Koncz, István

Kovács, József

Nanszákné Cserfalvi, Ilona

Hungarian

Nanszákné Cserfalvi Ilona

Koncz István

Kovács József

University of Szeged

Két mandulám, mint óriási kő, Megszámoltam, van tizenkét bárányhimlőm. És még valami, ami már tizenhét, Nem gondolod, hogy arcom kicsit kék? A lábam béna, a szemem lila — Ez nem lehet más, csak influenza. Zihálok és fulladok, köhögök és tüsszögök, A bal lábam egész biztos eltörött — Fáj a csípőm, ha mozgatom az állam. Megrándult a bokám és behorpadt a hátam, Úgy érzem, leszakad a derekam. Hőmérsékletem harminckilenc-három. Agyam összement, nem hallok semmit sem. Van egy nagy lyuk belül a fiilemben. Szálka van a körmömben és a szívem — Mi? Mi van? Hogy is mondtad? Azt mondtad, hogy ma ... hogy ma szombat van? Ja, akkor szia, a játszótéren várnak." Shel Silverstein A könyv által adott tanácsok megfogadása után, a gyermekeket biztosan nem fogják jellemez-ni a fenti tünetek. A kötetet minden pedagógus és szülő kezébe ajánljuk, jó lenne, ha az iskolai könyvtárak is beszereznék több példányban. A szakemberek számára is imponáló a kötet végén felsorolt amerikai szakirodalom. PONT Kiadó. H-1300 Budapest 3. Pf. 215. (1260 Ft) NANSZÉKNÉ DR. CSERFALVI ILONA főiskolai tanár, a neveléstudomány kandidátusa Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen Könyv az önismeret sarkpontjairól A kötet két szerző, Koncz István és Kovács József munkája, hét fejezetre oszlik, átfogva a té-ma kutatási területeit. Gazdag szakirodalmi ajánlással is él. A fejezetek további részfejezeteket tartalmaznak, amelyek az önismeret sajátosságaira, illetve az optimális önismereti szint kialakításá-hoz és a további tennivalókhoz adnak támpontot. Simon Katalin, a szerkesztő, impozáns bevezetőjében arra hívja fél az olvasó figyelmét, hogy az én-erős személyiség megteremtésének fontos feltétele a reális önismeret kialakítása, melynek szükségét egyre több ember érzi és elismeri. Az önismereti készségek kialakulása, önmagunk mind tökéletesebb megismerése és megértése sokirányú, bonyolult és hosszú folyamat eredménye. A kutatások bizonyítják, hogy az egészséges fejlődéshez nélkülözhetetlen a szociális környezet én-erősítő szerepe. Az önértékelési szint kívülről történő befolyásolására leginkább a pedagógus alkal-mas: tanítványairól kialakított véleményének és kapcsolatának minőségén túlmenően tudatosan szervezett személyiségfejlesztő tevékenységével. 141 A kötet két kandidátusi disszertáció alapján mutatja be a 10-18 éves korosztály önismereti — önértékelési szintjének sajátosságait és fejlesztésének mai lehetőségeit miként erre az új tantervi koncepciók ösztönöznek. Az önismereti igény növekedését indokolják a társadalmi- és életfeltételek, a különböző szo-kásokkal. értékekkel, életformával történő szembesülések, a gyarapodó — kezelendő indulatok, az érzelmi feszültségek, konfliktusok, összeütközések. A nevelési gyakorlatot segítő pedagógiai szak-írók megegyeznek abban, hogy az én fejlődése központi problémája nemcsak a személyiségfejlődés-nek, de az egész iskolai nevelésnek is. A téma elméleti hátterében elsősorban az önértékeléssel összefüggő fogalmak jelennek meg. A kiemelt szakirodalmi művek e kulcsfogalmak szerves kapcsolatára utalnak. A kialakult önismere-tet magába foglaló éntudat és az önértékelés az öntudaton alapul, mely feltétele az önismeretnek. A megismert és elfogadott, változtatásra ítélt kép az elképzelt és megvalósításra kerülő képpel együtt alkotja az énképet. A szerzők a szakirodalom figyelembevételével bemutatják az önismeret fejlődését, s a videomagnót mint önismeret-fejlesztő tükröt értékelik. Ebből erednek alapkérdéseik is: mennyire vonható be a videomagnetofon a 14-18 éves tanulók önismereti szintjének feltárásába, önismeretük fejlesztésében? Mely lehetőségeket tudunk a videotechnika alkalmazása során önismeret fejlesztésé-re használni? Milyen mértékben lehet alkalmazni önismereti metódusokat, játékvariációkat a serdülő én-azonosságának stabilizálásában, „erős-énű" felnőtté fejlesztésükben? A vizsgálatok célja az volt, hogy feltárják a gyermekek önismereti szintjének, önmagukról al-kotott képének jellemzőit, illetve azt: hogyan lehet segíteni a tanulók önmeghatározását, dinamikus én-kép feltárását, önmegismerési és önnevelési tevékenységük tudatos fejlesztését. Kutatói módszereikben szerepelt az önjellemzés, a társak jellemzése, „milyennek ismered ma-g a d ? " — önismereti kérdéssor, önleképezés 12 tulajdonság alapján, a tulajdonságiskola, a Radnai-féle rangsorolási eljárás és a Rawen-teszt. A könyvből megismerhetjük a 10-18 évesek önismeretének sajátosságait, ebben a 10-14 éve-sek önképét, társképét, szülői és tanári képét, valamint valamit a 10-14 éves korosztály önismereti és önértékelési színtjét. További információhoz juthatunk a 14-18 évesek önismereti térképéről s a fejlesztés eredményeiről. A pedagógusok, a tanító-tanárjelöltek a hetedik fejezettel gyarapodhatnak igazán, ahol ajánlá-sok jelennek meg az optimális önismereti szint kialakításához. A 10-14 éves korosztály egyéni tennivalóit, a szülök és pedagógusok, valamint a referencia-csoportra háruló feladatait ismerhetjük meg. Megtanulhatjuk a videós fejlesztő eljárásokat 14-18 éves korban, a szükséges légkör kialakulá-sát segítő módszereket de válogathatunk az önismeret-fejlesztő gyakorlatokból is. A könyv rendkívüli érdeme, hogy jól kapcsolódik össze benne az elmélet és a gyakorlat, s megmutatja, hogy mindez hogyan realizálódhat a pedagógiai folyamatban, hogyan alkalmazhatjuk a folyamatos és rendszeres pedagógiai munkában, a tanulók fejlesztésében. A tennivalókban megfogalmazódnak azok az igények is, hogy az egészséges önismereti szint kialakításában mit tehetnek a pedagógusképző intézmények, a pedagógusok és a szülők. A kötet nyomán mindenképpen érdemes újragondolnunk az iskolák pedagógiai munkáját, a szülők nevelési módszereit, a tanár-diák viszony alapvető kérdéseit. 142 

Könyv az önismeret sarkpontjairól

http://acta.bibl.u-szeged.hu/28460/1/modszertani_041_003_141-142.pdf

Könyv az önismeret sarkpontjairól

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged