Bokányi, Dezsőné

Korčic, Mihail A.

Hungarian

Bokányi Dezsőné

Korčic Mihail A.

University of Szeged

pl. a „György; Ibolya; Fonyód; Szombathely" stb. tulajdonnevek orosz átírását illetően. Helyesírási szabályzatunk szabályokba foglal-ja az orosz szavak (köz- és tulajdonnevek) ma-gyar átírásának szabályait (291-307. pont), az orosz helyesírási szabályzatban viszont hiába ke-ressük a magyar tulajdonnevek orosz transzlite-rációjára vonatkozó alapvető szabályokat. Ebből következik, hogy ezen a téren ma is elég nagy a bizonytalanság, a szubjektivizmus és a dilet-tantizmus egy-két gyakorlati kérdésben. A két szovjet szerző könyve második kiadása 18 európai nyelv tulajdonneveinek (személyne-vek ; földrajzi n e v e k . . .) átírási rendszerét ad-ja, s köztük a magyar nyelvét is (84-93 . lap). A segédkönyv első (1969-es) kiadása rendkívül gyorsan elfogyott, s a B. A. Sztarosztyin ál-tal kidolgozott - és a „Russzkij jazik za ru-bezsom" hasábjain is közölt - magyar-orosz át-írási rendszer nívós szakmai vitát váltott ki dr. Hadas Ferenc és A. V. Szuperanszkaja között („Russzkij jazik za rubezsom", 1970) 4. szám, 77-79 . és 79-82 . lap). A könyvhöz írt „Bevezetés"-ben ezúttal is a gyakorlati transzkripció fogalma és lényege ke-rül kifejtésre, valamint az egyes átírási rendsze-rekkel kapcsolatos elvi és metodológiai problé-mák, amelyek realizálása nem jelentett kevés erőfeszítést a szerzők számára. A hazai oroszoktatás szakembereit - termé-szetesen - a magyar anyag érdekli, s ama tény, hogy a szerzők által javasolt magyar-orosz át-írási rendszer optimálisan igyekszik-e tükrözni a magyar tulajdonnevek ortoépiai és optikai-grafi-kai jellemzőit orosz szövegben; a nyelvi kom-munikáció maradéktalanul létrejöhet-e, nem je-lent-e törést az „eredetitől" való esetleges túl-zott elrugaszkodás. A szakember világosan lát-ja, hogy a transzliteráció mindig „szegényedés-sel" (I. V. Scserba) jár együtt, de nem mind-egy, hogy mekkora ez a szegényedés . . . Vitathatatlan, hogy a korábbi, kaotikus álla-potokhoz képest B. A Sztarosztyin - történelmi hagyományokra, történeti-grafikai hagyományok-ra épülő, azokat mérlegelő - átírási rendszere nagy lépést jelent előre az egységesülés irányá-ba. Megfigyeléseink azonban azt mutatják, hogy Sztarosztyin rendszerét ma még a vezető orosz nyelvű lapok sem alkalmazzák hiánytalanul és következetesen mindig. A Sztarosztyin által bemutatott anyag összes-ségében világos, szemléletes, helyenként azonban a kuriozitás jellegét viseli magán. A bemuta-tott példaanyag néha hibás, nem tipikus, és he-lyenként egyoldalú, szegényes. Nem hiszem, hogy a semmi különösebb prob-lémát sem jelentő magyar „cs" „átadására" fel-tétlenül a kb. 200 lakosú „Fejércse" település nevének példája a legszerencsésebb, hisz ott van pl. a jól ismert „Csepel; Badacsony" stb. magyar földrajzi név is. A magyar anyagban egy sor olyan tulajdon-nevet találunk, amelyeket a szerző - részben sajnálatos sajtóhiba, részben a magyar nyelv nem kielégítő ismerete miatt - magyar tulaj-donneveknek „nevez ki". Pl.: „Jianu" (87. lap); „Ralffy" (86. lap); „Elfér" (86. lap); „Naszűrjhegy" (87. lap), amit pl. még a „Ké-pes politikai és gazdasági világatlasz"-unk sem tartalmaz. „Jagamas"-t (87. lap) nem ismer az „Új magyar lexikon" sem. Ezen hiányosságok ellenére az anyagból ösz-szeáll az, amit figyelembe kell vennünk az orosz átírás során, jóllehet a bemutatott rend-szer helyenként nagyon is vitatható (pl. a szó eleji „ü" orosz „i"-vel történő átírása; az „ö" helyenként következetlennek tűnő átírása; az „1" lágyságának a jelölése vagy nem jelölése stb.). Az anyagot záró magyar nevek (férfi és női) felsorolása is hagy maga után néhány kívánni-valót precizitás dolgában. „Ögön" férfinév nincs a magyarban (92. lap). Az „Ágoston" nevet nem lehet orosz ,,.fz"-szel átírni, mert az elemi hiba (91. lap). A „Borii" nem férfinév (91. lap), a „Borisz" viszont igen, de ez kimaradt a jegyzékből. A könyv „Bevezető"-jében - a tárgyilagos-ság kedvéért - A. V. Szuperanszkaja idevonat-kozó szakcikke mellett Hadas Ferenc cikkét is illett volna megemlíteni, mert a transzliteráció és a grafika mindkét jeles szakemberének a né-zeteit figyelembe kellene venni egy r é s z l e -t e i b e n valaha megreformálásra kerülő, töké-letesebb magyar-orosz átírási rendszer kidolgo-zásakor. Dr. Hajzer Lajos _\VV f f f -да vvv 4000 Н А И Б О Л Е Е У П О Т Р Е Б И Т Е Л Ь Н Ы Х С Л О В Р У С С К О Г О Я З Ы К А У Ч Е Б Н Ы Й С Л О В А Р Ь Д Л Я З А Р У Б Е Ж Н Ы Х ЩЛОЛ (Москва, „Русский якык, 1978) A „Russzkij Jazik" kiadó megjelentetett egy érdekes szótárt az orosz nyelvet külföldön ta-nulók részére. Ezt egy szerzői kollektíva készí-tette elő N. M. Sanszkij vezetésével, amely tar-talmazza „Az orosz nyelv leghasználatosabb 4000 szóegységét". Ez a szótár is, mint más, bármely magya-rázó szótár, oktatási célokat tűzve ki tartal-mazza azokat a szükséges információkat, ame-lyek az érintkezés folyamatában szolgálják a szavak jelentésének helyes felfogását és azok használatát. Ugyanakkor ez a kiadvány jelen-tősen különbözik pl. „Az orosz nyelv kis ma-gyarázó szótára" kötettől (Külföldiek részére V. V. Rozanov szerkesztésében jelent meg Moszkvában ugyancsak a „Russzkij Jazik" ki-7 5 adó gondozásában 1978-ban), elsősorban a lexi-kai egységek szemantikus magyarázatában. A szócikk tehát tartalmazza a szó nyelvi jel-lemzőit, legfontosabb formáit, ragozási sajátos-ságait, hangzóváltozásokat, variációs végződése-ket stb. Például a főnevet jelző címszó után szerepel annak neme, birtokos eset végződése, a főnév számára utaló információ (pl. csak egyes száma van), a ragozásuknál ha nem ra-gozható vagy azok az esetek, amelyek képzé-sében vagy a hangsúlyában eltérés mutatko-zik. A melléknevek esetében megjelölik a nő és semleges nemet, rövid alakot, fokozást, ha a képzésénél hangsúlyeltolódás vagy hangzó vál-tozás van. Megfelelő részletességgel szerepel-nek az igealakok is (idő, felszólító mód, mel-léknévi igenevek, pl.: ЗАНЯТЬ (займу, зай-мёшь; прош. Завял, завяла, завяло; кого-что; прич. Занятый, кр. ф. Занят, занят, завята, занято (сов.) несов. занимать). Ezt követően illusztrációs anyag következik, amely feltárja a szó jelentését és alkalmazásá-nak lehetőségeit. Ezek a beszédillusztrációk jellemzik a szó fő jelentésének rendszerét. Pél-dául, ПРОСТОЙ: 1. Простой текст. Простое упражнение. Простая задача. Простое реше-ние. 2. Простой человек. Простые люди. 3. Ппостая обстановка. Простая пища. Прос-тое платье. 4. Простой карандаш. Ennek alapján tehát megállapítható, hogy a szó jelentésének magyarázata - az általánosan elfogadott értelemben, nem szerepel a szótár-ban. A szerző a minimális kontextusból indul ki, azokból a kifejezésekből és mondatokból, amelyekben olyan szavak szerepelnek, amelyek megtalálhatók a szótárban, vagy azokból szár-maznak (ez nagy jelentőséggel bír azok részé-re, akik az oroszt mint idegen nyelvet tanul-ták). Az egyes szavak jelentésének megértését segíti a tárgyak jól összeválogatott vizuális ér-zékeltetése színes, kifejező rajzok és fotók út-ján. A szótár végén nyelvtani összefoglalók van-nak, táblázatok és ábrák, amelyek tükrözik valamennyi szófaj változásainak és alkalmazá-sának rendszerét. Természetesen, egyelőre még korai beszélni a szótár előnyös vagy gyenge oldalairól a már említett másik magyarázó szótár összehasonlí-tása alapján. Ez majd csak az iskolában törté-nő felhasználásakor derül ki. De el lehet fo-gadni az összeállítóknak azt a véleményét, mi-szerint ezt a segédeszközt „fel lehet használ-ni külföldi iskolák számára összeállítandó lexi-kai minimumokhoz", valamint tankönyvek, szö-veggyűjtemények, orosz módszertani segédesz-közök írásához, amelyek fontosak az általános és középiskolások részére valamint az orosz nyelvi önálló olvasást végzők számára. Bokányi Dszsőné-M. A. Korcsic / / / ЧЧЧ" Vendégh Sándor: A DIDAKTIKA ALAPJAI A SZAKMAI KÉPZÉST NYŰJTÓ ISKOLÁK OKTATÓI SZÁMÁRA E könyv megjelenése annak az örvendetes fejlődésnek is az eredménye, amely az elmúlt években didaktikai szakirodalmunkban végbe-ment. E fejlődési folyamat természetesen több elemből tevődik össze s ezért ennek elemzése nem tartozik e könyv ismertetéséhez. Maga az a tény azonban, hogy a szakmai képzést nyújtó iskolák oktatói számára az eddigi „általános" didaktikák mellett egy speciálisabb didaktika je-lent meg, jelzi e fejlődés egyik lényeges össze-tevőjét. Azt is mondhatnánk, hogy az ilyen típusú iskolák didaktikai kérdéseivel foglalkozó könyv túlságosan későn is jelent meg, figyelembe véve ezen iskolatípusok nagy jelentőségét a ma-gyar iskolarendszerben. Tapasztalhattuk azt is, hogy ezekben az iskolákban oktató munkát vég-zők számára milyen nagy gondot okozott az ok-tatáselméletben való nem kellő tájékozottságuk. Természetesen az ilyen speciális jellegű okta-táselmélet megírásához feltétlenül szükséges kel-76 lő oktatási tapasztalat megszerzése. Ezt a tényt is figyelembe véve azonban ismételten megemlíthetjük, hogy a szakmai képzést nyújtó iskolák hatékonyabb oktatása érdekében már jóval korábban szükség lett volna e könyv köz-rebocsátására. Más oldalról azonban bíztató e kezdet: jelzi azt, hogy igény van a különböző képzési feladatokat megoldó iskolák számára specifikusabb didaktikai elmélet kidolgozására. A könyv szerzője öt oldalas bevezetőjében tudományos precizitással mutat rá arra, hogy a könyvében foglalt elmélet milyen fontos szere-pet tölt be a pedagógiai végzettséggel még nem rendelkező oktatók számára. A jövendő szak-oktatói, mérnöktanárai nagy segítséget kapnak ahhoz, hogy a didaktika alapjait eredménnyel sajátíthassák el. A könyvnek ezt a funkcióját kell mindenekelőtt szem előtt tartanunk, ami-kor a könyvet értékeljük. Nem törekszik tehát a könyv szerzője arra, hogy a didaktika új rendszerét vagy új elvi tételeit fogalmazza meg. Tömören, rendszerezett formában a didak-tika legalapvetőbb fogalmait, szerkezetét nyújtja egyrészt a tanulás, másrészt az oktatási kérdé-sek iránti érdeklődés felkeltése érdekében. 

4000 naibolee upotrebitel'nh slov russkogo âzyka učebnyj slovar' dlâ zarubežnyh ŝlol

http://acta.bibl.u-szeged.hu/26838/1/modszertani_020_001_075-076.pdf

4000 naibolee upotrebitel'nh slov russkogo âzyka učebnyj slovar' dlâ zarubežnyh ŝlol

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged