Komáromi, István

Hungarian

Komáromi István

University of Szeged

MÉDIAPEDAGÓGIA KOMÁROMI ISTVÁN BGYTF 1. Sz. Gyakorló Általános Iskolája Nyíregyháza Videofilmek felhasználási lehetőségei egy földrajzóra különböző mozzanataiban A tanulók valósághű képzet- és fogalomalkotásában, a jelenségek, folyamatok és törvényszerűségek megismerésében és megértésében a legfontosabb szerepe a közvet-len tapasztalatnak van. Erre azonban a földrajz tanításának folyamatában, az egyes témák feldolgozásakor csak kisebb mértékben - pl. lakóhelyünk földrajza, spontán tapasztalatszerzés a természetben, irányított megfigyelések tanulmányi sétán, kirán-duláson stb. - van lehetőségünk. A megfigyelések lehetőségét ezért nagyobb részbén a különböző szemléltetőeszközökkel kell biztosítanunk. A földrajztanításban igen sokféle - hagyományos és új - szemléltetőeszköz és -módszer áll rendelkezésünkre. Ezek felhasználását, alkalmazását elsősorban a tanulók életkori sajátosságai, a tananyag tartalma és a szaktanár módszertani kulturáltsága ha-tározza meg. E széles skálájú eszköztárból emeljük most ki a videofilmet, mely napjaink-ban válik az egyik legfontosabb, sokoldalú ismerethordozóvá a földrajz tanításában is.. Az alábbiakban ennek felhasználási lehetőségeit, a különböző oktatási feladatok megoldá-sában betöltött szerepét elemzem egy konkrét téma (Működő és kialudt vulkánok Európában) feldolgozása során. (Ezzel természetesen nem e szemléltetőeszköz kizá-rólagosságát akarom sugallni, más eszközök és módszer háttérbe szorítását szorgalmazni, csupán egy napjainkban elterjedő új és korszerű módszer alkalmazásának módozatait kívánom gyakorlati példákkal igazolni, a valósághű képzet- és fogalomalkotásban be-töltött szerepét érzékeltetni.) Célszerűnek látszik először röviden összefoglalni, hogy miért tekinthetjük a video-filmes szemléltetést korszerűnek, miben rejlenek alkalmazásának előnyei: - A közvetett szemléltetés lehetőségei közül a legvalósághűbb, mert a földrajzi té-nyeket, jelenségeket, folyamatokat dinamikusan, mozgásban, változásban, összefüggé-seiben és eseményszerűen mutatja be. - A jó minőségű, színes felvételek fejlesztik az esztétikai érzéket. - A természetben, társadalomban zajló jelenségeket, folyamatokat bármikor rögzíthet-jük, a felvételeket tárolhatjuk, lejátszhatjuk. Szükség esetén ismételhetjük, megszakíthatjuk és visszajátszbatjuk azokat. Egy-egy fontos mozzanat kimerevíthető, állóképként is vetíthető és trükkfelvételek is készíthetők. - A képmagnetofon könnyen kezelhető, az óra bármely mozzanatában alkalmaz-ható. - Más eszközökkel és módszerekkel - pl. diapozitívek, írásvetítő-transzparens, dom-bormodell stb. - jól kombinálható. Napjainkban már igen sokféle forrásból szerezhetjük be a földrajzi témájú video-filmeket. Népszerűek - bár nem olcsóak - a TEL.EVIDEO Kiadó által forgalmazott filmek. Viszont, ha megfelelő felszereléssel rendelkezünk, akkor saját magunk is rög-zíthetünk ilyen filmeket a televízió műsoraiból. Jó lehetőséget kínál erre a Delta, Tá-91 jak, varosok, emberek, a Panoráma, az Új Világ és nem utolsósorban a televízió Ismeret-terjesztő Műsorok Szerkesztőségének filmjei, filmsorozatai. Az utóbbi időben vetítettek közül kiemelhetjük a Bolygónk a Föld, az Egyetlen Föld és az Évmilliók emlékei c. film-sorozatokat. Ezeken kívül természetesen számos útifilmet, természetfilmet is igen gyak-ran láthatunk a különböző csatornákon. Az általam feldolgozott témához úgy válogattam össze a felhasználható videofil-meket, hogy tükrözze a fentebb vázolt válogatási lehetőségeket, illetve ezeknek egy lehetséges megoldását. Ezek a következők: - A vulkáni működés (Földrajz i . Televideo sorozat. Szerkesztette: Földi Etelka) , - Az anyag körforgása I—III. (Televideo sorozat II. rész: Levegő, tenger, közét. Szerkesz-tette: Balogh Lászlóné dr.) - Stromboli (Német természetfilm. Rendezte: Franz Lazi és Heinz Matthey) - Egyetlen Föld (Japán ismeretterjesztő filmsorozat II. rész: A nagy hasadék. Rendezte: Shirö Thakenaka) - Évmilliók emlékei (Magyar ismeretterjesztő filmsorozat VII. rész: Tűzhányók a sziget-tenger partján. írta és szerkesztette: Dr. Juhász Árpád) Az így összeválogatott videofilmeket, illetve ezek egyes részleteit a következő didaktikai feladatok megvalósításánál használtam fel: - az egyéni ellenőrzés-értékelés mozzanatában, - a kiemelt motiválás során, - az ismeretszerzés fázisaiban, - a rögzítés és összefoglalás alkalmával. A feldolgozott tananyag a Működő és kialakult vulkánok Európában címet viseli. (Dr. Hajdú Lajos: Földrajzi alapismeretek. Általános iskola 5. osztály. Debrecen, 1991. Hajdú-Bihar Megyei .Pedagógiai Intézet. 25-26. o.). Az alternatív tankönyv alapján két éve újra külön tanítjuk a földrajzot az 5. osztályban. A korosztály életkori sajátos-ságai és a választott téma tartalma fokozottan igényli á szemléltetést, így az anyag egé-szének feldolgozása a videofilmnél természetesen bővebb eszköz- és módszer kombinációt igényel. A továbbiakban csak a videofilm alkalmazási lehetőségeiről szólok részleteseb- . ben. Az egyéni ellenőrzés-értékelést -a rövid bevezető topográfiai gyakorlatok után - az óra első harmadába terveztem. Két tanuló ad számot tudásáról. Közülük az egyik diák feladata az, hogy a vulkáni működést kiváltó okokról és a működés folyamatáról be-széljen egy trükkfilmrészlet alapján. Itt kerül először alkalmazásra az órán a videofilm. A vulkáni működés című filmnek azon részénél állítottam be a képmagnetofont, amikor trükkfilm segítségével - és a narrátor magyarázó szövegével - követhetjük nyomon az óceáni lemez alábukását egy kontinentális lemez alá, majd az óceáni lemez szelektív megolvadását, az olvadt, vízgőzben dús olvadékanyag felszín felé nyomulását, a kéreg törésein keresztül pedig.az izzó magma felszínre kerülését, a vulkáni kitörést szemlél-hetjük. Természetesen a felelet közben a filmrészletet a hanganyag nélkül vetítem, a nar-rátor ezúttal a tanuló lesz. (Ez természetesen csak akkor kívánható el a gyerektől, ha a filmet korábban már látta.) Szükség esetén - pl. az óceáni lemez olvadási mélységbe jutásakor, vagy az izzó kőzetanyag magmakamrába kerülésekor - ahol esetleg bővebb magyarázatot várunk, meg is állíthatjuk a filmet, és e mozzanatokat állóképként vetít-hetjük. ,• Az alig néhány perces videofilm segítségével az alkaímazóképes tudást ellen-, őrizzük. Ez azért is fontos, mert elég gyakori eset, hogy verbálisan a tanulók szépen, szabatosan, összefüggően el tudják mondani feleletüket, de amikor egy jelenség, fólya-. 92 mat mozzanatait összefüggően, lefolyásában meg is kell mutatni, illetve mutatva ma-gyarázni, akkor ez már nehezebben megy. A videofilm ilyen jellegű alkalmazásával le-hetővé válik ennek gyakorlása is. (A másik tanuló - miközben társa a filmrészletet elemzi - egy vulkánt ábrázoló dombormodellt vehet a kezébe, és a vulkán részeiről, felépítéséről fog beszélni, miután a tanulótársa befejezte a feladatát.) A következő mozzanat a kiemelt motiválás, ahol ismét alkalmazhatjuk a videofilmes szemléltetést. Példánkban az előző téma - Vulkánok, vulkáni kőzetek - feldolgozásakor érdeklődő tanulói kérdés hangzott el. Ez körülbelül így szólt: Vajon milyen közel merészkedhet az ember, és egyáltalán megpróbálta-e már valaki egy kitörni készülő vulkán közvetlen közeli megfigyelését? Én a bővebb választ izgalmas képsorok vetí-tésével a következő órára ígértem diákjaimnak. A kérdés felelevenítésével és a válasz mellé a Stromboli c. filmből levetített lélegzetelállító képsorokkal oldottam meg a ta-nulók érdeklődésének felkeltését. A beállított filmrészleten egy merész geológus (Wol-gang Müller) szó szerint a vulkán kráterének peremén - életveszélyes helyzetben - fi-gyelte és fotózta a Stromboli kitörését, a kisebb-nagyobb izzó kőzetdarabok, lapillik lezúdulását a vulkáni hegy oldalán a tengerbe. (Az óra folyamán a filmből még számos érdekes részletet is vetíthetünk, mert a fenti megoldáshoz a közel háromnegyed órás természetfilmnek mindössze csak néhány percét használtam fel.) Az ismeretszerzés folyamatában szintén többször alkalmazhatjuk a videofilmes szem-léltetést. Én a következő tartalmi-logikai részeknél terveztem ezt: - Vulkanizmus, vulkánok Földünk felszínén - Működő vulkánok Európában - Kialudt vulkánok Magyarországon. Az első logikai részben azt beszéltük meg, hogy Földünk felszínén, a kontinensek mely részein és milyen geológiai folyamatokhoz kapcsolódóan találjuk a legtöbb vul-kánt. Közös munkával - és természetesen más eszközök és módszerek alkalmazásával -eljutottunk oda, kiemeltük, hogy Földünk szilárd kérgét több nagyobb és számos kisebb lemezdarab alkotja, melyek lassan mozognak. így például egy óceánt és egy kontinenst magán hordó lemez találkozásakor alábukás és más jelenségekkel együtt vulkanizmus is lejátszódik. A legtöbb vulkán éppen ilyen helyeken fordul elő. Ezt illusztrálhatjuk videofilm segítségével. Fölhasználhatjuk Az anyag körforgása I-III. videofilm II. részé-nek ide vonatkozó képsorait, de hasonló felvételeken mutatja be ugyanezt a Földrajz I. Vulkáni működés c. filmje is. A második logikai részben foglalkoztunk a kontinensünk déli részén található vulkánokkal (Vezúv, Etna, Stromboli, Santorin) és az izlandi vulkanizmussal. A kü-lönböző eszközökkel és módszerekkel (diapozitív, tankönyv, útikönyv, tanulói élmé-nyek, atlasz, térkép) színesített feldolgozás e résznél is lehetővé tette a videofilm alkal-mazását. Én kétszer - a Strombolinál és az izlandi vulkánossággal kapcsolatosan - lát-tam lehetőséget erre. Az ismertebb Vezúvról és Etnáról ugyanis számos szép diapozitív is rendelkezésünkre áll, a Stromboliról viszont működése közben tudtam érdekes, ér-deklődéskeltő filmrészletet - a kiemelt motiválás során már vetített filmből - előké-szíteni, csakúgy, mint a tőlünk távoli Izland szigetéről. Végül - idő hiányában - csak az utóbbiról nézhettek a gyerekek egy érdekes filmrészletet az Egyetlen Föld sorozatnak A nagy hasadék c. epizódjából. Azt a részletet választottam ki, amelyben először Izland-ról mint a jég országáról láthatunk képeket, majd egy 1984-es vulkáni kitörés mozzanatait figyelhettük meg szép felvételen. Az izlandi hasadékvulkanizmusról a képek mellett más számos érdekességet is megtudhatunk egy geológus professzor (Sigvaldson) be-számolójából, aki szemtanúja volt az eseményeknek. 93 Az ismeretszerzés harmadik részében a már kialudt magyarországi vulkánokról beszélgettünk. Bár - mint Európa számos más helyén is - nem aktív tűzhányókról van szó, mégis kiegészítettem e részt a földtörténet harmadidőszaka (miocén) történései-nek felelevenítésével. Dr. Juhász Árpád Évmilliók emlékei (Gondolat, Budapest, 1987. 89. o.) című könyvének egy érdekes részlete mellett itt is terveztem videofilmes szem-léltetést, mert ugyancsak e szerző által írt és szerkesztett Évmilliók emlékei c. filmsorozat VII. epizódjából ennek nagyon szép képi illusztrációját is bemutathattam tanulóimnak. Áz óra végén - az óraközi rögzítés és részösszefoglalások mértékétől függően -összefoglaljuk, rendszerezzük az órán feldolgozott földrajzi ismeretek lényeges fogal-mait, összefüggéseit és folyamatait. Ezek például: a vulkáni működés okai, a működés mozzanatai és következményei, a már nem aktív vulkánok mai felszíni képe és lepusz-tulásuk folyamata stb. Utóbbinál szintén alkalmazhatunk videofilmet. Nyilván az órai feldolgozás során kell elsősorban bemutatni (diapozitíwel, homokasztali kísérlettel stb.), hogy például a Zempléni-hegység egykoron működő vulkáni kúpjai ma mennyire hasonlítanak, illetve térnek el és miért az eredeti vulkáni formától. Az óra hangulatos zárásaként levetíthetjük az Évmilliók emlékei c. filmsorozat VII. epizódjából a zempléni Sátor-hegyekről készült képsort. A mindössze néhány másodperc alatt légifelvételek segítségével rögzíthetik a tanulók a régmúlt vulkáni kúpok mai formáinak jellegzetes képeit. A fenti óraleírás alapján úgy tűnhet, hogy talán túlságosan is nagy hangsúlyt kap az órán a videofilm használata. Ha azonban figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a fel-használt részletek mindössze néhány percet vesznek igénybe (tehát nem többet, mint bármely más szemléltetőeszköz az órán), hatékonyságuk viszont - a korábban fölsorolt előnyök miatt - lényegesen nagyobb más eszközökénél, mindenképpen kár lenne mel-lőzni ezt a szemléltetőeszközt. SZERZŐINK, MUNKATÁRSAINK FIGYELMÉBE! Tisztelettel kérjük szerzőinkét, hogy kéziratukat a szerkesztőség címére küld-jék: 6701 Szeged, Boldogasszony sugárút 6. A borítékra írják rá, hogy kézirat. Csak gépelt, 10-12 lapnál nem nagyobb terjedelmű kéziratokat fogadunk el. A kézirat első és második példányát kérjük, kettes sortávolsággal gépelt formában, normál gép-papíron, a gépelési bibák gondos kijavításával, a felhasznált szakirodalom pontos fel-tüntetésével (szerző, cím, bely, kiadó, lapszám> rövidítve: l.). Külön lapra kérnénk fölírni irányitószámos lakcímüket, munkahelyüket és személyi számukat, mert enélkül tiszteletdíjat nem utalhatunk ki. Felhívjuk egyúttal szerzőink figyelmét arra is, hogy másodközlésre nem vállal-kozftnk, hozzánk küldött írásaikat más folyóiratokban nem publikálhatják, de az újraközlés jogát is fenntartjuk. Szerkesztőségünknél is érvényes az az általános gyakorlat, hogy kéziratot nem őrzünk meg, és nem is küldünk vissza. A szerkesztőség 94 

Videofilmek felhasználási lehetőségei egy földrajzóra különböző mozzanataiban

http://acta.bibl.u-szeged.hu/27888/1/modszertani_033_002_091-094.pdf

Videofilmek felhasználási lehetőségei egy földrajzóra különböző mozzanataiban

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged