Baranyai, Erzsébet

Tomori, Viola

Hungarian

Tomori Viola

Baranyai Erzsébet

University of Szeged

(25. óra vázlata, kohó rajza). — Az ismertetett vasfajták közül a kovácsvas széntartalma a legkisebb, nem pedig az öntött vasé (26. óra vázlata). — A benzin nem 30°-on forr, hanem jóval magasabb hőfokon indul meg forrása; éz az adat változik a benzin fajtája szerint; így pl. a patikai finom benzin' 65°—90°-os hőmérsékleti közben párolható át. (53. óra vázlata.) — Nem a bor-szeszből készül a formalin, hanem a faszeszből (63. óra vázlata). — Az eeetsavas fehérjekicsapás után nyert tejsavó Fehling-reakciója nem azért pozitiv, mert a sav a tejcukrot „monoszacchariddá változtatja", hanem azért, mivel a tej-cukor a redukáló disaccharidok csoportjába tartozik, tehát chémiai szerke-zetéből egyenesen következik redukáló képessége (56. óra 5. kísérletéhez fű-zött megjegyzés a függelékben). — A Fehling-reakciónál keletkező vörös csa-padék nem rézoxyd (a rézoxyd fekete; v. ö. rézleméz hevítése: 3. óra váz-lata), hanem rézoxydul v. cuprooxyd. (56. óra 1 cs. k. leírása a függelékben.) — Nem egész helyes a szénhidrogénekhez sorolni a turfát, barnaszenét és antracitot. Egyébként a paraffin nyugodtan a szilárd szénhidrogénekhez so-rolható. Ha pedig már bizonyos „szembehúnyással" ide soroztuk a szeneket, felveendő ide az aszfalt is, melyről nem esik szó az összefoglalásnál, pedig igen nagy gyakorlati jelentőségű tennék. (62. óra vázlata). — Helyesebb volna a „Kőszénkátrány termékei: több mint 200.000 vegyület'" cím helyett a „Kőszénkátrány termékeiből mesterségesen nyerhető több mint stb. . . ." A kőszénkátrány ú. i. nem készen tartalmazza az értékes vegyületek (pl. ászpirin, salicilsav, festékek stb.) nagy részét, hanem csak az ezek elkészítésé-hez szükséges alapanyagokat (73. óra vázlata). — A „kőszénkátránybenzin" elnevezés nem helyes a benzolra (nem bensolra). Mert á kőszénkátrányból ma benzint és benzolt is tudnak készíteni, olyan benzint méghozzá, mely chemiai szempontból is azonos lehet a kőolaj párlásánál nyert benzinnel (73. óra tanmenete). Szakember előtt szinte önként kívánkozik néhány kisebb kiegészítés. így pl. a kőolaj párlási termékei közé fel kellene venni a kenőolaj-frakciót, mert hiszen szinte köztudomású, hogy kenőolajok nélkül a gépek nem működhet-nek. A borszeszből készült termékek közé fel lehetne venni az aethert is, mért igen nagy gyakorlati jelentősége van. Szénkénegről megemlíthetnénk, hogy a müselyemgyártáshoz (viszkózselyem) igen nagy mennyiségben használják. Véleményünket röviden összefoglalva, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a tanulmányt alapos elmélyedés jellemzi. Tanúskodik erről a záradékul csa-tolt irodalom is, melynek eredményes tanulmányozása komoly hozzáértést, nagy odaadást és kitartást követelt meg a szerzőtől. Biztosan állíthatjuk, hogy ezt a rendkívül fontos és egyenesen hézagpótló munkát olyan tanár írta, aki nemes hivatásának magaslatán áll, akinek a tanári pálya nem szürke hivatalnokrobot, hanem valóban hivatás, melyet lélekkel, odaadással szol-gálni valóságos lelki szükséglet. Ifj. Dr. Bruckner Győző. Milyen a mai egyetemi hallgatónő ? (Vonások az egyetemi és főiskolai leányhallgatók mai lelki arculatához. Dr. Baranyai Erzsébet könyve. (Buda-pest, 1936. Magyar Női Szemle Könyvtára, 2.). Baranyai Erzsébet ezen kis könyve is igazolja, hogy a mai lélektani kuta-497' tások egyik igen fontos célja a körülöttünk folyó mindennapi életet a maga teljességében megismerni. Mégpedig elsősorban az életben fontos szerepet ját-szó emberi közösségeken és csoportokon keresztül. Mikor a szerző a mai egye-temi hallgató leányok lelki erculatát vizsgálja, maga is ennek az életközös-séget kereső tudományos tendenciának engedelmeskedik. Ebből a tényből azon-ban már következik is a munka fontossága. Amennyiben egy olyan csoport megismeréséhez vezet ' közelebb, mely a közeljövőben kialakuló társadalom milyenségét lényegesen befolyásolni fogja. Az érdekes feladat technikai meg-oldásához a kérdőíves módszert választotta a szerző, kísérleti anyagul pedig a négy egyetemi város leánykollégiumainak növendékei szolgáltak. A nyert válaszokból pedig százalékszámítással következtetett a szerző. Az anyaggyűj-tés módjának részletes ismertetése és az adott anyag alapján megoldhatónak látszó probléma gondos körülhatárolása után a válaszok analízise s az ezek alapján való következtetés nyomán rajzolja meg szerző a mai egyetemi és főiskolai leányhallgatók lelki arculatának néhány vonását. Szerző az általa vizsgált vonásokat négy csoportba osztja: az ifjúság értelmi képességei, ér-deklődése; szociális érzéke és hivatástudata. Egy embercsoport számos jellem-zője közül tehát éppen azokat emeli ki, melyek a jövő társadalmának szem-pontjából elsősorban lényegesek. A választ mindég a körülmények gondos mérlegelése alapján s különböző szempontok figyelembevétele mellett adja meg s gondosan őrizkedik téves általánosításoktól. Éppen ezért nehéz ered-ményeit röviden ismertetni, hiszen maga a munka is, praktikus céllal ké-szülvén, jóformán eredmények ismertetéséből áll, mellőzve minden jelen eset-ben fölösleges elméleti fejtegetést. Az eredmények annyira precízen körül-határoltak, hogy minden vázlatos kivonat éppen a sokszempontú valóságba való ágyazottságuktól, életszerűségüktől fosztaná meg őket. Pusztán ízelítő-nek közlünk néhány eredményt, mégpedig a ma annyira közérdeklődésre szá-mító szociális munkát, a felelősségérzés a közösségérzésben kapcsolatban erő-ssebben fejlett. Ezzel a megállapítással harmonizál az az eredmény is, mely szerint a tanult leányokban a közvélemény megállapításával ellentétben, erős hajlandóság van a speciálisan nőies hivatás vállalására. A hallgatóság túl-nyomóan- nagy százaléka férjhez akar menni, mégpedig legtöbb esetben ér-zelmi indokolással. Eléggé kedvezőtlen azonban az az eredmény, mely szerint a'mái ifjúságban az uniformisjelleg domborodik ki, ez pedig igen sokat levon a fejlettebb közösségérzés értékéből is, hiszen az értékes és a társadalom szem-pontjából kívánatos közösség nem az egyformák sokaságából áll elő, hanem különböző funkciókat teljesitő értékes egyének szerves kapcsolatából.- Az. itt közölt eredmények természetesen még nem jelentik szükségképen az általános képet, de mindenesetre meggondolkoztató jelenségeket foglalnak magukban. Érvényességükről vitatkozni lehet, de hiszen éppen ez jelenti a munka egyik legnagyobb értékét, az t. i. hogy eleven, alakuló életről szól, vitás kérdésé-ket vet fel s egy fontos megismerésnek inkább elindítója, mint végső konklu-ziópa igyekszik lenni. Kívánatos volna, hogy minél többen elolvassák a mun-• kát s a benne felvetett problémákat tovább vizsgálják. Dr. Tomori Viola. L ő t t e M ü l l e r : Vom Deutschunterricht in der Arbeitsschule. Julius Künk-.hardt, Leipzig, 1931. 8», 213 1. Ára vászonkötésben 5.60 M. 498' 

Baranyai Erzsébet: Milyen a mai egyetemi hallgatónő

http://acta.bibl.u-szeged.hu/33527/1/cselekves_004_497-498.pdf

Baranyai Erzsébet: Milyen a mai egyetemi hallgatónő

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged