Frisnyák, Sándor

Hungarian

Frisnyák Sándor

University of Szeged

Műhely Tömbszelvények készítése és felhasználása a földrajz órán Hatvan-nyolcvan évvel ezelőtt a geomorfológia egyik kiváló művelője, W. M. Davis amerikai földrajztudós készítette az első tömbszelvényeket. Mivel a tömbszel-vény a térszíni formákat és a szilárd kérget egyszerre szemlélteti, ez az ábrázolási mód hamarosan népszerűvé vált a földrajzi irodalomban. Magyarországon a tömb-szelvények meghonosítása Cholnoky Jenő érdeme, aki a tudományos és ismeretter-jesztő munkáit ilyen jellegű illusztrációkkal tette szemléletessé. Halá la után tanítvá-nyai (Bulla Béla, Láng Sándor, Peja Győző • stb.) a tömbszelvény-készítést valóságos művészi színvonalra emelték. Tömbszelvény alatt olyan perspektivikus rajzot értünk, amely a földfelszín egy adott részének különböző formáit és belső szerkezeti viszonyait ábrázolja. Elsősorban a természeti földrajzban, a földfelszíni formák tanításánál van jelentősége. Kitűnően felhasználhatjuk Magyarország földrajzának általános- és középiskolai tanításánál, a mikrotájakról készített tömbszelvényeket pedig a környezetismereti oktatásban és a szakköri munkában. Tömbszelvényt egyrészt részletes topográfiai térképek alapján, másrészt pedig vázlatosan, geometriai szerkesztés nélkül készíthetünk. Ez utóbbi a jó geográfiai szem-lélet mellett bizonyos rajzolási készséget is igényel. Cikkünkben ezzel az eljárással foglalkozunk, mivel a szintvonalas térkép alapján történő tömbszelvény-szerkesztés metodikája a szakirodalomban megtalálható (Láng Sándor: Matematikai-csillagá-szati földrajz és térképészet. Bp. 1952. 332—334. old.). . s Legfontosabb feladat annak megállapítása, hogy miről és milyen célra készít-sünk tömbszelvényt. Pl. Szegeden a környezetismereti oktatás és a szakköri munka céljából elkészíthetjük a város és környéke tömbszelvényét. Ezen szembetűnően lát-szik a Tisza és a Maros medre, a folyókat kísérő morotvák, árterületek, továbbá azok a magasabb terasz-maradványok, melyek az emberi letelepülésre alkalmasak voltak. Egy ilyen tömbszelvény segítségével a táj morfológiai viszonyai mellett a település és a földrajzi környezet összefüggéseit is bemutathatjuk. Hazánk földrajzának tanításához a természeti kistájak helyett egy-egy hegy-vidékről, esetleg nagyobb tájegységről készítsünk tömbszelvényt. .Sok lehetőség van arra is, hogy a tájakat fejlődésükben mutassuk be. Pl. a- Balaton és környéke kiala-kulását és fejlődését 2—3 tömbszelvénnyel tudjuk szemléltetni. Legtöbb hegyvidékünk-ről már kész tömbszelvényeket találunk a közhasználatban levő földrajzkönyvek-ben. Ezeket epidiaszkóp segítségével egy műszaki rajzlapra vetítjük, s az így nyert képet először puha ceruzával, majd később tussal megrajzoljuk-. Ezzel a módszerrel olyan tömbszelvényt rajzolhatunk, mely méreténél fogva is alkalmas arra, hogy egyszerre az egész osztály előtt, bemutassuk és ahhoz magyarázatot fűzzünk. Természetesen a könyvekből készített nagyítások mellett a földrajztanár maga is rajzolhat tömbszelvényeket (pl. a lakóhely környékéről, egy-egy érdekesebb, tipikus tájrészletről .stb.). Ezt a terepen készített vázlatrajz, esetleg térkép alapján végez-zük el.. Első mozzanatként elkészítjük a „kivágott" kéreg perspektivikus rajzát, majd az így kapott szelvénybe berajzoljuk a különböző térszíni formákat (hegyek, völ-gyek, teraszok, törmelékkúpok stb.). Helyes, ha először a függőleges felületeket raj-zoljuk meg és csak ezután térünk rá a vízszintes felületen található térszíni formák ábrázolására. Ezt követően a rétegek elhelyezkedését tüntetjük fel és a rajzolást a 5 Módszer tan 65 A Bükk keleti felének tömbszelvénye [Szerkesztette dr. Peja Győző]. Magyarázat: M = Magas Bükk: 700—959 m [mészkő, pala, dolomit], A = Alacsony Bükk: 400—600 m [mészkő, pala, dolomit], E = Bükki előtérövezet: 200—3Q0 m [harmadkori homokkő, agyag, tufák és szén-telepes rétegsorok], S = Sajó, Sz = Szinva, T = törmelékkúp. Szeged tömbszelvénye [Szerkesztette: Frisnyák Sándor], Magyarázat: T = Tisza, M = Maros, F = Felsőváros, P = Palánk (a mai belváros), A = Alsóváros, SF = sárgaföld, SA = sárga-agyag, AG = agyag, A H = agyagos homok, H = homok. HolÓD Agár-tetS 6 6 csíkozással és árnyékolással fejezzük be. Tömbszelvényünk árnyékolását úgy kell készíteni, mintha ÉNY-i irányból kapnánk a megvilágítást. Fontos didaktikai követelménye, hogy a tömbszelvényt ne zsúfoljuk a részletek-kel, a kevésbé jelentős elemek rajzolásával. Törekednünk kell arra, hogy a tömb-szelvény leegyszerűsített formában a tipikust, a földrajzi specifikumot mutassa be, elhagyva a zavaró körülményeket, a lényegtelen dolgokat. Így a tömbszelvény rend-kívül- szemléletes és az általános iskolai tanulók számára is érthető. S ez az érthetőség, az áttekinthető egyszerűség adja meg jelentőségét. Mindezekhez a tudományosság igénye is hozzátartozik, mely ez esetben a készített rajz megbízhatóságát, a valóság hű tükrözését kell hogy jelentse. Iskolában, a földrajzórán nincs idő ahhoz, hogy a tömbszelvényeket a táblára rajzoljuk. Ezeket előre, legalább negyedíves műszaki rajzlapra kell elkészíteni. Be-mutatásuk a szemléltetést, a tananyag jobb megértését szolgálja, nem pedig azt, hogy tanítványainkkal lemásoltassuk. Maga a tömbszelvény a dombormű hatása követ-keztében kitűnő szemléltető eszköz, s igen alkalmas az ok-okozati összefüggések, a didaktikai kölcsönhatások bemutatására és ezáltal a természettudományos gondol-kodásmód kialakítására. Éppen ezért megéri a készítésével járó fáradozást. Frisnyák Sándor főiskolai adjunktus .VVV _£fJ> i A logikai műveletek tudatos alkalmazása az oktatásban A didaktika egyik legfontosabb alaptétele, hogy a fogalmak és a velük kap-csolatos ítéletek elsajátítása nem lehetséges azoknak mechanikus emlékezetbe vésése -útján. Ez annyit jelent, hogy a szavak mechanikus emlékezetbe vésésével csupán holt sémákat (üres formákat) tanulnának meg tanítványaink, amelyeket nem használ-hatnak fogalomként, s az ítéletekben nem látnak gondolat- vagy szabálytartalmat. Az oktatás akkor- helyes, ha a fogalmakat és ítéleteket nem készen veszik á t verbális tanulással növendékeink, hanem ezek a tanulók tudatában alakulnak ki a tanulók gondolkodási tevékenysége során. Ezt a gondolkodási tevékenységet ter-mészetesen a tanítónak kell irányítania. A gyakorlatlan nevelő előtt azonban nem mindig világos az, hogyan kell a ta-nulók gondolkodási tevékenységét irányítania. Milyen feladatai vannak ennek a tevékenységnek az oktatás során? "Az említett folyamat milyen sajátosságait kell ismernie, hogy azokkal számolhasson? Folyóiratunk hasábjain értékes elméleti fe j te- ; getések foglalkoztak ezzel a témával, s a következőkben ezek kiegészítéséül egy gyakorlati példa elemzése során kívánunk ebben a kérdésben pályájuk kezdetén levő kartársainknak segítséget adni. A nyelvtan, illetőleg a helyesírás tanításakor a tanterv által előírt feladat, hogy a ragos főnek helyesírását megtanítsuk. Vizsgáljuk meg, hogy ennek kapcsán hogyan érhetjük el — a fentebb hangsúlyozott elvi meggondolások figyelembevételével — a -ba, -be, -ban, -ben ragok helyes használatának elsajátítását. Ennek a feladatnak végrehajtása azt jelenti, hogy a) a tanulókat a következő szabály birtokába jut tat juk: „a hováf kérdésre -ba, -be; a holf kérdésre -ban, -ben ragot használunk"; b) kialakít juk e szabály gyakorlati alkalmazásához szükséges készségeket. 5;: 67 

Tömbszelvények készítése és felhasználása a földrajz órán

http://acta.bibl.u-szeged.hu/25651/1/modszertani_004_001_065-067.pdf

Tömbszelvények készítése és felhasználása a földrajz órán

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged