Burger, Eduárd

Steiskal, Theodor

Szántó, Lőrinc

Hungarian

Szántó Lőrinc

University of Szeged

folyóiratainak összegyűjtését ,tűzték ki célul. A nehézségeket nem annyira a százéves távlat, mint inkább országunk feldarabolása Idézte elő. 400 neve-lésügyi folyóirat életrajzi adatairól számolnak be. a szerzők.,Ez a szám nem teljes, de a hiány jelentéktelen. Ez a könyv az elmúlt évszázad magyar neveléstörténetének elsőrangú forrása. A szerkesztők a tudományos kutatás érdekei szerint rendezték' az anyagot. A z Előszóban Felkay Ferenc tanügyi tanácsnok a bibliográfia je-lentőségét méltatja. A Bevezetésben ia szerkesztők a zanyaggyűjtés nehézsé-geiről tájékoztatják az olvasót. A magyar pedagógiai .folyóiratok története című fejezet időrendi címjegyzék, lapalapító tanító-tanáregyesületek és hely-rajzi címjegyzék szeTint közli a 400 folyóirat címét, megjelenési helyét és élettartamát, befejezésül pedig az .1936. óv nevelésügyi folyóiratait. A szerzők figyelme az utódállamok és a magyarországi idegennyelvű folyóiratokra is kiterjed. Említésre érdemes, hogy nevelésügyi szakirodalmunk első időszaki sajtótermékei a Metrkur (1786—87.) című haviszemlében jelentek meg német és latin nyelven. A mult század első felében a napilapok és a tudományos szem-lék adtak helyet pedagógiai cikkeknek. Az első magyar nyelvű tanügyi folyó-irat 1841-ben indhlt meg Religió és Nevelés címmel (katolikus irányú), ezt követte 1842-ben a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. 1936-ban 69 lap jelent meg. A polgári iskolai oktatás ügyét 8 folyóirat képviseli: A Cselekvés Isko-lája, Budapesti Polgári Iskola, Orsz. Polg. Isk. .Tanáregyesületi 'Közlöny; polgári iskolai vonatkozásúak: Katolikus Tanítónők és Tanárnők Lapja, .Ka-tolikus Nevelés, Gyakorlati Pedagógia., Rajzoktatás, s a Komáromban meg-jelenő Magyar .Tanító. A Bibliográfiai adatok című fejezet ..betűrendben tar-talmazza az összes folyóiratokat a kiadó, élettartam, szerkesztők, megjelenési hely , évi példányszám és irány feltüntetésével. A Függelék a Fővárosi Peda-gógiai Könyvtárban rendelkezésire álló folyóiratok könyvtári jelzését tartal-mazza. Nevelésügyi folyóirataink szerkesztői sorában a sok .jeles név mellett még több az ismeretlen nevek száma, beszédes bizonyságul annak, hogy a ma-gyar köznevelés és művelődés ügye mindenkor eleven lángként lobogott a ma-gyar nevelők egyetemességében. A hézagpótló bibliográfia összeállítása a szerzők lelkes buzgalmát és szakértelmét dicséri Szántó Lőrinc. Eduárd Burger—Theodor Steiskal: Praxis und Theorie der Schulklasse a ls Arbeits- und Lebensgemeinschaft. Deutscher Verlag für Jugend ,und .Volk, Wien—Leipzig. N. 8», 244 1. Ára 6.— M. Az eredményes nevelői és tanítói munika nemcsak az egyes tanulók (mdividúurnok) lelki alkatának ismeretét tételezi fel, hanem az iskolai osztály szociálpszichológiájának megismerése is szükséges. Az iskolai osztály lélek-tanának úttörő munkásául W. O. Báring tekinthető, aki Psychologie der Schulklasse c. alapvető művében vizsgálat tárgyává teszi az osztályközössé-get alkotó individuumokat, a közösség tudatát, s az erre ható s az -ezt be-folyásoló tényezőket. Műve egyrészt értékes eredményeket közöl, másrészt bevezet az iskolai osztály tudományos vizsgálatának módszereibe. Döring út-törő alapvetése nem lép fel a mindenoldalú befejezettség igényével, hanem 195-megadja az alapot a további vizsgálódás számára. Módszerei oly egyszerűek, hogy bárki sikerrel alkalmazhatja. Nem is 'szabad az idevonatkozó módsze-reknek bonyolult elméleti terméezetűeknek lenniük, banem mindén hivatása magaslatán álló pedagógus számára könnyen felhasználhatóknak. Ez igazárt az a tudomány, mely kizárólag a gyakorlati pedagógusok tapasztalatain és--megfigyelésein épülhet fél. Ez a szempont érvényésül az előttünk fekvő m ű -ben, ahol a szerkesztők nem csupán elméleti alapvetést adnák, hanem a kí-sérlet tárgyává tett osztályok életképét közlik a kísérletet végző tanítók— tanárok közreműködésével. A mű I. része a népiskola, valamint a polgári iskola osztályainak munka-és életközösségi feltételeivel foglalkozik. Minket elsősorban a polgári iskolára vonatkozó kérdések érdekelnek. & rész szerzője Burger, aki Arbeitspadagogik c. testes munkájával nálunk is i s -mertté tette nevét. Szerinte öt főproblémának van jelentősége az iskolai osz-tálynak munka- és életközösségggé való alakulásában. Ezek a következők: 1. A tanulók átlépése a népiskolából a polgári iskolába. A tanulók sok-féle iskolából verődnek össze, ennélfogva nehéz feladat a tervszerű mnnka-és életközösség kialakítása. 2. Az I. osztály megszervezése. Az első hetek, sőt hónapok a közösség-megalkotására irányulnak. Ez nemcsak a tanár, banem még inkább a tanuló1 számára jelent sok nehézséget. 3. A párhuzamos osztályoknak nevelői közősséggé való egyesítése. Ennek' tényezői: bizonyos tárgyaknak a párhuzamos osztályokban egy kézben való egyesítése, á közös módszer, a közös játék, énekkar, kiállítások, kirándulások, ünnepségek. 4. A szaktanítási rendszer nehézségeinek elhárítása. A nevelés eredmé-nyességét veszélyezteti az a tanár, aki nem illeszkedik bele a nevelés egy-ségét célzó intézkedésekbe, sőt azokkal szembehelyezkedik.. A tanároknak min-den vonatkozásban tervszerűen össze kell dolgozniok és egymásra tekintet-tel lenniük. 5 A gyermekfejlődéstani követelmények figyelembe-vétele. Sok nehézsé-get okoz a polgári iskolai tanuló fejlődéséhen az ú. n. negatív fázis, amely' a leányoknál korábban, a fiúknál későbben jelentkezik, de szerencsére rövid ideig tart, s nem egyszerre mutatkozik minden tanulónál. Jellemző vonásai; a pozitív munkától való idegenkedés, a környezettel való szembehelyezkedés, a tekintély elvetése. Mind1 ennek ellenszere a tanulók iskolai önkormányzatá-nak megvalósítása. A II. rész a kísérleti vizsgálódás megszervezését tárgyalja. E g y ismer-tetés keretében ném lehet a szempontokat teljes részletességgel bemutatni, hanem meg kell elégedni a gondolatmenet feltüntetésével. Ez pedig a kö-vetkező: I. kérdés: Áz életközösség lélektana.-1. Az osztályt befolyásoló erők az osztályon belül é3 kívül (egyesek;: csoportok; személytelen erők). 2.- A befolyásoltak, vezetettek. 3. Az osztályból kivált és kirekesztett tagok, az osztállyal szembehelyez-kedők. i 196-4. Az egyedülállók, a jelentéktelenek. 5. Csoportalkotás az osztályon belül. <5. Szociális kölcsönhatások. II. kérdés: Iskola és rend, 1. Az osztálybél és az osztály, által alkotott és fenntartott rend. U. A tanárok befolyásával keletkezett rend. 3. A z osztályközösség, mint rendbontó. 4. Tisztségek te rend. 5. Az osztály belső szervezete te rendje. III. kérdés: Munkaiskolái didaktika. 1. Osztály te munkamegosztás. 2. A munkamódszerek. 3. Csoportmunka. 4. Segítés. IV. kérdés: Az osztály a játékban és a szünetben. V. kérdés: Az osztály viszonya más közösségekhez. A . könyv ü l . része különféle osztályok életképét mutatja be. Ez a ki-tűnő munka legtanulságosabb fejezete: elmélet te gyakorlat eleven szinté-zise. Ezek a .magyar pedagógiai irodalomban ismeretlen osztályismertetések rendkívül alkalmasak a tanár munkájának elmélyítésére és tudatosítására, a.z osztály közszellemének megismerésére te alakítására. Ezért ajánljuk ezt t a kiváló művet kartársaink figyelmébe. Szántó Lőrinc. • • • > KÜLFÖLDI TANÍTÁSI MOZGALMAK. (Külföldi folyóiratok nyomán.) 1. Az anyanyelvi oktatás Németországban. Az utolsó évek óriási német könyvtermelése mellett is kitűnik az a nagy irodhlom, amely az anyanyelvi •oktatás minden részletével foglalkozik. A mozgalom különösen három irány-ban tűnik ki: 1. a tanulók beszédkészségét minél tökéletesbbé akarják fej-leszteni (Sprecherziehung); 2. a tanulót tudatos olvasásra akarják megta-nítani; 3. visszatérnek a német múlt költészetéhez. Nagy irodalma van a helyesírás és fogamazás tanításának is. a) A beszédre való nevelés. A miniszteri utasítás kifogásolja, hogy az iskola csak az írott nyelvvel foglalkozik, elhanyagolja az élő beszéd fejlesz-tését. A rendelet meghagyja, hogy az ifjúságot rá kell nevelni, hogy gon-dolatát, érzelmeit ós akaratát tisztán é3 világosan tudja kifejezni, végső fo-Ikon képesíteni kell, hogy gondolatait szabadon előadni tudja. A szóbeli ki-lejezőképesség minden tanításnak az alapja te az utasítás elrendeli, hogy a helyes beszédre való nevelést az iskolák mindén fokon gondozzák. A beszédre való. nevelésnek nagy irodalma keletkezett. Waltér Wittsack: Deutsche Sprechbildung, Universitatsverlag Bamberg 1935. összefoglalja a beszédre való nevelés • alapelveit. A szép beszédre való nevelés... minden tanár kötelessége, de az irányítás az anyanyelvet tanító tanárt illeti. . 205-

Eduárd Burger-Theodor Steiskal: Praxis und Theorie der Schulklasse als Arbeits- und Lebensgemeinschaft

http://acta.bibl.u-szeged.hu/33748/1/cselekves_006_195-197.pdf

Eduárd Burger—Theodor Steiskal: Praxis und Theorie der Schulklasse als Arbeits- und Lebensgemeinschaft

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged