Erdősi, Erika

Piaget, Jean

Hungarian

Erdősi Erika

Piaget Jean

University of Szeged

Iákban és a különböző intézményekben igyekez-zünk megőrizni és kialakítani a helyesen írás tekintélyét, értékét, más szóval az önkifejezés adekvációjának tekinthessük, tekintsék a hibát-lannak minősülő- helyesírást. Cs. Nagy Lajos a magyar helyesírási rend-, szer bemutatására és a rendszerből fakadó kon-zekvenciák gyakoroltatására vállalkozik mun-kájával. Helyesírási szabályzatunk fontosabb összetevőit egészen közérthetően fogalmazza meg, és . minden szabálycsoporthoz gyakorló-anyagot kapcsol. Ezek nagyobb hányada min-ta, kisebb része azonban hibásan írott szöveg. Ez utóbbi egyrészt az önkontroll képességének vizsgálatára alkalmas, másrészt közvetlenül elő-segíti a leendő pedagógusok felkészülését a mindennapi munkára. A felhasznált szövegek nagy hányada korszerű információkat hordoz. Ez a személyiség fejlesztését és munkában való érdekeltségét is fokozza. A feldolgozandó anyag elméleti és gyakor-lati szempontból is egyaránt jelentős. A ma-gyar helyesírási szabályzat egészét felöleli, de nem teszi szükségtelenné annak szisztematikus és kitartó használatát. Folyamatos késztetést érzékelhetünk arra, hogy magas szinten sajátít-suk el ezt a szabályrendszert és annak alkal-mazását is. Az elsajátítás legevidensebb mód-jának az önképzés tekinthető, tekintendő. A hi-bás szövegekhez, mondatokhoz adott kulcs te-szi igazán alkalmassá erre. Ez készteti, sőt kényszeríti használóját arra, hogy gyakorlati ta-pasztalatait és elméleti ismereteit ezen a terü-leten is összekapcsolja, és ennek birtokában az önkifejezést minél teljesebbé tehesse. Ezt tá-masztja alá a tömör elméleti összefoglalások és a gyakorlatok aránya is: 8—21 — 22—76.; 76—88. — 89—118. stb. Az arányok azt fe-jezik ki,hogy az alapvetően alkalmazható mun-kaforma az önművelés. Ez egyben azt is je-lenti, hogy az iskola vonzásköréből kikerültek számára is jelentős segítséget nyújthat, hiszen a már kissé megkopott ismeretek is felfrissíthe-tők annak segítségével. Szerencsés a gyakorlatok felépítése is. Való-ban azokat a jelenségeket írja le elméletben és gyakorlatban is, amelyek nehezen taníthatók (a magánhangzók időtartama, egybeírás, kü-lönírás stb.), és nem könnyen őrizhetők meg az emlékezetben. Ugyanakkor nem téveszt szem elől kevésbé kulcsponti témaköröket sem, ha-nem igyekszik teljes képet adni. Ennek kö-vetkeztében sokféle felkészültségű állampolgár forgathatja, helyesírásának javulását remélve. Így lehet a könyvet a gyakorlás és a tudato-sítás, sőt az elemzés céljaira is felhasználni. A ..könyv gyakorlatanyaga alkalmas arra is, hogy segítségével egy-egy tanuló- vagy hall-gatócsoport helyesírását megtervezzük, majd a tervet meg is valósítsuk. Ez a munka a tanítóképzésben folyó, anya-nyelvi nevelés fontos segédanyaga lehet, de haszonnal forgathatja a helyesírás kérdései iránt érdeklődő valamennyi kolléga is; Bp. 1989. Magyar Eszperantó Szövetség. 363 p. DR. FARKAS FERENC Jean Piaget: . A VISELKEDÉS MINT A FEJLŐDÉS HAJTÓEREJE Az élővilág törzsfejlődésének mozgatórugója kezdettől fogva az. evolúció. Piaget azt az igen összetett ok-okozati rendszert vizsgálja, amely az élőlények differenciálódását hozta létre e fejlődés során. A szerző bírálja azokat a szélsőséges kon-cepciókat, amelyek nem a viselkedés belső mechanizmusára épülnek.: A z egyik ilyen állás-pont Lamarcké,. mely szerint a szokások, az individuumot körülvevő körülmények új „szo-kásai" idézik elő; a magatartásváltozásokat, a különböző variációkat. A lamarckisták szerint tehát a viselkedés a fejlődés központi fogalma, bár létezik egy „szervezeti tényező" is, amely a régi és az új szokásokat koordinálja. A má-sik szélsőséges nézet az ortodox újdarwinistáké, amely csak a szelekció térületén tulajdonít evolutív szerepet a viselkedésnek, az örökle-tes variációk kialakulása esetén azonban nem. Az új genotípus tehát véletlen változat csu-pán, esetleges mutáció eredménye. Baldwin a természetes szelekció darwini ér-telmezéséből indul ki, s ő vezette be az „or-ganikus szelekció" fogalmát. A lamarcki kau-zalitást kizárva Baldwin kijelenti, hogy „maga a szervezet is közreműködik az adaptációk ki-alakulásában", hozzájárulva ezzel saját szelek-ciójához. Meg kell említenünk Paul Weiss nevét is, aki alárendeli a viselkedésformák együttesét a rendszerek struktúrájának. A viselkedést ez-által „rendszerreakciónak" tekinti, s ezt sze-rinte mindig az „egységes totalitás" határozza meg legelőször. Weiss révén . jutunk, el az evolúció egyik legproblémásabb kérdéséhez, a fenokópia értelmezéséhez. Ügy gondolja, kizá-rólag a fenokópia képes arra, hogy a környe-zeti hatások és a viselkedés géntényezői kö-zötti közvetítő szerepet betöltse. Könyvének utolsó fejezetében Piaget ösz-szegzi nézeteit, melyeknek középpontjában á viselkedés áll. Ez a szerző értelmezésében olyan „cselekvésegyütteseket" jelent, amelyek-kel egy szervezet azt szándékozik elérni, hogy külső környezetére hatva módosítsa annak ál-lapotát, vagy saját helyzetén változtasson, mó-dosítva ezzel külső környezetéhez való viszo-194 nyát. Jean Piaget szerint annyiféle asszimiláció létezik, ahányféle viselkedés, azaz az élet fej-lődését nem belső, genetikus adottságok biz-tosítják, hanem egy új környezethez való adap-tációs és tanulásos tevékenység szükségessége. A széles körben ismert pszichológus művét szakértő és színvonalas fordításban olvashatjuk, s ajánlom mindazok figyelmébe, akik mélyre-hatóbban érdeklődnek a genetika, az evolúció és a viselkedés evolúcióban betöltött szerepe iránt. Akadémiai Kiadó, Bp. 1988. 157 oldal. ERDÖSI ERIKA SZÁMÍTÓGÉPPEL A SZÁMOLÁSI KÉSZSÉG FEJLESZTÉSÉÉRT (Számítógépi programok az írásbeli számtani alapműveletek gyakorlására) A napokban kerül forgalomba a „Számol-junk" című számítógépi programsorozat, amely négy, egy kazettán elhelyezett, egymástól füg-getlen, az írásbeli számtani alapműveletek be-mutatását, megértését, a már megszerzett is-meretek elmélyítését, gyakorlását segítő prog-ramból áll. Felvetődhét a kérdés, hogy manapság, a zsebszámológépek és számitógépek világában szükségük van-e az embereknek olyan számo-lási készségre, mint korábban, olyanra, amilyet ez a négy program szeretne elsajátíttatni, be-gyakoroltatni a tanulókkal. A matematika-oktatásunkat ért egyik legerősebb kritika ép-pen arra vonatkozik, hogy gyermekeink számo-lási készsége messze alatta marad annak, amit a gyakorlati élet megkövetel. Ez a gondolat vezérelte a szerzőt, hogy egy olyan — főként alsó tagozaton, de szükség esetén később '£ használható — programsorozatot készítsen, amely segítséget nyújt gyermekeink írásbeli szá-molási készségének kialakításához, javításához. A programsorozat szerzőjének dokumentál-ható bizonyítéka van arra, hogy negyedikes ko-rában osztott hatiegvű osztóval, jóllehet ezt azóta sem tette. Nagyrabecsült, szépemlékű ta-nítójának volt energiája, ideje, motiváló kész-sége arra, hogy ötvenegy (!) tanítványát egyé-ni feladatokkal lássa el, melyeket azok igen nagy lelkesedéssel, verseilgve . oldottak meg, észre sem véve, hogy ezalatt milyen számolási készségre tettek szert. Ezt a motivációt szeret-né szolgálni ez a négy program is. A programok könnyen kezelhetők, didakti-kailag jól átgondoltak, minden szempontból al-kalmazkodnak a gyerekek életkori sajátosságai-hoz. Matematikaórán az írásbeli műveletek de-monstrálására alkalmazhatók, megfelelő tanári magyarázat kíséretében. Emellett azoknak a tanulóknak nyújthatnak hatékony gyakorlási le-hetőséget, akiknek (az iskolában vagy otthon) alkalmuk nyílik személyesen a számítógép elé ülni. A programsorozatnak nem célja, hogy az ismeretszerzés egyetlen forrása legyen, bár te-ményeink szerint igen hatékonyán segíti e mű-veletek megértését, a megszerzett ismeretek el-mélyítését. A programok Commodore Plus/4-es vagy C—16-os gépekre készültek, az „Osztás"-t ki-véve 16 KB memóriájú gépeken is működnek. Beolvasás után auto-starttal indulnak, ettől kezdve semmilyen számítástechnikai ismeretet, külön használati utasítást nem igényelnek. Bár a programok alkalmazása egy-egy usz-tály vagy diák számára más időpontban válik aktuálissá, anyagi okokból mégis egy kazettán helyeztük el mind a négyet. E problémát eny-híti, hogy a kazetta A oldalán összeadás, ki-vonás, szerzás, osztás, a B oldalon szorzás, osztás, összeadás, kivonás a programok sor-rendje. A szerző úgy véli, hogy ha egy — különö-sen kisiskolásoknak szánt — programhoz bár-milyen külön ismertetőt, használati utasítást kell adni, akkor az már nem lehet jó program. A tanár számára azonban hasznos lehet a prog-ramok struktúrájának a rövid bemutatása. Mind a négy program a felhasználóhoz, te-hát a gyerekekhez szóló rövid ismertető után három — a megoldandó feladatra vonatkozó — kérdést tesz fel. Az elsőre adott válasz a fel-adat nehézségi fokát határozza meg. (Pl.: Hány számot adjunk össze? Hány jegyű legyen az osztó? stb.) A második kérdés a megoldás-hoz nyújtandó segítség fokára kérdez rá. A ka-pott válasznak megfelelően négy különböző szintről indulhat a program: 1. szint: Nem ad a program segítséget; 2. szint: Kevés segítséget ad; 3. szint: Több segítséget ad; 4. szint: Bemutatja a feladat megoldását. A harmadik kérdésre adott válasszal azt le-het szabályozni, hogy mennyire legyen „elné-ző" a program, ha a válasz nem jó. Ennek megfelelően a gép az első, a második vagy csak a harmadik rossz választ tekinti hibásnak, majd közli a helyes (leírandó vagy megjegy-zendő) számjegyet. A program akkor ér véget, ha az 1. szinten (segítség nélkül) végig tud számolni a felhasz-náló két feladatot egymás után. Hibás meg-oldás esetén feladja ugyanazt a feladatot egy-gyel magasabb szinten. Jó megoldás ucán több-nyire kevesebb segítséggel ad új feladatot. Ha pl. a 4. szinten indul a program, akkor egy 3. szintű, két 2. szintű és két 1. szintű feladat megoldása után ér véget a program. A 3. III. 4. szint lényegében azt jelenti, hogy a program azokra a részműveletekre vonatkozóan is tesz fel kérdéseket, melyeket fejben szoktunk vé-gezni. Pl.: 195 

Jean Piaget : A viselkedés mint a fejlődés hajtóereje : Budapest, Akadémiai K., 1988

http://acta.bibl.u-szeged.hu/27667/1/modszertani_030_003_194-195.pdf

Jean Piaget : A viselkedés mint a fejlődés hajtóereje : Budapest, Akadémiai K., 1988

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged