Riesz, Béla

Hungarian

Riesz Béla

University of Szeged

DR. RIESZ BÉLA Szeged Értékelmélet és iskolai nevelés „Az embert megszülni nehéz, de jóra nevelni még nehezebb" Maxim Gorkij A z értékelmélet és a nevelés viszonyát, világnézeti tartalmát alapvetőnek tartjuk a szocialista értékeszményeknek megfelelő értéktudat és életmód formálásában, a tár-sadalmi együttélés szocialista normáinak fejlesztésében. A z elmúlt évtizedben lényegében a szocialista nevelőiskola koncepciójában összegez-hetők mindazon törekvések, amelyek az iskola belső életének, az oktatás és a nevelés tartalmi és módszerbeli korszerűsítésének szerteágazó tennivalóit a nevelés fontosságá-nak hangsúlyozásával tartalmazzák. A z iskola társadalmi nyitottsága fokozza a peda-gógusok felelősségét a szocialista társadalom alapvető értékelvárásainak megfelelő sze-mélyiség- és közösségfejlesztés terén. A ma iskolájának alapvető feladata, hogy növelje értékmegőrző, értékszármaztató és új értékeket teremtő jelentőségét. Ennek lehetséges elmélete és gyakorlata a pedagógiai hatásfolyamatban céltudatosan, tervszerűen és szervezetten beépülő, alapvető társadalmi és egyéni értékekre történő nevelés. A szo-cialista iskola feladatait a marxista értékelméletre alapozottan kell megvalósítani. Ugyanakkor neveléstörténeti jelentőségében kellő kritikai értékeléssel hasznosítani kell azokat a nevelési koncepciókat, amelyek ma sem idegenek értékrendünktől, és peda-gógiai értékekként felhasználhatók felelősségteljes nevelői munkánkban. Amikor elha-tárolni kívánjuk a szocialista társadalmi rend feltételei között történő értékekre neve-lést az eszményeinkkel és céljainkkal ellentétes pedagógiai nézetektől, valamint azok filozófiai, világnézeti és politikai tartalmától, akkor kerülni kell azokat a végleteket, amelyek a legszembetűnőbben a társadalom és az iskola erkölcsi értékorientációiban úgy nyilvánulnak meg, mint a folytonosság tagadása, mint a hirdetett és a gyakorlott erkölcs kettéválása. A marxizmusnak alapvonása a valósággal való szembesítés követelménye, amelyben már „a tevőleges azonosulás", az értelmi és az érzelmi egyetértés mértéke is kifeje-zésre jut. A pedagógiai hatásfolyamatban történő értékekre nevelés - figyelembe véve a szociális tanulás, az egyéni élettapasztalat szerepét - kellő nevelői céltudatossággal és módszerességgel hozzájárulhat a tanulók dinamikus értékorientációi kialakulásához, amelyek az egyén értéktudatának, értéktapasztalatának és értékmegvalósításának szin-tézisét alkotják, sajátosan kifejezésre juttatva a nevelés marxista értékelméleti meg-alapozottságát. A z értéktudatosultabb nevelés a tanulók értékelő tudatának és viszo-nyulásainak új minőségét eredményezheti. A z iskolának - amikor társadalmi kapcso-latainak bővítésére törekszik - számolnia kell azzal a ténnyel is, hogy a szocialista eszmerendszert képviselő értékek mellett, attól idegen értékrendszerek is léteznek, és sajátos értéktételezéseikkel a hétköznapi élet valóságában hatnak mindazokra, akikkel az iskola mint nevelési tényezőkkel számol. Közhelynek tűnik, hogy az iskola a társadalom része, de mégis le kell vonni az eb-ből természetesen adódó következtetéseket: a) egyrészt nem mondhatunk le az általános iskola céljainak és követelményeinek megfelelő, a szocialista értéktudatot, tevékenységet és magatartást formáló nevelésről; b) másrészt - alapvető tantervi céljainknak és feladatainknak megfelelően - az is-kolai nevelés folyamatában fel kell készíteni tanulóinkat az eltérő értéktételezésekből adódó konfliktusos helyzetek felismerésére, az iskola által közvetített értékek tudatos 76. elfogadására, a valójában értékes és a kevésbé vagy egyáltalán nem értékes külső kör-nyezeti hatások differenciálására, a megfelelő magatartási minták gyakorlására. Annak hangsúlyozásával, hogy iskolarendszerünket és magát az általános iskolát a felszabadulás utáni 40 esztendő kultúrpolitikája és művelődéspolitikája nagyon jelentős vívmányának tekintjük, mégis fel kell figyelnünk arra, hogy a jelen iskolája nem men-tes számos olyan problémától, amelyek kedvezőtlenül hatnak a nevelés eredményessé-gére. Ezek sorában említhetjük, hogy az iskola a társadalmi valóság ellentmondásaitól a szükségesnél távolabb állva nevel a jövőre. A jelen és a jövő, a „van" és a „kellő" feszültségétől elvonatkoztat, amikor a nevelés elméletében és gyakorlatában „konflik-tusmentességre" törekszik, vagy amikor a céltudatos értékekre nevelésről lemond, illetve azt jelentéktelen részkérdésekre redukálja. Az etikai neutralizmus akadályozza a tanulói személyiség és a közösség sokoldalú kibontakozását. A közömbösség vagy a személyiség rosszul értelmezett autonómiája látszatszabadságot tesz lehetővé a tanuló számára. Ennek káros következményei: a tanulás, a munka, a fegyelem, a kötelesség-tudat és számos más alapvető emberi érték, mint például az egymás iránti követelmé-nyekkel párosuló tisztelet és szeretet, a segítőkészség, összességében az emberi kapcso-latok humanizmusának hiánya vagy mellőzöttsége a nevelésben. Az értékekre nevelés valóságos lehetőségeit tekintve, a fejlesztési folyamat és az elért nevelési eredmény vizsgálatának egységét elsősorban a tanár nevelő és vezető, szervező és irányító szerepe biztosítja., A z osztályközösség elsődleges színtere azoknak a tanári és tanulói kapcsolatoknak, amelyek az értékekre nevelés feltételének és ered-ményének is tekinthetők az iskola teljesebb értelemben vett nevelési rendszerében. Fel-fogásunk szerint a személyiségfejlesztés és a közösségformálás szempontjából alapvető értékek kiemelése és nevelési célzatú tudatosítása hatékonyabbá teszi a tanári munkát. Az iskolai tevékenységgel és magatartással, különösen a tanulással, a munkával és a társas-közösségi kapcsolatokkal összefüggő értékmutatók vizsgálata alapján egyúttal pontosabbá válik a nevelés tervezése és az eredmények összehasonlító elemzése. A pedagógusok nevelő tevékenységét, a differenciált értéktudatosító tanári munkát az iskolaélet minden területén felerősíthetik vagy gyengíthetik a tanulói közösségek, az általuk elfogadott vagy elutasított értéktételezések. A pedagógusnak alapos felkészült-séggel, a nevelési és oktatási módszerek kombinatív alkalmazásának képességével kell rendelkeznie ahhoz, hogy eleget tudjon tenni sokrétű munkája követelményeinek. • Ma már az eredményes nevelés feltétele, hogy a nevelő ismerje fel az alapvető tár-sadalmi és egyéni értékek súlyát és fontosságát a személyiségformálásban. Ebben a kérdéskörben olyan interdiszciplináris alapfogalmakat találunk, mint: az értékfogalom; az crték és a társadalom; az értékek orientáló szerepének kérdései; az értékek orienta-tív és regulatív funkciója; az érték és az értékelés kategóriái; az érték, az attitűd és az értékorientáció fogalmai, összefüggései és mindezek nevelési aspektusa. A pedagó-giának a társtudományok eredményeinek ismeretében „alkalmazásképes" következteté-seket kell levonni, amelyek nevelési szempontból is felhasználhatók. Ebben az értelemben - az értékorientáció ismérveit tekintve - az értékekre nevelés folyamatában „az értékek belsővé válásának" főbb szakaszai: 1. az elsajátítás (az értékismeret szintjén); 2. az identifikáció (érzelmi dominanciával); 3. az interiorizáció (belső késztetésként mint motivációs szint); 4. az exteriorizáció (az értékelsajátítás cselekvésben és magatartásban történő meg-nyilvánulása). A 6 - 1 4 éves tanulók osztályközösségeiben - elsősorban a nevelő munka reális lehe-tőségeinek megfelelően - célszerű az értékekre nevelés főbb csomópontjainak a ki-emelése: 77. az értéktudat-formálás; a tevékenység- és magatartás-formálás; a szociális kapcsolatok fejlesztése. Módszerét tekintve az értékekre nevelés mint tanévenkénti fejlesztési folyamat ösz-szekapcsolható olyan longitudinális vizsgálattal, amely évről évre követi és rögzíti a fejlesztési folyamat eredményeit. A pontosan megfogalmazott értékek olyan „iránytű" szerepét töltik be, amelyek nem korlátozzák, hanem segítik tudatosabbá tenni a peda-gógusok munkáját. Meghatározott szempontokat adhat az osztályfőnökök számára, mind a tanári, mind a tanulói munka tekintetében annak érdekében, hogy összegezni, értékelni tudja a már elért nevelési eredményeket, évről évre valójában koordinálni és megvalósítani legyen képes az osztályközösségre és az egyes tanulókra lebontott nevelői munka feladatait. Befejezésül - az értékekre nevelés általános iskolai eredményességére utalóan - a következő egymással összefüggő kérdéskörök fontosságára hívom fel a figyelmet: a) az iskola belső világa, közösségi viszonylatainak jellege, értékrendszere a haté-kony nevelés előfeltétele; b) az iskolai nevelés teljes folyamatába történő értékátszármaztatás értékeinek sorá-ban a tanulás, a munka, a műveltség, a közösség és a személyiség számos más értékei nem képzelhetők el olyan sajátos és a jövőbe mutató iskolai értékrend elemeiként, amelyek függetlenek lehetnének ugyanezen értékek valóságos társadalmi súlyától, meg-becsülésétől, a családi, az iskolai és a társadalmi értékhierarchiában elfoglalt helyüktől; c) a tanulók részéről, az életkoruknak megfelelő alapvető társadalmi értékek elfo-gadása, önmaguk értékmegvalósító cselekvései és magatartási formáikban történő gya-korlása. Amennyiben a nevelési eszményeinkben foglalt értékeket az iskola tanári és tanulói értékrendjének valóságos, követésre méltó jó példáihoz kapcsoljuk, akkor lényeges fel-tételeit teremtjük meg az iskola értékekre nevelő munkájának. KOCSIS JOZSEFNÉ Győr A családi nevelés segítése a szülői értekezletek útján A jó pedagógusok tudják azt, hogy a szülői értekezletek nemcsak arra valók, hogy ismertessék a szülőkkel a nevelési-oktatási követelményeket, hanem arra is szükség van, hogy a szülők pedagógiai kultúrájának színvonalát emeljék. A magam részéről ez utóbbi feladathoz szeretnék segítséget adni, hiszen napjaink-ban egyáltalán nem elhanyagolható szempont gyermekeink családi nevelése. A család felelősségéről, nevelő szerepéről nagyon sok folyóiratban, tanulmányban sokféle nézet látott napvilágot. E z nem csoda, hiszen a család az elmúlt időszakban nagymértékű változáson ment át. Változott összetételében, funkciójában, ennek elle-nére azonban mind a mai napig a nevelés leghatékonyabb tényezője maradt. Ma, amikor rohanó, felgyorsult életünkben az emberek állandóan időhiánnyal küsz-ködnek, idegesek, fáradtak, amikor az egyre nehezebbé váló gazdasági helyzetben az anyagi javak előteremtése egyre több munkabefektetést igényel tőlünk, amikor a sta-tisztikai kimutatások a válások és az alkoholizmus hatalmas méretűvé válását jelzik, úgy gondolom, szükséges a szülői értekezletek témái sorában beszélni a családi nevelés 78. 

Értékelmélet és iskolai nevelés

http://acta.bibl.u-szeged.hu/27218/1/modszertani_025_002_076-078.pdf

Értékelmélet és iskolai nevelés

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged