Gaszner, Ferencné

Lévay, Botond

Hungarian

Lévay Botond

Gaszner Ferencné

University of Szeged

lődve hallgattuk a háborút vesztett Németországból hazatért német tanárunkat. Friss élményekkel eltöltve beszélt katonai emlékeiről, hadifogságáról, Németország életéről. S a maga szelíd iró-niájával megjegyezte: „A német emberek azt mondják: nem lesz itt ezután sem semmi baj. Ed-dig voltunk „Gauleiterek, ezután majd leszünk Gommunisták." (A Gauleiterek a fasiszta párt-ban körzetvezetők voltak.) Jót nevettünk a szójátékon, nem is sejtve, hogy ezt a társadalmi-po-litikai jelenséget később konformizmusnak fogják nevezni. S főleg nem gondoltam, hogy erről a kérdésről egyik kedves fiatal kollégáin fog majd érdekes könyvet írni. Gondolat Kiadó, Budapest. 1995. 195. I. L É V A Y B O T O N D Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen Legyen segédkönyv! A J Ó Ő S Ö K , É G I K I R Á L Y O K C Í M Ű M O N D A G Y Ű J T E M É N Y R Ő L Régi igényt teljesített a Móra Könyvkiadó, amikor a fenti címen gazdag válogatást jelen-tetett meg történelmünk mondavilágából. Hiszen irodalmunk jeles prózaírói nem csupán nemzeti elkötelezettségük révén kívánták minduntalan felidézni a magyar múlt tragikusan felemelő ese-ményeit a mondák, regék, mesék megismertetésével, de formálni is akarták az új generáció szellemi-érzelmi arculatát. így nem csoda, ha olyan sokáig várni kellett egy olyan mondagyűj-teményre, amely kifejezetten azért készült a kisiskolásoknak, hogy ébressze-alapozza-formálja a legifjabb nemzedék nemzeti idenditását. Hogy ráébredjen egyszer a kisgyerek, honnan s miért jött a magyarság, mi tartotta életben ezer évig itt e hazában; miért kellett harcainkat élet-halál-ra vívni; egyáltalán mi joga van egy népnek itt az élethez, a hazához. Nem kell szégyellni di-csőséges, tragikus, felemelő, eseményekben, harcokban, csodákban, megigazulásokban, elesett-ségben is reménnyel bővelkedő korszakainkat. . Bizony, mi felnőttek nagyon leszoktunk a hitről, megfeledkeztünk Istenről. Pedig ezeknek a mondáknak javarésze valaha a megindító hitet táplálta a régi korok gyerekeiben; ezer évig nemesítette a lelket, edzette a testet. Mindez olyan természetes volt, mint egy falat igazi falusi kenyér. Az újabb tankönyvi átdolgozások során a mondákból is kiszűrték - nem véletlenül -a keresztény üzenetet. Van kiút, isteni szózat, csodás fordulat sokszor egy nemzet életében, csak nagyon kell figyelni, nemcsak a történelmi személyiségeknek (akik általában nem is tudják, hogy azok), bárki felfedezheti életében a különös, lélekemelő erőt. De az sem elhanyagolható világcsoda e mondákban, hogy ez a nép annyi kudarc, vesztőhely ellenére mindig képes volt talpra állni, túlélt minden kényszert, béklyót. A nemes mondahagyományunkat reprezentáló kötet válogatása, szerkesztése Gaszner Fe-rencné érdeme, aki a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzőben a gyermek- és if-júsági irodalmat oktatja. Lelkiismeretesen, filológiai érzékenységgel szemelgette nemzeti kin-csünkből a kicsinyek számára a magyar történelem dicső korszakaihoz kapcsolódó mondákat, történeteket a honalapítástól az 1848-as szabadságharc bukásáig. Benedek Elek háromkötetes gyűjteménye, a Magyar mese- és mondavilág, Mikszáth Kálmán Magyar várak regéi, valamint Móra Ferenc Titulász bankója éppúgy szerepel a forrásművek között, mint Gaál Mózes, Krúdy Gyula, Lengyel Dénes, Lipták Gábor egy-egy kötete. Ezen írások legtöbb témájával a kisiskolás aztán serdülőkorban ismét találkozik halhatatlan klasszikusaink középiskolai tananyagában; az egyes mondaköröket zseniálisan feldolgozó Arany-balladákban vagy a história élményszcrűsítése példájául az Egri csillagokban, a történelmi, irodalomtörténeti tankönyvek lapjain. így nyomon követheti a gyerek tudatának nyiladozásától, miképpen válik a mondai anyag műalkotássá, az 136 élményszerű ismeret történelmi fogalommá. Mert nemcsak hősöknek kellett itt teremtődniük a Duna-tájon a történelmi idők szelében, hanem az egyszerű embereknek, pásztoroknak, kézmű-veseknek is kivételes életkörülmény jutott, nemcsak a kardnak, az észnek is élesnek kellett len-nie; a vértnél a hit páncélzata is erősebbnek, hatékonyabbnak bizonyult néha. S innen nézve már szinte összemosódik a földön küzdő ember realitása és a mondai világ tágassága. A mondat-gyűjteményhez irodalomjegyzék is tartozik, mely eligazítja az érdeklődő olvasókat felkeltett kí-váncsiságuk, egyéni búvárkodásuk további kiegészítésében. Az utolsó pillanatban adhatjuk az ifjúság kezébe a feddhetetlen magyar példaképek, neves személyiségek tetteiről szóló történeteket, az eredeti forrásokban még meglévő, természetes is-teni gondviselés kivételes kegyelmét, amely bátorsághoz, hősies és egyszerű hazaszeretethez egyaránt nélkülözhetetlen, sőt a túlélési esélyt szolgálja minden magyarnak, minden körülmények között. (Móra Könyvkiadó, 1993.) DR. DOMONKOS JÁNOS Fővárosi Iskolaszanatórium Budapest Kovács Károly: Helytörténeti dolgozatok Poroszló község néprajzi hagyományaiból A magyar népi tradíció mélyen az európai hagyományrendbe ágyazódik. Az egyezéseket a hagyományok sokszor közös alapjai magyarázzák. Poroszló község történeti-néprajzi-művelő-dési krónikája is társadalmi életének több évtizedre visszatekintő feltérképezése. Nagy szerep jut a szülő- és lakóhelyhez, a tájhoz kötődés, az azonosságtudatban a helytörténetnek. A megírás indítéka esetünkben is, hogy a szerző az önbecsülés és az önismeret növelése céljából a kortár-sak és az utódok okulására megörökíti a helység múltját. Műve időtálló értékű, mert eredmé-nyei túlmutatnak a helyi jelentőségen. Tanulságul, például, adalékul szolgálnak nemzeti és egye-temes összegzések számára is. A helytörténetírásnak ellentmondása lehet, hogy bár a helybeli lakosok, akikhez elsősor-ban szól, és akiknek az elődeit állítja a vizsgálódás középpontjába, szívesen megvásárolják, népszerű olvasmányként forgatják, és nemzedékek hagyományozzák tovább, mégis a munka rit-kábban válik szélesebb körben ismertté. Néha még az érdeklődő szakemberek figyelmét is elke-rüli. Könyvismertetésünk éppen az ismeretlenség falán szeretne rést ütni, hiszen egy ilyen forrá-sokon alapuló, dokumentatív jellegű, olvasmányos stílusban irt tanulmánykötet a történeti kutatás számára is fontos mű. Kovács Károly kötete remekül rendezett anyagot, tömör, információgazdag, mégis színes ismertetéseket tartalmaz: miközben a múltat vallatja, az önnön személyes élettörténetét is meg-vallja. Poroszló hagyományairól szólva, saját portréját is megrajzolja. Végtelen humánummal telítve a magyar helytörténeti irodalom érdemes darabja, hisz Magyarország magyarjainak élet-vitelét, régebbi népszokásait, múltbéli, töredékekben megmaradt emlékeit gyűjtötte össze, hogy számadást készítsen az örökségről, melyek kitörölhetetlenül tovább élnek még a vallási ünnepek helyi motívumrendszerében is. A könyv a Poroszlóval ismerkedőknek kalauz, ismerőseinek-la-kóinak pedig históriai rendszertan. Poroszló község Heves megyében, a Debrecen-Füzesabony vasútvonal mellett a Tisza jobb partján, a folyótól 6 kilométerre fekszik. Története visszanyúlik a honfoglalásig. 1209-ben már bencés apátság volt a faluban. 1262-ben vendégül látták az esztergomi és kalocsai érseket, a váci püspököt, akik IV. Béla király és fia, István ifjabb király országrészeinek viszonyait szabályozták. Jelenlegi református temploma 1790-93 között épült, míg a római katolikus 1797-ben. Egyébként a könyv külön fejezete nyújt szemelvényeket a poroszlói református egyházközség 137 

Legyen segédkönyv! : a Jó ősök, égi királyok című mondagyűjteményről

http://acta.bibl.u-szeged.hu/28048/1/modszertani_035_003_136-137.pdf

Legyen segédkönyv! : a Jó ősök, égi királyok című mondagyűjteményről

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged