Mészáros, Edit

Hungarian

Mészáros Edit

University of Szeged

Nyelvrokonaink Hallgatók írták „CSEMEGÉK" URALISZTIKADOLGOZATOKBÓL Az uráli alapnyelvet az 1. e. IV. évezredben beszélték, s szinte semmit sem tudunk róla. Az uráli alapnyelv a rokonnyelvl szavakból, nyelvi elemekből rekonstruált hipotetikus logikai rendszer, mely az alapnyelvre igyekszik minél inkább hasonlítani. A „hagyományos" vagy „klasszikus" őshazaelmélet 5—6 éve szűnt meg. Az „ázsiai óshaza" elmélete Castrén és Wittgenstein nevéhez fűződik. Ennek alapján az őshazát a Balkántól az Urálig terülő szakasznak tekintették. Az Altáj-Szaján-hegységhezteszik az őshazát, mert a szajáni nyelvek azonos eredetből származnak az urálival. A következő elmélet László Gyula nevéhez fűződik, aki erdőkutatással vélte megtalálni az uráli őshazát. Az ő elmélete szerint nem ismertek annyi fanevet őseink, mint azt a paleontológia kimutatta. László Gyula elméletét 1961-ben jelentette meg. Felhasznált régészeti leleteket SWIDRY (szvidéri), faneveket és erdótörténeti elemeket. László Gyula felhasználja elméletéhez a régészetet (szanszkrit kultúra). László Gyula hibája, hogy nem volt nyelvész, és az elmélet az uráli faneveken alapszik. Hajdú Péter (Péter László növény- és állatföldrajzi kutatásait felhasználva) arra a következtetésre jutott, hogy az őshaza ott húzódhatott, ahol a lombos erdó összeért a tűlevelű erdővel. Hajdú Péter László Gyula zseniális tévedéséből indul ki, és az i. e. VI. évezredre datálja az őshazát. Hajdú Péter erdótörténeti adatokból megállapította a lomboserdő helyét: egy darab volt abban az időben, a szil. Az uráli alapnyelv olyan nyelv, mely mesterségesen jött létre, soha nem használt nyelvtípus. Az uráli alapnyelv néhány éve került be a szakkönyvekbe. Az alapnyelv egy olyan metanyelv, amelyet feltehetőleg egy bizonyos népcsoport még együtt használt. Legközelebbi nyelvrokonainka hanysik és a mantik. A vótok 40-en vannak, Leningrád területén élnek. A nganaszánok lakóhelye a Tajvén Nemzetiségi Körzet. A mordvinok a volgai alapnyelvbe tartoznak a cseremiszekkel együtt. A mordvinok rendkívül szétszórtan élnek Norvégia, Svédország, Finnország területén. A mordvin nök — az észt nőkkel ellentétben — nem kötik meg derekukon a tunikaszeiú inget (amely egyéb-ként öltözetük legfontosabb darabja), se nem ráncolják azt, söt nadrágot sem tesznek alá. A moksák nadrágot viselnek. Az uráli alapnyelv: valójában soha nem ismerhetjük meg nyelveit, nyelvjárásait. Főként azért, mert nem foglalták írásba. Bizonyos módszerek segítségével létrehozható egy hipotetikus logikai érvekre épülő metanyelv, amely szük-séges is, mégsem bizonyít semmit, se közvetve, se közvetlenül. Mészáros Edit 47 

Hallgatók írták : „Csemegék" Uralisztikadolgozatokból

http://acta.bibl.u-szeged.hu/32724/1/nyelvelo_004_047.pdf

Hallgatók írták : „Csemegék" Uralisztikadolgozatokból

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged