Kostomarov, Vitalij Grigor'evič

Lendvai, Endre

Vereŝagin, Evgenij Mihajlovič

Hungarian

Lendvai Endre

Vereŝagin Evgenij Mihajlovič

Kostomarov Vitalij Grigor'evič

University of Szeged

elsajátítás egyes fázisaiban található nehézségekre és lehetőségekre, valamint arra, hogy az oktatás lorán nagyobb teret kell biztosítani a tanulók „fejében" kialakuló nyelvtan ellenőrzésére, hiszen az oktatási momentumok alapján a gyerekek grammatikai rendszert építenek* fel, s a sikeresebb nyelvoktatás érdekében nem közömbös, hogy az milyen. A kötet rövid idő alatt keresett kézikönyve lett orosz szakos tanárainknak, ezt bizonyítja a kiadó címére érkezett számtalan köszönőlevél is, amelyekben kifejezésre jut, hogy milyen sokat jelentettek a közzétett tanácsok, anyagok a kezdeti nehézségek elhárításában. Ez a tény meghatá-rozza a könyv értékelésének szintjét is. Hozzáértőén, alkotóan kezelve a publikált feldolgozásokat, sok segítséget kaphatnak munkájukhoz a gyakorló nyelvtanárok. Ugyanakkor a tanárjelölteknek még hosszú ideig ajánlható mint tankönyv, hiszen a most bevezetésre került 4. osztályos anyag metodikai tapasztalatainak közzétételéig nem áll más írásos segédeszköz rendelkezésünkre, pedig ez a munka is komoly felkészültséget igényel. A Módszertani Közlemények eddigi kötetei - köztük a 8. kötet is - bizonyítják, hogy érde-mes figyelemmel kísérni a „vidéki kiadványokat" mind elméleti, mind gyakorlati területtel kap-csolatos közleményeik színvonaláért. Módszertani Közlemények Könyvtára 8. Szeged, 1982. Bokányi Dezsöné dr. Е. М. ВЕРЕЩАГИН, В. Г. КОСТОМАРОВ Лингвострановедческая теория слова „Русский язык", Москва, 1980. A könyv a szerzőpár munkásságának újabb szintézise1, melyben az olvasó egy - a gyakor-latban is viszonylag könnyen alkalmazható -szemantikai koncepcióval ismerkedik meg. Meg-közelítésük középpontjában a hagyományos lexi-kológia és főleg a lexikográfia által „elhanya-golt" ún. kultúrkomponens áll. A szó jelentésének kultúrkomponensét adekvát módon regisztráló szótárak szükségessége már korábban is felvetődött2, de az orosz idegen nyelvként való oktatása most kap kézhez első-ként elméleti alapot és gyakorlati módszereket kínáló koncepciót a fenti cél elérésére. A mű lexikológiai ihletésű első részében Ve-rescsagin és Kosztomarov kifejti a jelentésre vonatkozó nézeteit. Felfogásukban a szó jelentése ugyan nem azonos a fogalommal, de - minthogy azzal determinativ kapcsolatban áll - éppúgy komponensekre bontható, mint maga a fogalom. A lexikai jelentést a szerzők két részre bontják: az ún. „lexikai fogalomra" (лексическое понятие) és az ún. „lexikai hát-térre" ( лексический фон). A lexikai fogalom a valóság valamely tárgyának legfontosabb is-mérveit tükröző — nem tudományos, hanem köznapi mélységű - leírása. A lexikai háttér azokat a jelentésösszetevőket írja le, amelyek a fentieknél ugyan kevésbé fontosak, de azért mindig jelen vannak az anyanyelvi beszélők tu-datában, s bármikor felidézhetők. Pl.: lexikai egység МОЛОКО TEJ lexikai fogalom жидкость белое ... от коров продукт питание и т. д. folyadék fehér tehéntől származó emberi táplálék stb. lexikai háttér бутылочное пакетное шестипро-центное сгущённое 0 0 и т. д (üveges,) zacskós 0 (sűrített, kondenz-) tartós, utalványos stb. Megjegyzések: 1. Zárójelesek még (már) nem aktuális kom-ponensek. 134 2. А 'пакетное' tkp. piramis alakú papírdo-bozban levő tej. Hagyományos értelmező szótáraink általában kielégítő módon írják le a lexikai fogalom jelentéskomponenseit, a lexikai háttér le-írására azonban nem mindig képesek. A szer-zők hangsúlyozzák, hogy e hiány felszámolása nem lehet feladata egy értelmező szótárnak, mert az anyanyelvi egyén, akinek számára a izótár készült, erre maga is képes. (Magától értetődőnek tartja, pl.: hogy a „TEJ" szónak mi a lexikai háttere.) Nem így az idegen anyanyelvű tanuló! ö a lexikai fogalomra ösztönösen mintegy ráhúzza az ekvivalensként megjelölt anyanyelvi szó lexikai hátterét. A mai nyelvoktatási gyakorlatban tu-lajdonképpen ez történik. Ez a gyakorlat egy fokról fokra erősödő szemantikai torzuláshoz ve-zet a tanulóknál. (A szerzőknél ЛИНГВОСТра-новедческая интерференция.) Az interferencia megelőzésére a szerzők ki-dolgozták a lexikai háttér megfelelő leírásának módjait, amelyek jól kiegészítik az értelmező szótárak szócikkeinek anyagát. E módszerek az alábbiak: 1. Kérdőíves módszer, melyben az adatközlők pl. azt a feladatot kapják, hogy jegyezzék le, mit tudnak а МОЛОКО -ról. Eredményül meg-kapják a lexikai háttér jelentéskomponenseit: бутылочное, пакетное, парное, топленой щестипроцентное, сгущённое... 2. Asszociatív kísérlet. Ennek segítségével to-vábbi jelentéskomponensek gyűjthetők be. Az adatközlők feladata: írják le mindazt, ami pl.: а МОЛОКО szóról eszükbe jut: белое .коро-ва, парное, вкусное, свежее, холодное, кипя-чёное ( . . . ) стакан, хлеб, бутылка. . . 3. Megfigyelések a tanult nyelv országában Az orosz (és a magyar) ember nem kis cso-dálkozással állapítja meg, hogy pl. az „angolok este 7-8 óra körül ebédelnek". E ténynek he-lyet kell kapni az angol „dinner" szó jelentés-feltárásában. Ugyanígy, amikor a , самовар'szót szemantizáljuk magyarok számára, a jelentésfeltá-rásban helyt kell adnunk а заварка (teasűrit-mény), подстаканник (fémből készült díszes pohártartó, alátét vagy foglalat) és más, a самовар jelentésköréhez tartozó szavak magya-rázatának is, mert a tanulók csak így tanulhat-ják meg azok adekvát használatát. 4. A szövegekben „megbúvó" jelentéskompo-nensek gyűjtése Az alábbi szövegben pl. fellelhetők а 'первое сентября', 'начало учебного года' kifejezések járulékos jelentéskomponensei. „ Из подъездов и калиток выходили девочки в б е л ы х ф а р -т у ч к а х и мальчики с б е л ы м и п о д -в о р о т н и ч к а м и . И н е с л и ц в е т ы " . (М. Прилежаева. "Осень" im. 40. о) Az ily módon felhalmozott szemantikai kom-ponensekből rendszerezés útján összeállítható és kommentár formájában a „lexikai fogalommal" együtt szótári cikké szerkeszthető a szó jelen-tése. E munka során - amint azt a szerzők hangsúlyozzák - fontos az egybevetett nyelvben is meglevő szemantikai komponensek elhagyása a banalitás elkerülése végett. A „lexikai háttér" ilyen típusú szótári köz-lése újdonság a szótárírás gyakorlatában. Ter-minológiai jelölésére a szerzőpár az изъяснение szót ajánlja, szemantikai koncepcióját pedig kontinikusnak (L. lat. continentia - tartalom, lényeg) nevezi. A kontinikus szemantikai felfogás nem előzmény nélküli a nyelvészeti irányzatok történetében. Verescsagin és Kosztomarov ezek áttekintő összefoglalásának szenteli a könyv harmadik fejezetét. Kimutatják, hogy a szó már egyes ókori filozófusoknál is olyan fenomén, amely nemcsak a gondolatok átadásának, ha-nem az ismeretek tárolásának is eszköze. E gondolat - különböző értelmezésekben - végig-vonul a nyelvtudomány és a filozófia történe-tén. Kiemelkedő képviselőiként említhető meg Wilhelm von Humboldt és A. A. Potyebnya. A szerzők végül megállapítják, hogy a szó „felhalmozza a nyelv által folytonosan átörökí-tett kollektív társadalmi tudást". (298. o.) Ez-zel kapcsolatos a megismerésben betöltött funk-ciója, amelyet a „megőrizve meghaladni" elv alapján tölt be. A szó és a hozzá kapcsolódó ismeretek összefüggése dialektikus: legerősebb a kapocs a társadalmilag-történelmileg legaktuáli-sabb szemantikai komponensekkel - nyilván ezek alkotják a fogalmi jegyeket —, már gyen-gül és történelmivé (archaikussá válik a kötő-dés az aktualitásukat vesztő/vesztett összetevők-kel, s ugyanakkor még gyenge, de erősödik) erősödhet a kapocs az aktualizálódó komponen-sekkel. Utóbbiak a „lexikai háttér" elemei. Ezt az alábbi ábra szemlélteti: T E J (lexikai egység) baba— ~ tartós ~ zacskós ~ üveges ~ utalványos ~ (a lexikai háttér jelentéskomponensei) A kontinikus jelentéstani koncepció a szeman-tizációs gyakorlat számára is előír egy fontos követelményt, illetve lehetőséget: a valóságot utánozva - a nyelvtanítás sok követelményének figyelembe vételével — az idegen nyelv szó-készletének szemantikai „feltöltése" is fokozatos . kell, hogy legyen. Elméletéből kiindulva a két szerző újtípusú szótárak létrehozását sürgeti: egy nonekvivalen-cia-szótárt és egy, a „lexikai háttért" is ma-gába foglaló értelmező szótárts 135 t A szerzők a mű lexikográfiái fejezetében egy sor, az eddigi gyakorlatból hiányzó elvre hív-ják fel a figyelmet. Közülük megemlítjük az aktualitás (az éppen aktuális nyelvi tudatra építés), a filológiai (értsd: nem tudományos, hanem köznapi) jellegű szemantizáció és a vi-zualitás elvét. Szerzőink ez utóbbit oly nagy jelentőségűnek tartják, hogy a denotátum „vi-zuális komponenseit" egyenesen a szó szeman-tikai komponenseihez sorolják. (1. rész, 12. fe-jezet) Szerintünk e momentum gyengíti elméle-tük alapjait. A vizuális kép ugyan fontos sze-repet játszik a fogalom kialakításában, utóbbi pedig determinálja a szó lexikai jelentését, de e három tényező - ezen belül a vizuális kép és a jelentés - sem részben, sem egészben nem eshet egybe. A nyelvtudomány közvetlen kuta-tási tárgya pedig csak a jelentés lehet. (E meg-jegyzésünk a legkevésbé sem tagadja a vizuális szemléltetés fontosságát.) A szerzők 320 oldalas művét egy kb. 350 egységet tartalmazó bibliográfia egészíti ki. Az orosz nyelv magyarországi oktatása nehe-zen nélkülözhetné Vercscsagin és Kosztomarov újabb összefoglaló müvét. Az országismerettel kapcsolatos, felettébb ellentmondásos nézetek visszaszoríthatok lennének, ha a könyv magyar fordításban is megjelenhetne. Ugyanilyen meg-gondolásból és oroszoktatásunk minősége javí-tása céljából szükséges lenne olyan szótárak megszerkesztése is, amelyhez az ismertetett mű nyújt elvi és gyakorlati alapot. J E G Y Z E T E K 1. Korábbit 1.: Верещагин E. M., Косто-маров В. Г. Язык и культура. Москва, 1973, 1976. 2. Nida Е. А.: Analysis of Meaning and Dictionary Making. International Journal of American Linguistics, vol. 24, 1958, pp. 279-92. 3. A szerzők szerkesztésében eddig két ún. nyelvészeti-országismereti szótár jelent meg: Фелициа В. П., Прохоров Ю . Е. Русские по-словицы, поговорки и крылатые выражения. Лингвострановедческий словарь. (Народное образование в СССР) „Русский язык," Москва, 1979. Лингвострановедческий словарь. (Народ-ное образование в СССР) „Русский язык," Москва, 1978. Dr. Lendvai Endre Találkozás az olvasókkal A Módszer tani Közlemények' Szerkesztő Bizottsága a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Nevelés tudományi Intézetének és a Magyar Pedagógia i Társaság Szabolcs-Szatmár megyei tagozatának szervezésében olvasótalálkozót tar tot t ez év március 17-én Nyíregyházán. A ta lá lkozón jelen vol t dr. Szendrei János főigazgató, a szerkesztő bizottság elnöke, dr. Dobcsányi Ferenc főszer-kesztö és dr. Veszprémi László szerkesztő. A közvetlen, kartársias és tapasz ta-latokbari hasznos megbeszélés körültekintő, pontos megrendezése dr. Papp Já-nost, a Nevelés tudományi Intézet vezetőjét és Orosz Gábornét, a szerkesztő bizottság nyíregyházi képviselőjét dicséri. A rendezvény hozzájárul t a szerkesztőség és az olvasók kapcsola tának el-mélyítéséhez, a legidőszerűbb gyakorlat i problémák megoldásához. Az olvasók nagy elismeréssel szóltak a lap és a kü lönkiadványok jelentőségéről, amelyek a pedagógusok mindennapi munká já t segítik, hozzájárulva ezzel az ú j doku -mentumok országszerte tör ténő minél színvonalasabb megvalósításához. 136 » 

E. M. Vereŝagin, V. G. Kostomarov: Lingvostranovedčeskaâ teoriâ slova

http://acta.bibl.u-szeged.hu/27068/1/modszertani_023_002_134-136.pdf

E. M. Vereŝagin, V. G. Kostomarov: Lingvostranovedčeskaâ teoriâ slova

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged