Kratofil, Dezső

Hungarian

Kratofil Dezső

University of Szeged

latot. A rendelkezés szerint minden népiskolai' tanulót, tankötelezettségének ideje alatt az 1-ső, 5-ik és utolsó évben orvosilag meg kell vizsgálni. Az orvosi vizsgálat ¡kiterjed az általános testi állapotra, a tuberkulózisra való •hajlamra, a fogak állapotára, a hallási-, látási- ós beszédhibákra. A vizsgá-latok eredményét a tanuló egyéni lapján fel kell jegyezni. A tuberkulózis elleni küzdelem egyébként már az óvodában kezdődik, melyeket az iskola-orvos szintén ellenőrizni köteles. Minden választásra kerülő tanítót, minden egyént, aki óvodában, nevelőintézetben, vagy gyermekek üdülőhelyén alkal-mazást óhajt, előzőleg orvosi vizsgálatnak vetik alá. 13. Osztálylétszámok Franciaországban és Alsó-Ausztriában. A francia közoktatásügyi miniszter rendelete szerint a francia középiskolákban az osz-tályok létszáma maximálisan 35 lehet. A rendelet szerint ez a szám irányul 'szolgáljon és bár kívánatos, hogy az igazgatók törekedjenek ezt a számot betartani, de azért a 35-ön fölül jelentkező tanulókat ne utasítsák el. Alsó-Ausztriában van egy olyan elemi iskolai osztály, ahol a tanulók száma nem éri el a 10-et, 45 olyan osztály, ahol a tanulók száma nem több 20-nál, 317 osztályban nem több 3Ó-nál, 826 osztályban nem több 40-nél, 1029 osztályban nem több 50-nél, 736 osztályban nem több 60-nál, 425 olyan osztály van, ahol a tanulók száma 60-nál több. A Hauptscbuléban van 18 osztály, ahol 20-nál, 122 osztály 30-nál, 306 osztály 40-nél, 296 osztály 50-nél, 121 osz-tály 60-nál kevesebb és 8 osztály, ahol 60-nál több a tanulók száma. így Alsó-Ausztriában az elemi iskolai osztályok 66%-ában, a Hauptsebule osztályai-nak 85%-ában legfeljebb 50 a tanulók létszáma. Szenes Adolf. LAPSZEMLE. Nevelésügyi Szemle f. évi februári számának vezető cikkében Bartók György ár.: A filozófiai rendszerek tanítása a középiskolákban címen érte-kezett. — Tanulmányának lényege az, hogy a középiskolai bölcseleti oktatás .'eredményes tanítása csak a filozófiai rendszer megismertetése és egyes filo-zófiai rendszerek bemutatásával lehetséges. — A' lélektan és logika elemei .¡tehát úgy tanítandók a középiskolában, hogy a tanítás kapcsán a filozófiának rendszerező és rendszert alkotó munkája is. érvényre juthasson. — A filo-zófiát a középiskolában csak olyan tanárok taníthatják, kik maguk is filo-zófiai személyiségek. A filozófia tanítása a tanítványokkal való teljes együtt-• munkálkodást kíván. Tanár és tanuló e tárgy tanításának keretében is együtt -törekszenek a szép és értékes problémák megoldására. — A folyóirat második •cikkében dr. Várkonyi Hildebrand: Foerster pedagógiai rendszerének ala-kulása című nagyobb tanulmányát folytatja. — Ez alkalommal a nagy morál-' pedagógusnak a keresztény erkölcsiségre vonatkozó elveit fejti ki. Váradi •József: A nemzeti kisebbségek és oklatásügyük cimen közölt tanulmányt, mely-• ben rövid áttekintésben kisebbségi népoktatásunk múltját és jelenlegi hely-zetét ismerteti. Hübner József: Az iskolánkivüli népmüvelés c. cikkében meg-391 állapítja, hogy az iskolánkívüli népművelés mibenlétét, célját, feladatait, esz-közeit, és rendszerét még . a műveltebb társadalmi rétegekhez tartozó egyének közül is csak kevesen látják tisztán. — Tévedés volna azt hinni, hogy a nép-müvelés nagy feladatai csak a falvak földműves, tanulatlan lakosságát érintik. A népművelés helyett azért jobb volna az iskolánkívüli nemzetnevelés kifejezést használni, mely azt jelenti, hogy a korszerű haladás, a korszerű élet, a korszerű feladatok elvégzésének szempontjából szükség volna a nemzet minden társadalmi rétegére hatástkifejtő, az iskolai nemzetnevelést kiegészítő s azt betetőző, iskolánkívüli nemzetnevelésre, mely végső fokon azt célozza, hogy a nemzet minél több tagját vezessük rá az önművelés útjára. A továb-biakban megállapítja, hogy ez a nemzetnevelés általában három főfeladatot foglal magában: az értelem nevelést, a lélekművelést, a szociális nevelést ós gondozást. — Az iskolánkívüli népművelést illetőleg még sok a tennivaló. A fejlődés további útját a népművelési külön törvény megalkotása biztosí-taná. — Igen figyelemreméltó tanulmányt írt Dr. Dengl János: A gazdasági szaktanárképzés-ről, melyben az 1934. évi X . tc.-kel megszervezett Gazdasági Szaktanárképző-Intézet szervezetét s a gazdasági (mezőgazdasági, ipari és ke-reskedelmi) szaktanárok képzéséről és képesítéséről szóló új rendeleteket is-merteti. Cikkében részletesen szól a felsőkereskedelmi iskolai szaktanárok 5 éves képzési rendszeréről, majd ismerteti annak a pedagógiai vizsgálatnak szervezetét és jelentőségét, melyet az új rendelkezések értelmében a gazdasági szakintézetekben és az ipari szakiskolákban működő gazdász és mérnök taná-roknak is meg kell szerezniök. — Kis Károly: Külföldi magyar népiskolák c. cikkében a Julián Iskola Egyesület irányítása alatt idegen területeken mű-ködő magyar iskolákról ad összefoglaló rövid áttekintést. A folyóirat további részét az Irodalom, Lapszemle és Vegyes rovatok alkotják. — Innen kiemeljük Dr. Kisparti Jánosnak: Középiskolai kérdések, Nádor Jenő dr. és Kemény Gábor dr.: Tessedik Sámuel élete és munkája c. művekről írt ismertetéseket dr. Firbás Oszkár, illetőleg vitéz szili Török Imre tollából. — A Vegyes rovat-ban: Dr. Téglás Jenő Béla: A szegedi tankerület második továbbképző tan-folyamának rövid ismertetését adja. A folyóirat márciusi száma Nagy Miklósnak: A gyakorló középiskola tö-kéletesítése c. tanulmánya kelthet különösebb érdeklődést. A cikkíró teljesen világosan látja azokat a feladatokat, melyeket egy modern gyakorló iskola mű-ködésétől várhatunk. A jó iskola lelke a jó tanár. Megfelelő jobb tanári gárda -csak ráneveléssel biztosítható. A középiskolai tanárok kiképzésének négy té-nyezője van: az egyetem, a tanárképző intézet, a gyakorló jelöltek kiképzése •és a már működő tanárok továbbképzése. Nem kétséges, hogy a négy tényező Jközül a gyakorló középiskolára is fontos feladatok megoldása vár, A tanár-jelöltek mai gyakorlati kiképzését az 1924. évi XXVII . te. 6. %-a. értelmében ki--adótt miniszteri rendelet szabályozza. Azonban a vonatkozó Szabályzat pontos -végrehajtás mellett sem kapják meg a jelöltek azokat a szükséges útravaló-kat, melyekre nekik tanári pályájukon feltétlen szükségük van. Kár, hogy -hazánkban csak két szervesen kiépített gyakorló középiskola van. A debre-ceni gyakorló középiskola csak most létesült, a szegedi középiskolai tanár-jelöltek gyakorlati kiképzésének nincs rendes. munkahelye. A cikkíró egyet-392 lenegy, nagy mintagimnázium szervezését látná helyesnek, a külső elhelye-zés nagyszerű feltételeivel, s a belső tanulmányi berendezkedés modern adott-ságaival. — Rendkívül fontosnak tartaná, hogy a gyakorló középiskola mel-lett internátusok és day schoolok is működjenek. A jelölték intenzív elméleti, pedagógiai és didaktikai kiképzése mellett az internátusi életben nagy sze-repét juttatna a sportnak és a diákkaszinók nevelő hatásának. A jelöltek a hospitálások, próbatanítások mellett nyerjenek alapos kiképzést a kísérleti lélektanból és a gyermeklélektanból, vezettessenek be a tudományos peda-gógiai és didaktikai munkálkodásokba. Az ifj. egyesületek helyes vezetését a jelöltek már a gyakorló középiskolában tanulják meg. Igen fontosnak tartja a cikkíró, hogy a gyakorló iskola részére a megfelelő külső keretek is biztosíttassanak. Az épület 3—4 hold parkosított udvarban nyerjen elhelye-zést s legyen az ellátva tágas játszóterekkel, sportpályával, korcsolyapályá-val és tennisz gronndokkal, uszodás fürdővel, botanikus kerttel, stb. Az inté-zet a szükséges munkahelyek mellett legyen felszerelve műhelyekkel, olvasó-termekkel, társalgóval, ifj. egyesületi helyiségekkel, előadótermekkel, mozi-berendezésekkel, tanári kaszinóval. A gyakorló középiskola tanári személy-zetének kiválasztásánál csak egy elv érvényesülbet, az, hogy a gyakorló iskolának csak olyan tanárai lehetnek, kikben a szakképzettség és a peda-gógiai készültség helyes harmóniában olvadnak össze. — Nagy Miklós érintett tanulmánya több olyan gondolatot vetett fel, melyek a középiskolai tanárok gyakorlati kiképzését ilietőleg igen figyelemreméltóak. — Evva Gabriella: Nőnevelésünk válsága címen értekezik. Cikkében megállapítja, hogy mind-addig, míg a közállapotok annyira nem javulnak, hogy a nőnevelés inkább a családi élet feladataihoz, mint az önfenntartás követelményeihez alkalmaz-kodhassék, a családi élet és ezzel együtt a nemzet alapja is ingatag marad. Dr. Várkonyi Hildebrand: Foerster pedagógiai rendszerének alakulása c. na-gyobb tanulmányát folytatja. Ez alkalommal Foersternek az erkölcsi nevelés-ről vallott elvei mellett, a nagy pedagógus didaktikai felfogását s így töb-bek között a munkaiskoláról vallott nézeteit ismerteti. — Wenk Endre: Az alsó- és középfokú iskolák az új Németországban ' e. nagyobb tanulmányában a Harmadik Birodalom iskolarendszeréről, pedagógiai és nevelési elveiről ér-tekezik. —Pál Lajos: Tanítási vázlatok a népiskolában címen a népiskolai váz-latkészítés főbb elveit közli s mutatja be néhány konkrét problémán át. — Géher Lajos: A továbbképző népiskolák, Dr. Aldobolyi Nagy Miklós: Keres-kedőtanoncaink oktatásának mai szervezeteit és ez iskolák további fejlődésé-nek lehetőségeit ismertetik. A folyóirat Irodalom rovatából kiemeljük: Kor-nis Gyula: Egyetem és politika, Dr. Kisparti János: Polgári iskolai kérdések c. művekről írt ismertetéseket Tettamanti Béla dr. és Implom József tol-lából. Kratofil Dezső. Magyar Pedagógia ez évi 1—2. száma. Bognár Cecil tanulmánya áll első helyen: „Tanártípusok". Először keresi azokat a jellemvonásokat, amelyek más foglalkozású egyénektől megkülönböztetik a tanárt, s rámutat az okokra, amelyeknek eredője a tanári jellem. Tanári pályára indít vagy a tudomány-393 

Nevelésügyi Szemle

http://acta.bibl.u-szeged.hu/33663/1/cselekves_005_391-393.pdf

Nevelésügyi Szemle

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged