Hajzer, Lajos

Lebedeva, Marina Nikolaevna

Pehlivanova, Kira Iordanova

Hungarian

Hajzer Lajos

Pehlivanova Kira Iordanova

Lebedeva Marina Nikolaevna

University of Szeged

jobb oldali orosz szövegekben, hanem az adott helyzetre jellemző oroszos szóhasználatot tükrözi. Esetenként többféle megoldást is találunk egy-egy beszédhelyzetre, mint ahogyan az élő nyelv is számtalan variánst produkál. A megoldások különböző nehézségi fokúak. Társasági érintkezéssel kapcsolatban 79, közleke-dés, utcai információkra 53, vásárlás, szolgálta-tás 53, szabad időre 52 megoldás közül lehet vá-lasztani, de a legkevesebb megoldási javaslat is 10 körül mozog (étkezés, étterem, hivatalos szer-vek - rendőrség, vám, posta, bank, időjárás). Mindenki megtalálhatja a nyelvtudásához, az adott helyzethez legközelebb álló variációt. így aztán hasznosan forgathatja ezt a könyvet az alapfokú állami nyelvvizsgára készülő, turista-útra induló, külföldi vendégeket fogadó, kikül-detésben részt vevő magyar anyanyelvű, aki már rendelkezik bizonyos fokú orosz nyelvi ismere-tekkel. Elsősorban nekik ajánlják a szerzők a köny-vet, de úgy gondolom, hogy a „verejtékkel" meg-szerzett nyelvtudás szintentartásához is egyféle segítség ez a könyv. Általános iskolai nyelvoktatásunkban is új szelek fújdogálnak. Tanítványainkkal beszédetikai modelleket, szituációkat tanítunk. A feladat bo-nyolultsága jelzi, hogy tanulóinkat csak differen-ciált munkával lehet maximális teljesítményre sarkallni. Ügy gondolom, hogy az ilyen feladatokon fel-nőtt nemzedék - jelenleg az általános iskola 6. osztálya - nyitottabb lesz a „Hogyan is mond-juk ezt oroszosan oroszul?" kérdésre, s bátran adhatom a gyorsabban haladók kezébe ezt a könyvet majd 8. osztályos korukban. A könyv előde az „Orosz társalgás" (dr. Hor-váth Miklós-Deák Sándor, Tk., Bp., 1968.), a több mint 15 évvel ezelőtti nyelvi normákat tük-rözi. Sürgető szükséglet volt tehát az orosz nyelvet tanulók kezébe adni egy friss nyelvi anyagot tar-talmazó, a jelenlegi mindennapokban való eliga-zodásban segítő könyvet. A gyakorlat azt mutatja, hogy az idegen nyel-ven kérdezd szándékát még csak-csak ki tudja fe-jezni, de a választ már nem érti meg. E könyv szituációi a legnagyobb eséllyel vár-ható válaszra« is megtanítják a tanulni szándéko-zót. Arany igazság, hogy a nyelvtanulást elkezde-ni lehet, de abbahagyni'soha. Rohanó világunk-ban erre időt szakítani igen nehéz. E z a könyv azonban nem köt íróasztalhoz bennünket, min-dennapjaink elkerülhetetlen „üresjáratainak" vá-rakozás, utazás) hasznos, tartalmas kitöltője is lehet. Rajtunk múlik, hogy azzá legyen! Tankönyvkiadó, Bp., 198}. SÍPOS BÉLÁNE K. 1. Peblovanova-M. Ny. Lebegyeva: G R A M M A T Y I K A R U S S Z K O V O J A Z I K A V I L L J U S Z T R A C I J A H (Izd-vo „Russzkij jazik", Moszkva, 1984.) A z oroszoktatás egyik központi problémája volt és marad is - a grammatikai anyag igényes, kommunikatív célokat szolgáló elsajátíttatása. A z utóbbi évek kísérletezgetései - nézetünk szerint - kevés kézzelfogható eredményt hoztak ezen a területen, s a hazai oroszoktatásban néha inkább a látványosabb és gyorsabb eredményeket felmutató, más területek felé irányult sokak fi-gyelme (országismeret stb.). Kira Iordanovna Pehlivanova és Marija Nyi-kolajevna Lebegyeva közös könyve, Az orosz nyelvtan illusztrációkban egy sajátos vállalkozás eredménye. A szerzők közül nálunk a bolgár Peblivatiova neve ismert szakmai berkekben, mivel a M A P R -J A L nemzetközi folyóirata, a Russzkij jazik za rubeszom hasábjain már 1970-ben és 71-ben ki-fejtette az orosz esetrendszer tanításának egy rendkívül érdekes és eredményes rendszerét, megközelítési módját ( R J a Z 1970/1. 3. és 4. 1 9 7 1 / 1 . és 3. szám). A hazai oroszoktatás számára nem ismeretlen, ún. horizontális esettanítási rend-szert (feldolgozási módot) alkalmazta Pehliva-nova már a 60-as években a Bolgár—Szovjet Ba-ráti Társaság tanfolyamai részére összeállított kurzusában, illetve abban a segédkönyvben, ami ezt a címet viselte: Orosz grammatika képekben a bolgár középiskolák osztályai számára (1970). Mivel - Pehlivanova számításai szerint - a ragozott főnévi alakok százalékaránya a szép-irodalmi szövegekben 30,9%, a tudományos szö-vegekben pedig 4 3 % (vö.: R J a Z , 1970/1. szára, 42. lap), a bolgár ruszista figyelme elsősorban a főnévragozásra koncentrálódik, ami a mi oktatá-sunkban is „Achilles-sarok"-nak tekinthető. Ta-pasztalata szerint az analitikus nyelveket beszé-lők (mint pl. a bolgárok is) igen nehezen sajátít-ják el egy szintetikus nyelv (amilyen pl. az orosz is) nyelvtani rendszerében az esetrendszert be-szédszinten. Pehlivanova az orosz esetrendszer tanításában szakít azzal a „hagyományos", vertikális (3 rago-zási típusra épülő) esettanítási rendszerrel, ami az orosz anyanyelvi iskolákban általános és egye-düli oktatási forma, s az ún. horizontális esetta-nítást propagálja. A Lebegyevával összeállított, ábrákkal gazdagon illusztrált orosz grammatika-kurzus azért is érdekes és hasznos a magyaror-szági orosztanárok számára, mert a reformterv új könyvei közül az új 6. osztályos tankönyvben (Szilágyi Erzsébet-Irina Oszipova-Lőrincz Zsu-zsa: Sag vperjod, Tankönyvkiadó, 1984.) is ezzel, az 1959-ben „elparentált" módszerrel találkoz-hatunk, a sehol meg nem indokolt rehabilitáció szellemében Hogy országos szinten milyen eredményesség-gel járható majd ez az út, amit Pehlivanova Bul-325-gáriában járt a éo-as évektől, arról ma még korai lenne beszélni. Tény az, hogy Pehlivanova és Lebegyeva köny-ve elkerüli azt a „csapdát", hogy tízszer (!) ta-nítsuk az oroszul tanulóval az egyes számú elöl-járós eseti standart végződéseket (az írott nyelv-ben ,,-e" vagy ,,-i"), ami a hazai általános isko-lai oroszoktatást eddig jellemezte. Pehlivanovának igaza volt abban, amit évek-kel később A . Je. Szuprun így fogalmazott meg: „nem kell, hogy a nemzetiségi iskolák orosz grammatikája kopirozza az orosz iskolák orosz grammatikáját". Pehlivanova és Lebegyeva „illusztrált nyelv-tana" azonban jóval több, mint a horizontális fő-név-, ill. melléknévragozás kommunikatív igényű összefoglalása, egy ún. aktív grammatika (L. V . Scserba) prezentálása az oroszul tanuló külföldi számára. Teljes orosz morfológiát ad ez a mun-ka, de úgy, hogy érzi az olvasó, hogy nincsenek falak a nyelvtan Morfológia és Mondattan című fejezetei között, mert a nyelvi valóságban is így van ez . . . A szerzők a könyv előszavában (5. lap) be-vallják, hogy „ a grammatika rendszerint nem vált ki érdeklődést a tanulókban", de világos és min-dent szemléltető prezentálással (amire - a szer-zők szerint - már Jan Amos Komenszky is fel-hívta a figyelmet I) élővé, megnyerővé és elsajá-títhatóvá lehet tenni egy „száraznak" minősített diszciplínát. A könyv anyagában csupán egy-két részletkér-déssel lehetne vitatkozni (az abbreviatúrák rago-zásának kérdésében, 97. lap; bizonyos mértékű dogmatizmus a „variánsok" kezelése kérdésében, 1 3 1 . lap -f- a 85. lap; a „ v " elöljáró vokalizáló-dásával kapcsolatos megjegyzés, 42. lap stb.). Mindez azonban nem változtat a lényegen: Pehlivanova és Lebegyeva könyve - a két lektor (G. A . Bityehtyina és T . N . Protaszova) jóvoltá-ból - olyan munkát ad a hazai orosztanár ke-zébe, amit nem véletlenül reklámozott a Russzkij jazik za rubezsom c. folyóirat is - már 1982-ben (4. szám, 4 2 - 4 4 . lap). D R . H A J Z E R L A J O S Abban a reményben, hogy a jövőben is folyóiratunk olva-sója marad, tisztelettel kérjük, hogy az 1986. évi előfizetési díjat (100,— Ft) befizetni szíveskedjék az alábbi számlára: OTP kör-zeti fiókja Szeged, Aradi vértanúk tere 280—98 029—666. sz. Jóváírandó a Módszertani Közlemények 393. sz. számlájára. 544 

K. I. Pehlivanova-M. N. Lebegyeva: Grammatyika russzkovo jazika v illjusztracijah

http://acta.bibl.u-szeged.hu/27290/1/modszertani_025_005_343-344.pdf

K. I. Pehlivanova-M. N. Lebegyeva: Grammatyika russzkovo jazika v illjusztracijah

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged