Sípos, Márta

Hungarian

Sípos Márta

University of Szeged

A 4. osztályban a 2-es és 3-as tanulók egyformán hibáztak. A többi osztályokban sem nagy a különbség a 3-as és 2-es tanulók helyesírása között. A z érdemjegy meg-állapításánál nagyobb súllyal essen latba a helyesírás! Végül is elmondható, hogy minden évfolyamon elérhető a hibátlan helyesírás. A legjobb helyesírók csak ritkán hibáznak. A gyenge helyesírók pedig hihetetlenül sok és sokféle hibát követnek el. Ennek mi az oka, pontosan nem derült ki. A jobb helyesíróknál is előállhat hanyatlás. Szükség van időnként a helyesírás ellenőrzésére, a szabályok felidézésére, a kívánatos szinten tartó tevékenységre. Azon kell fáradoznunk, hogy képessé tegyünk minden tanulót gondolatainak írás-ban való rögzítésére, illetve helyesírási készségének önálló fejlesztésére. FELHASZNÁLT IRODALOM Dr. Orosz Sándor: A helyesírás fejlődése . . . , Bp. 1977. Szabó Kálmán: Helyesírási szöveggyűjtemény, Bp. 1971. Szetnere Gyula: Helyesírási segédkönyv az általános iskolák számára, Bp. 1967. SÍPOS MÁRTA Szeged A térbeli tájékozódóképesség ellenőrzésének eszköze történelemórán A z új történelem tanterv az ismeretek alkalmazására is képes tudás elérését tűzi ki célul a tanulók és a nevelők elé. Ismereteket azonban csak akkor lehet alkal-mazni, ha azokat valóban birtokolja is a tanuló. Kiemelkedő fontosságot tulajdonít a tanterv többek között a térben és időben való tájékozódóképességnek. „Fejleszteni kell a történelmi térben és történelmi idő-ben való tájékozódóképességet. A z időben és térben való megfelelő szintű tájékozó-dás nélkül ugyanis nem lehet megérteni sem a történelmi fejlődés folyamatát, sem a konkrét történelmi-társadalmi összefüggések törvényszerű kapcsolatát." ( T T V III . köt. 157. o.) Sok gondot okozott nekem - s gondolom valamennyi pedagógus kollégámnak - , hogy meggyőződjünk arról, tanítványaink valóban rendelkeznek a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges topográfiai ismeretekkel. Ennek valamilyen mérése, értékelése nem csupán bennünket, nevelőket tájékoztatna a tanulók esetleges hiányosságairól, de mindenképpen jelzés lenne ez a gyermeknek és a szülőnek is, amelyből valamennyien megtudhatjuk, a topográfiai ismeretek, a térbeli tájékozódás mely területe okoz prob-lémát az adott tanulónak. Nagyon hasznos, és feltétlenül sok segítséget nyújt a topográfiai ismeretek taní-tásában a rendelkezésünkre álló jó néhány segédeszköz. Ilyen a történelmi és föld-rajzi falitérkép-sorozat, a kontúrtérképek, a Képes történelmi atlasz, a munkatan-könyvek és ötödik osztályban a munkafüzet. Ezek az eszközök azonban csak a meg-tanításnak és a tanult anyag elmélyítésének lehetnek az eszközei. "Kevesebb lehető-séget biztosítanak viszont az ismeretek ellenőrzésére és mérésére, s nem tesznek lehe-tővé szimultán számonkérést. Manapság pedig, amikor egy-egy osztály létszáma jóval harminc fölött van, nem elégedhetünk meg a hagyományos, egy-két tanulót mozgató 30 számonkéréssel, arra kell törekednünk, hogy minél több tanulót bevonjunk az órán az ellenőrzés folyamatába. Ez nem csupán a „jegyszerzés" miatt szükséges, hanem a ta-nulók folyamatos, óráról órára történő felkészülésének ellenőrzése miatt is. Ezek az okok ösztönöznek arra, hogy próbáljak egy olyan eszközt készíteni, mely korlátlan számban teszi lehetővé a topográfiai ismeretek ellenőrzését. Az ötlet tulaj-donképpen nagyon egyszerű, olyan vaktérképet kell készíteni, amellyel valamennyi fontos topográfiai ismeret, illetőleg a térbeli tájékozódóképesség mérhető. A problé-mát az jelentette, hogy egy-egy vaktérkép papírra való megrajzolása egyrészt túl fá-radságos munka, másrészt az elkészült térkép csak egyszer használható fel. Olyan esz-közt kellett tehát kitalálni, amely akár éveken keresztül is korlátlan számban hasz-nálható, és könnyen, gyorsan kezelhető. A segédeszköz elkészítéséhez az ötletet az írószerboltban 6,40 Ft-ért megvásá-rolható tizenötször húsz centiméteres fehér színű gyurmatábla adta. A vaktérképet erre a gyurmatáblára rajzoltam fel. Először lapfóliára készítettem el a kívánt kontúr-térképet, lehetőleg olyan méretet választottam, amellyel a tanulók a Képes történelmi atlaszban vagy a munkafüzetben is találkoztak. Ezt a lapfóliát úgy erősítettem rá egy üveglapra, hogy az alulról megvilágítható legyen. Az elkészített fóliára helyez-tem el a fehér gyurmatáblát, és azt is megfelelően rögzítettem. Alulról megvilágítva az üveglapot a gyurmatáblán nagyon jól kirajzolódnak a kontúrok. Ezek után a Fa-feer-Castell nevű projektorral könnyen megrajzolhatók a kívánt vonalak. A tengerek, óceánok helyét az elkülöníthetőség kedvéért kék párhuzamosokkal jelöltem. A térké-pen piros pontokat helyeztem el, ezek a tanult városokat jelképezték, azokat a váro-sokat, amelyeknek ismeretét számon akartam kérni a tanulóktól, illetőleg néhány olyan pontot is berajzoltam, amelynek ismerete nem kötelező a tanulók számára. Erre azért volt szükség, hogy a gyermek a lehetőségek közül maga választhassa ki a kérdésrn a megfelelő választ. A leírt módon elkészített vaktérkép még nem sokban különbö-zik a papírra készített vaktérképtől, hiszen ha a tanuló ráír (műanyagra csak projek-torral írhat), az írás eltávolítása megsértené a térképet, tehát ezt is csupán egyszer lehetne felhasználni. Ezért az elkészített gyurmatáblára egy lapfóliát kell erősíteni. Ennek rögzítése feltétlenül fontos, hiszen ha a fólia elmozdul, az bennünket is, a tanulót is megtévesztené. A gyerekek erre a fóliára írják a megfelelő elnevezéseket. Az ellenőrzés és értékelés után a fóliáról alkohol nélkül a T-20-as rotring-radírral rövid idő alatt egyszerűen leradírozható a szöveg vagy a jelölésre hasz-nált szám. A gyerekek előre elkészített papíron kapják meg a kérdéseket. Például az ötödik osztályosoknak a Római birodalom című témakörben a következő feladatot adtam: Számozással jelöld a térképen a következőket: 1. Város, melyet a monda szerint egy testvérpár, a valóságban latin pásztorok alapí-tottak. 2. Ez a sziget volt Róma első provinciája (tartománya). 3. Itália. 4. Földközi-tenger. 5. Ebben a városban tört ki a Spartacus-féle rabszolgafelkelés. Ennek az eszköznek a segítségével a kronológiai ismeretek, valamint a fogal-mak számonkérése mellett az elkészített térképek számától függően jó néhány tanuló munkáját tudom ellenőrizni és értékelni. Jelenleg hat-hat vaktérképpel dolgozom az ötödik és a hetedik osztályban. Így a fogalmak és a kronológiai ismeretek számon-kérésével együtt tizenkét tanuló felkészülését tudom óráról órára ellenőrizni és érté-kelni a szóbeli feleltetések mellett. Teljes értékű jegyet a topográfiai, kronológiai és a fogalmak ismeretéből szerzett részjegyek alapján adok. Ez a módszer, illetőleg a leírt segédeszköz az általam tanított osztályokban be-j i vált. Így rendszeresen tudom mérni - megfelelő gyakorlás után - az elsajátított topog-ráfiai ismereteket, a térbeli tájékozódóképesség fejlődését. A szerzett jegy tájékoztatja a tanulót és a szülőt egyaránt, s tájékoztat engem is arról, melyik tanulónál milyen hiányosságok mutatkoznak. Ez az eszköz lehetőséget biztosít arra, hogy a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatására használjam fel az óra keretein belül vagy azon kívül is, ha szükséges. Nem szabad egy fontos dologról megfeledkeznünk az eszköz vagy eszközök al-kalmazása során. A történelem az a tantárgy, ahol kiemelkedő szerepet kell adni a szóbeli kifejezőképesség fejlesztésének. Az eszköz felhasználása tehát semmiképpen sem szoríthatja háttérbe a gyermekek szóbeli megnyilatkozásait, és egyáltalán nem helyettesítheti azokat. Ügyelnünk kell tehát a szóbeli és írásbeli számonkérés helyes arányainak megtartására. G Ö C Z E G Y Ö R G Y Baja Az orosz nyelv napja Az utóbbi időkben fokozódik a társadalom különböző szintjeiről érkező, a nyelv-tanítás eredményeivel kapcsolatos türelmetlenség, kritikus hang. Ugyanakkor szapo-rodik a napi és szaksajtóban az ugyanilyen hangú cikkek száma is. A nyelvtanítás - többé-kevésbé ismert - nehézségeinek felsorolása helyett itt most átnyújtunk egy próbálkozást, melyet iskolánkban a továbbhaladás kezdő lépé-sének szántunk. C é l u n k : - az orosz nyelv tanulása iránti érdeklődés fokozása; - játékos ismeretbővítés: az orosz nép kultúrája, politikája, történelme, szoká-sai, sportja. Az orosz nyelv napjának megszervezéséből adódó teendők a tantestület tagjai közt arányosan oszlottak meg. A fő szerep - természetesen - a nyelvszakosoké volt, de velük egyenrangú szerep jutott a tantestület minden olyan tagjának - a szülők-nek is - , aki tenni kívánt a gyerekekért. Előzetes teendők szeptembertől: Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy milyen színhelyeket terveztünk. Felhívtuk a figyelmüket, gyarapítsák ismereteiket a megadott témakörökben: - Fordítói iroda; - Orosz kaszinó; - Orosz tájak; - Orosz konyha; - Orosz táncház; - Orosz népi játékok; - Filmek. 32 

A térbeli tájékozódóképesség ellenőrzésének eszköze történelemórán

http://acta.bibl.u-szeged.hu/27207/1/modszertani_025_001_030-032.pdf

A térbeli tájékozódóképesség ellenőrzésének eszköze történelemórán

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged