iskola különleges célra épí-tett rádió-vevő készülékét. Első ábránkon ismét bemutat juk a természettani előadó a j t a j a fölé helyezett rádiókészüléket, amely 8 különáló. vázlatosan elrendezett alkatrészekkel és ösz-szekötő vezetékekkel megépített lapokból tevődik össze 3+1 csöves készülékké. 1. ábra. A készülék ilyen rendszerű megépítésében a tanítás szem-pontja vezetett. Mert bár a Tanterv a rádiótelefóniát nem sorol-ja fel a tanítandó anyagban, ezt csak annak tulajdoníthat juk, hogy a Tanterv 1918-ban jelent meg. a rádiótelefon óriási mér-tékű elterjedése előtt. Nincs is tankönyvünk, amelyik elhagyná e tétplt Kifej tet tük már annak idején, mi hasznát vehetjük az ily módon megépített készüléknek az iskolában. A rádiótelefónia még elveiben is. tehát számolási, mérési és technikai nehézsé-geitől eltekintve is meglehetősen nehéz. Az emberek legnagyobb 283-többsége előtt ma is rejtelem. Az elvi magyarázat és annak meg-értése még a középiskola felső osztályaiban is nehézségekkel jár, annál inkább a mi III. osztályos tanulóinknál, akiknek részben értelmi fejlettségük alacsonyabb, részben a természet-tani jelenségeknek és törvényszerűségeknek csak elemeit kap-hatták. Majdnem teljesen értéktelen szemléltetési eszköz egy normálisan megépített rádió-vevőkészülék, .mert az összekötő huzalok és alkatrészek tömegében, zűrzavarában még a szak-értő sem ismeri ki magát az első megpillantásra. Az egységekre való bontás és az azonos elv szerint való felépítés ezt az átte-kinthetőséget könnyíti meg. Azonkívül a készülékkomplexum fokozatosan építhető fel. Az első lap egyszerű kristályos készü-lék forgókondenzátoros hangolással (a teljes készülékben hul-lámcsapda szerepe van). A 2. lap (hangolható hullámkör) és 3. (audionegyenirányító egység) egycsöves készülék elveinek ma-gyarázatát teszi könnyebbé. A további lapokkal kiegészíthető a tanulók szeme előtt még két hangfrekvenciás erősítővel. Ezen-kívül bármely csöves lap felhasználható zseblámpa-elemek se-gítségével bemutatni a cső egyenirányító hatását. Nem szerepel magasfrekvencia erősítő, keverő fokozat. Ezekről azonban nem is eshet szó a III. osztályban. Semmi ¡ne-hézsége sincs annak, hogy ahol annak szükség mutatkozik, ezek-kel a fokozatokkal építsük meg készülékünket. Ezen a főcélon kívül még arra is gondoltunk, hogy az így megépített készülék a tanulókat is érdeklő és a tanítás-nevelés szempontjából értékes rádióközvetítések meghallgatására fel-használható legyen. Erre kiváló alkalom volt a Felvidékre bevonult csapataink fogadtatása és a visszacsatolás ünneplése idején elhangzott helyszíni közvetítések. Miután azonban 200 tanulónk csak igen kényelmetlenül összezsúfolva fért volná a természettani előadó terembe, készülékünket kiegészítettük a fiúk és leányok folyo-sóin fölszerelt hangszórókkal. így tanulóink a lélekemelő és felejthetetlen hangókat folyosóikon elhelyezkedve hallgathat-ták meg. ••< Elmúlván ez ünnepi napok, semmi kilátás nem volt rá, hogy a költséges felszerelés fokozottabban hasznos helyet fog-laljon el az iskolai életben. Bármennyire óhajtjuk is, ilyen ünnepe a magyarságnak soká várat magára. Rádióvezetőségünk pedig nem tudja meg-találni az iskolában is felhasználható közvetítések anyagát és módját. A délelőtti előadások nem illeszthetők be, még egyéb-ként egyes osztályokat érdeklő felolvasások sem, az iskola tan-menettel és előírt tananyaggal megkötött ¡munkájába. A rend-kívül ügyes és szép heti két gyermekelőadás csak az otthonülő 5—6 éves gyermekek szellemi nívójának felel meg. A délutáni előadások; még ha diákfélóra is a címe, nem értékesíthetők az 284' iskolában, mert olyankor a tanulók otthon vannak és feladatai-kat végzik, tanulnak. De a felolvasások amúgy sem érdeklik a gyerekeket. 2—3 alkalommal épen természettani órám alatt volt fizikai vonat-kozású felolvasás. Felnyitva a rádiót, igyekeztünk meghallgat-ni. Első alkalommal mindent az előadóra bíztam. Néhány per-cig csendben hallgatták a tanulók a felolvasást, majd csakha-mar sugdolózni, egyébbel foglalkozni kezdtek, végül nem he-derítve a rádióra, egészen élénk beszélgetés alakult ki. Később csendre és rendre figyelmeztetve az előadás alatt is a tanuló-kat, elértem a kívánatos csöndet, de az elmeredő szemeken lát-szott, hogy lélekben messze vannak. 2. ábra. Hasonló tapasztalatokat tettem saját 3 középiskolás gyer-mekemnél a délutáni diákfélórával kapcsolatban. Hiába volt a figyelmeztetés, hogv a most következő felolvasás borzasztó hasznos iskolai szempontból is. A válasz vagy az volt, hogy most nem érünk rá meghallgatni, mert még sok lecke van hátra, vagy rövid hallgatás után kijelentették, hogy ez unalmas, mert az iskolából elég délelőtt 6 óra. Az exotikum és a zene az a két műsorszám, amit a gyer-mek szívesen meghallgat. És ez utóbbi hadam az, amelyet gyü-285-mölcsözően fel lehet használni a nemzeti érzések ujraébresz-tése érdekében. Ezek a gondolatok vezettek bennünket arra, liogy a ma-gyar dal és zene szolgálatába állítsuk készülékünket. 3. ábra. 4. ábra. Kiegészítettük tehát felszerelésünket elektromos hangrafor-góval (piek uppos elektromos grammofonnal). Hozzávaló leme-zeinket állandóan szaporít juk. Ezek sorában természetesen csak magyar nép- és idők folytán népdallá vált műdalok foglalnak helyet, valamint magyar zenedarabok és indulók. Minden nap egy, vagy két tízperces szünetben, a déli órák felé, megszólal-nak a hangszórók és a folvosókra közvetítik a zenét. Pihentető és felfrissítő hatásukat a tanulók is felismerték és írásaikban bevallották. Voltak olyanok a tanulók között, akik nem szíve-sen vették az újítást . Ezek írásaikban azt kifogásolták, hogy tízperces tanulásukban zavar ják a zeneszámok. Mert bizony mindenütt akad olyan diák, aki nem otthon végzi el minden munkájá t , hanem arra számít, hogy ma jd a tízpercben óra előtt elolvasom a leckét és akkor nem lesz semmi baj . Ezek per-sze most nem építhetnek többé a tízpercre és kénytelenek ott-hon tanulni. Nos, ez épen megfelel a mi céljainknak. Nem a friss emlékezésre, mely könnyen merül ismét a homályba, van szükségünk, hanem a maradandó tudásra. De nem kényszeríthetjük tanulóinkat arra, hogy szótla-nul hallgassák a zeneközvetítést. Hiszen a tízperces szünet a tanuló lelki-testi felfrissítését szolgálja, vétkes és rossz tanár az, aki ezt az időt elrabolja a gyermektől. Épen ezért helyes az az elv a tanár részére: pontosan menj be az órára, de pon-tosan is j ö j j ki! így azonban a tanulók nem figyelnek a zenére, látszólag kárbavész reájuk nézve. Mint egyik látogatónk megjegyezte, 286-úgy látja, hogy felesleges a fáradság, mert a tanulók dolgaik után járnak, beszélgetnek és nem figyelnek. De másnap 5 is a hallott dallamot dúdolva jött a tanári szobába! Épen itt van a dolog lényege. A kényszerképzet leggyakoribb zenei téren. Egy nem is figyelt dallam előretolakszik és nem tudunk tőle sza-badulni. Ez a hatás természetesen tanulóinknál is észlelhető. De egy lépéssel tovább is mentünk. A szöveges zenedara-bok szövegét minden nap kifüggesztjük a tanulók folyosóin levő táblákra. Gyakran találunk ezek előtt tanulót papírral, ce-ruzával, amint a szöveget leírja. Sokszor előfordul, hogy va-lamelyik tanuló kéri egyik-másik ének műsorra vételét és szö-vegének kifüggesztését, mert a mama megkérte, hogy í r ja le! így belopakodik a családi életbe, a nemzetnevelésbe készülé-künk ! 5. ábra. 6. ábra. Nyilvánvaló a gondolat, nem itt kellene az iskolai rádió-zás problémáját megfogni a pesti stúdiónak? Ma óráját min-denki a rádió pontos időjelzéséhez igazítja, így az iskolák is. Nem volna célszerű pl. 10 óra 52 perckor egy magyar népdal-lemez két oldalát lejátszani( ez kb. 6 perc) a Sándor utcában, hogy a már meglévő iskolai rádió-készülékek valami hasznát vegyék létüknek és mindig több iskolát kapcsoljanak be a rá-' íz ás nevelő hatásába? A magyar dal és magvar zene terjesz-tése i f júságunk jazztól-rontott lelkében igen hasznos és kívá-natos munkát végezne. Készülékünkbe azonban mikrofont is beillesztettünk. Ez előtt tanulóink a hét egyik napján (fiúk az egyik napon, lá-nyok a másikon) saját számaikkal szerepelhetnek a nyolc óra előtti tíz perc alatt. A műsort maguk beszélik meg és ál l í t ják össze. A műsor számai ének, szavalat, hegedű és szájharmo-nika. Az érdeklődés az ú j lehetőség iránt igen nagy. 287-A mikrofon előtt fiók-önképzőkör alakul ki lassankint. En-nek nyilvánossága nagyobb, mint az önképzőköré, mert a le-adásokat a másik nembeli ifjúság és az alsóbb osztályos is ballbatja. Érdekes megfigyelni a szereplő tanulók lámpalázát, illetve mikrofonlázát. Sokan ünneplő ruhájukban állanak a mikrofon elé. Hajukat igazgatják. A hangszórók, alatt pedig összegyűlik a tanulók serege és kíváncsian hallgatja a társak szereplését. A bírálat bizony erős. Szükség van jóindulat kife-jezésére és bíztatásra a tanár részéről. Azt hisszük azonban, hogy a méltánylási szempontokra való figyelem-felhívás, is az élet szempontjából haszonnal jár a tanulók nevelésében. Becsül-jük meg embertársaink jóakaratát, törekvését és igyekezzünk magunk is, ha nem is jobb, de nem is rosszabb teljesítményekre. Matzkó Gyula IRODALOM—KÜLFÖLDI TANÍTÁSI M O Z G A L M A K — LAPSZEMLE — HÍREK. IRODALOM Di. Prohósilto Lajos: Az oktatás elmélete. (Pedagógiai Szakkönyvek 2/a. kötet.) Országos Középiskolai Tanáregyesület, Bud'apest 1937. N. 8», 240 1. Ára fűzve 9.— P. A didaktika (tanítástan, oktatástan, BildungsLehre, Sehulpádagogik) a neveléstudomány legkidolgozottabb ága, mert pedagógusainkat a legré-gibb időktől fogva az oktatás kérdései érdekelték elsősorban, s korunk pe-dagógiai gondolkodását is a didaktikai kérdések irányítják. Mégis mindtez-ideig nélkülöztük a kor színvonalán álló tudományos didaktikát. Weszely Ödön tűzte ki célul egy tudományos pedagógiai mű meg-írását (1. Bevezetés a neveléstudományba c. művének előszavát), de az em-lített kötet után csak A nevelés alapelvei c. rész látott napvilágot, a tervbe vett befejező kötet tartalmazta volna a did'aktikát, de ezzel már nem ké-szülhetett el. A mai pedagógiának jelszavaktól terhes légköre, irányaiban szinte át-tekinthetetlen újitásvágya és forrongó állapota' nem kedvező idő egy tu-dományos didaktika megírására. A rendkívüli nehézségek. ellenére a buda-pesti egyetem tudós tanára oly művel lepte meg a magyar pedagógiai iro-daimat, mely úttörő jelentősége mellett korszakalkotó is. Az áramlatok, irányok és jelszavak zűrzavarában bölcs megfontolással rendet teremtett s műve a gazd'ag német irodalomnak is díszére válna. A reformpedűgégiai mozgalmat nem intézi el egy fölényes kézlegyin-téssel. „A jelszavak váltakozása már magában véve a pedagógiai érdeklő-288' 

Rádió, grammofon és mikrofon az iskolában

http://acta.bibl.u-szeged.hu/33908/1/cselekves_007_283-288.pdf

Rádió, grammofon és mikrofon az iskolában

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged