Barta, Gábor

Berkes, Miklós

Hegyi, Klára

Kertész, István

Hungarian

Berkes Miklós

Barta Gábor

Hegyi Klára

Kertész István

University of Szeged

tani lépések ismertetése. Nem valószínű, hogy a tanulók geometriai kivetítéssel megértenék a nézeti ábrázolást. Írásvetítővel vagy diavetítő-vel bemutatott szemléltető példa hatásosabb le-het. A fejezet javaslatokat közöl tanulmányi sétákra is. Az Útmutató - kisebb hiányosságai ellenére is - jól szolgálja feladatát, az órák megterve-zésekor kiindulásként szolgál minden kisegítő iskolában tanító pedagógus számára. A magyar nyelv és irodalom tantárgy útmutatója pedig ér-tékes tanácsokat, megszívlelendő javaslatokat ad minden alsó tagozatban tanító pedagógus-nak, hisz hasonló munka a második, harmadik és negyedik osztályos anyanyelvi nevelés köré-ből nem jelent meg. Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. DR. GALCÓCZI LÁSZLÓNÉ Barta Gábor-Hegyi Klára-Kertész István: E M B E R E K ÉS S Z Á Z A D O K Történelmi források a kezdetektől 1711-ig A szakmunkásképző iskolák 1. osztálya számára Régmúlt századok szólalnak meg a történelmi olvasókönyv lapjain. Az őskor és az ókor tör-ténetéből, a magyarok életének legrégibb emlé-keiből, a középkori magyar állam és az európai feudalizmus történetéből válogatott források gyűjteményét veszi kézbe az olvasó. Az egykor élt emberek mindennapi élete, szokásai, telepü-lési viszonyai, kultúrája, békés hétköznapjai és a háborúk borzalmai elevenednek meg a kötet lapjain a kortársak tollából, szépírók műveiből és történészek munkáiból válogatott írások nyo-mán. A szakmunkásképző iskolák számára annyira hiányt pótló forrásgyűjtemény három részre ta-golható : Az ősközösségi társadalomról, az első osz-tálytársadalmak koráról, a görög és római rab-szolgatartó társadalmak életéről, valamint a feu-dális társadalom koráról szóló forrásszemelvé-nyeket Kertész István állította össze; A magyarok eredetéről, a honfoglalásról, az államalapítás koráról és a magyar feudalizmus évszázadairól szóló forrásokat 1526-ig Barta Gábor válogatta; A feudalizmus felbomlása, a tőkés gazdál-kodás kialakulása korának és a magyar történe-lem 1526- 17 1 1 közötti korszakának forrássze-melvényeit Hegyi Klára rendszerezte. Jól tudjuk, hogy az ősközösség történetéből igen kevés forrás áll rendelkezésünkre. Ezek közül válogatta a forrásszemelvények közreadó-ja a leglényegesebbeket, a 14- 18 éves tanulók számára érdeklődésre számottartó érdekes rész-leteket. Munkájában támaszkodott a régészeti kutatások eredményeire, igyekezett életközeibe hozni az elvont tényeket. Az első osztálytársadalmakról szóló rész a szemelvények gyűjteményében talán a legjob-ban olvasmányos, élvezhető irodalom. A jól si-került válogatás mellett a képanyag is szemlé-letesen szolgálja a könnyebb és jobb megér-tést, az irodalmi élvezetet. A görög és római történelemből válogatott szemelvények legfőbb erénye az igényesség. A korszak legmarkánsabb, legjellemzőbb rész-leteinek, ún. kulisszatitkainak közreadása - tör-ténelmi és irodalmi telitalálat! Szolgálja mind az érdeklődés felkeltését, mind a tudományo-sabb szemlélet kialakítását. Jól illeszkedik a gyűjteménybe a „Pillantás a középkor évszázadaiba" - című válogatás. Va-lóságos fogalommagyarázatot ad laikusnak, szak-értőnek egyaránt. A forrásszemelvények legnagyobb részét -szerencsésen - a magyar történelemből vett képek, rajzok, idézetek, részletek teszik ki. Mind a kronológiai elrendezés, mind a lényeges részek kiemelése, mind a képek és táblázatok alkalmazása igen jó, módszeres. A közölt sze-melvények nemcsak oktatnak, N E V E L N E K is ! ! Bepillantást engednek a magyarság évszázados küzdelmeibe, példát mutatnak a hősiesség, a hazaszeretet terén. Külön kell szólni a művelődéstörténeti sze-melvényekről. Mind időrendi elhelyezésük, mind nagyszerűen válogatott tartalmuk alkal-mas arra, hogy az olvasó ne tankönyvkent for-gassa, hanem izgalmas olvasmányként élvezze-valamennyit. A történeti szemelvényeket a magyar kirá-lyokról szóló időrendi táblázat zárja. Évszámait olvasva nosztalgiával gondolok középiskolás ko-romra azzal a megállapítással: talán nem is volt olyan hiábavaló!! Ma sem az!! A forrásszemelvények kép- és illusztráció-anyaga jól illeszkedik a közölt részekhez, a jobb és könnyebb megértést segíti elő. Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. DR. BERKES MIKLÓS Dr. Füle Sándor: A SZÜLŐK ÉS A Z ISKOLA Az utóbbi időben a társadalmi feladatok megoldásában egyre nagyobb hangsúlyt kap a család, a családdal való együttműködés. így történt ez a fiatal nemzedék formálásában, a nevelésben is. Tekintettel arra, hogy a gyer-mekek, a fiatalok gondozását, védelmét, ne-velését ma is döntő mértékben a családok lát-ják el, a társadalom szempontjából a családok magatartása nem' „magánügy", és a családi ne-velés segítése napjaink egyik fontos pedagó-giai feladata. Ugyanakkor egy korszerű köz-oktatás-nevelési rendszer megkívánja, hogy az iskola és a család, a pedagógusok és a szülők rendszeresen és harmonikusan dolgozzanak 140 . 

Barta Gábor-Hegyi Klára-Kertész István: Emberek és századok

http://acta.bibl.u-szeged.hu/27234/1/modszertani_025_002_140.pdf

Barta Gábor-Hegyi Klára-Kertész István: Emberek és századok

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged