Frisnyák, Sándor

Hungarian

Frisnyák Sándor

University of Szeged

vétel nélkül minden tanuló lerajzolja magának, még akkor is, ha a jegyzetelésé egyébként rendkívül szűkszavú. így a szakköri foglalkozásokon a tanulók megismerkednek a világ legismertebb városainak életével, amelyekről legtöbbször hallanak vagy olvasnak, de amelyek-kel az általános iskolai tananyag feldolgozása során csak nagyon röviden — és bi-zony gyakran eléggé szárazon — lehet foglalkozni. Nemcsak a kialakulásuk rövid történetét, a városfejlődésre ható tényezőket, a gazdasági és kulturális életük legjel-lemzőbb vonásait ismerhetik meg, hanem (ha kis mértékben is) megismerik az ott élő emberek mindennapi életét, munkáját is. S hogy ezt szívesen teszik; azt mutat ja a hétről-hétre összegyűjtött kép és cikkanyag növekvő mennyisége is. Közben tanul-nak önállóan jegyzetelni, s meglátják, hogy a földrajz — a többi tantárgyhoz ha-sonlóan — nemcsak iskolai tantárgy, hanem a mindennapi élet része. Pósa Lajos D I A P O Z I T Í V KÉPEK KÉSZÍTÉSE ÉS FELHASZNÁLÁSA ~A FÖLDRAJZ OKTÁTÁSBAN 1 Nincs még egy tantárgy, mely annyira igényli a képek, diapozitívek és pergőfil-mek bemutatását, mint a földrajz. Földrajz oktatásunk régóta nélkülözi az olyan diapozitív képgyűjteményt, mely minden témaegységhez, minden jelentősebb ország és földrajzi jelenség szemléltetésére alkalmas lenne. Ezt csak részben pótolták a gyá-rilag készített szalagdiák. Iskolareformunk és a modern pedagógia azonban .meg-követeli a korszerű, a földrajzi ismeretanyaghoz kapcsolódó képek és filmek bemu-tatását. Egyre több földrajztanár járja az ország legszebb tájait, utazik külföldre. Ilyen alkalmak kitűnőek a földrajzi fotografálásra is. -, Diapozitív képek iskolai bemutatásával a földrajzi fogalmak kialakítását segítjük elő. Ebből a célkitűzésből következik, hogy a diapozitív képek' az . objektív valósá-got, a természeti tájat, a különböző természeti-földrajzi jelenségeket, az ember és a tá j geográfiai specifikumait mutat ják be. Minden fotográfus tudja, hogy egy kép bá az emberi alkotásokat (ipari üzemek, öntözőművek, települések, stb.) ábrázolják. Helyes az a megállapítás, miszerint a földrajzi kép a geográfia tárgya képekben. Ugyanezt mondhatjuk a diafelvételekre is, ha azok földrajzi jelenségeket, egy-egy tá j geográfiai specifikumait mutat ják be. Minden fotográfus tudja, hogy egy kép megalkotása, a téma kiválasztása, a beállítás, a kép megszerkesztése élmény. H a pe-dig tudományos, képeket készítünk, úgy a fotografálás már szakmai élmény, de ugyanakkor a művész:i forma keresése intellektuális örömet is jelent a földrajztanár számára. Nem szabad megelégednünk az egyes jelenségek egyszerű lefényképezésével, törekednünk kell a kép művészi megszerkesztésére is. így a diapozitív képek az ok-tatási célokon túl a szépérzék kialakítását, az esztétikai nevelést is elősegítik. A földrajzi diapozitívek készítése előtanulmányokat kíván. Ha pl. egy földrajz-tanár a Bükk-hegységről akar összeállítani 15—20' képből álló diasorozatot, úgy a tá j bejárása előtt tanulmányoznia kell a területre vonátkozó irodalmat és a képeket. Meg kell határoznia a bükki tájra jellemző vonásokat (karrmezők, dolinák, víznyelők, barlangok, gyűrt- és éléreállított kőzetrétegek stb.) és ennek megfelelően- kell össze-állítania kirándulásának útfonalát és fotozási programját. Minden esetben a jellemző tulajdonságok, a tipikus bemutatására kell töreked-nünk. Didaktikai szempontból igen jelentős, ha a diapozitív képek a mozgást, a 5 1 4 5 geográfiai jelenségek dialektikus változásait szemléltetik. Pl. dinamikus, gyors lefo-lyású földrajzi jelenséget ábrázol a suvadásokról készített kép. Ugyancsak érdekes-a folyóvíz munkáját szemléltető diapozitív kép is, ahol az épülő és pusztuló part egyaránt látszik. Számtalan. lehetőség van a természeti-földrajzi jelenségek bemuta-tására Földrajz óráinkon a természeti jelenségek mellett az ember termelő tevékenységét is tanítjuk. Ezek szemléltetésére szépen megszerkesztett gazdaságföldrajzi diaképeker készíthetünk. Különösen nagy lehetőség van a fejlődés szemléltetésére. Tanítványaink világnézeti nevelése és politikai öntudatának kialakítása szempontjából igen jelen-tősek azok a diaképek, melyek a szocializmus építésének gazdaságföldrajzi vonatko-zásait mutatják be. Igen hatásos lehet egy-egy új létesítmény: üzem, öntözőmű, lakó-telep, híd stb. bemutatása. Mi szükséges a diafilmek készítéséhez? Legfontosabb egy 35 mm-es, ún. kisfilmes; fényképezőgép és a film. Ez utóbbi kétféle lehet: színes (Agfacolor) és szürke (fekete-fehér). H a színes felvételeket készítünk, úgy rögtön pozitív, vetítésre alkalmas színes-képet kapunk. Szürke film esetében először a szokásos negatív-filmet készítjük el,, majd ún. kino- vagy reprofilmre (a papírkép másolásához hasonló módszerrel) meg-világítással átmásoljuk. Mindkét eljárással készült szalagot felvágjuk-, s "így 24X36-mm-es képméretet nyerünk. (Felvágás nélkül is lehetne vetíteni, azonban így a film. könnyen megsérül, összekarcolódik. A legtöbb esetben pedig nem az elkészítés sor-rendjében mutatjuk be a képeket. Mindig a tanítási anyagnak megfelelően válogatjuk, ki, illetve,csoportosítjuk a diafelvételeket.) Munkánk második szakaszában az előhívott diafilmet bekeretezzük. Erre a célra kész fém- és műanyag diakeretet lehet kapni. Sokkal olcsóbb, ha előregyártott elemek (5X5 cm-es diaüveg, diamaszk és szegőszalag) segítségével magunk készítjük el a ke-retet. Magát. a diaképet egy 5 X 5 cm-es .diamaszkba helyezzük el úgy, hogy az azon készített 24X36 mm-es kivágásba kerüljön a kép. Ezt követően két db tisztára törölt üveglemez közé tesszük, majd három oldalról fekete, egy oldalról pedig fehér szegő-szalaggal összeragasztjuk az üveget. I t t a ragasztásnál következetesnek kell lenni,, mindig a kép felső vagy alsó szegélyét erősítsük fehér szalaggal. Erre kerül a kép-címe, az ábrázolt objektum helye, a lefényképezett jelenség ideje stb. Bekeretezett diáink tárolására rekeszekre osztott, 25, 100, illetve 200 db kép be-fogadására alkalmas dobozokat lehet kapni. Ezek közül a műanyagból készült és olcsón árusított 25 rekeszes diadoboz a legalkalmasabb iskolai célokra. Nagyobb gyűjteményből mindig kiválogatjuk az óra témájához szükséges néhány képet és azokat a bemutatás sorrendjében elhelyezzük a dobozba. Tudjuk azt. hogy a vetítő-gép ejtaknás vagy félautomata diaképváltójába „fejjel lefelé" kell a képet tenni. Ennek megfelelően célszerű a képeket úgy elhelyezni, hogy a dobozból függőlegesen kiemelve a kép megfordítás nélkül kerüljön a vetítőgépbe. Ez lényegesen megköny-nyíti a vetítést végző tanár munkáját. Külön meg kell emlékeznünk a reprodukciókról is. H a egyes országok tanításához: szemléltető képeket akarunk készíteni, úgy a földrajzi szakkönyvekből, folyóiratok-ból és útikönyvekből készíthetünk reprodukciókat. Ehhez színes, ill. fekete-fehér diafilmet használunk. Felvételünk természetes és műfény mellett történhet. Ilyenkor-azonban reprodukáló készülékre vagy pedig ún. közgyűrűre van szükség. Közgyűrűk segítségével - egészen közeli tárgyakról, illetve képekről készíthetünk reprodukciókat.. Helyes, ha a képeken kívül néhány fontosabb rajzról, térképvázlatról, tömbszelvény-ről stb. is készítünk reprodukciót. Ezeket a képek közé téve, a megfelelő anyag-részeknél mutatjuk be. ,146 Diaképekkel a földrajzi fogalmak alkotása mellett természettudományos gondol-kodásmódra , a t á j szépségeinek bemutatásával és ú j alkotásaink szemléltetésével igaz hazaszeretetre és proletárnemzetköziségre is neveljük taní tványainkat . Oktatás i és nevelési jelentősége megérdemli a készítésével járó. fáradozást és anyagi áldozatot . Frisnyák Sándor .vvv VVy Vvv AZ ELLENŐRZÉS ÉS AZ ÚJ ISMERETNYÚJTÁS EGYSÉGESÍTÉSE A FÖLDRAJZ ÓRÁN Az új tanterv célkitűzései közé.tartozik az az elv, hogy az oktatás folyamatában nyúj-tott ismeretanyagot olyan koncepcióban dol-gozzuk fel a tanulókkal, amely további is-meretek szerzéséhez nyújt alapot. A feladat megvalósítása sok kísérletezést kíván, míg ki-alakulnak olyan módszerek, amelyek alkal-masak lesznek a korszerű oktatási feladat megvalósítására. ' A feladat megvalósítása elsősorban az órák újszerű szervezésével válik lehetővé. E cél ér-dekében jutottam el az óra struktúrájának át-szervezéséhez. Eltérve az eddigi hagyományos gyakorlattól, amelyre az a tagolódás jellemző, miszerint az óra első részében történik a szá-monkérés, majd az új anyag feldolgozása. Ilyen irányú próbálkozásmódhoz alapvető segítséget nyújtott a Szegedi Tanárképző Fő-iskola Gyakorló Iskolájában a továbbképzés keretében ilyen módszerrel levezetett biológia óra. A fent említett óra elemzése folyamán fel-színre kerültek azok a depresszív vonatkozá-sú hatások, amelyek a hagyományosan veze-tett órák alkalmazásával gátolják a tanulók teljes aktivitását. Az elemzés lényegét, „Az oktatási folyamat korszerűsítése" című dol-gozatot, folyóiratunk közli. A hagyományos, számonkéréssel . kezdődő óra során, tizenöt-húsz perc alatt a tanulók — kivéve a felelőket — nagyobb része nem tud bekapcsolódni az óra logikai menetébe. A tanulókban egyébként meglevő, a földrajz tárgy iránti impulzív aktivitás ilyen körülmé-nyek között gátlás alá kerülhet. Továbbá ke-vés idő jüt az új anyag megfelelő módszerek-kel történő feldolgozásához. A feleltetett tanulók kauzális gondolkozása kevésbé ismerhető meg, legtöbbször csak a ta-nulók verbalizáló készségéről győződhet meg a tanár. Ilyen órafelépítés mellett a tanulók ismeretei között nehezebben tárul fel, és te-remtődik meg az ok-okozat összefüggése. Az új anyag tanításakor nehéz ráhangolni és bekapcsolni azokat a tanulókat, akikkel a számonkérés alatt (15—20 perc) nem vagy felületesen foglalkoztunk. Ezekből a rövid megjegyzésekből megálla-pítható, hogy az így vezetett órák motiválása mindenkor nagyobb feladatot ró a tanárra és még ennek ellenére is nehezen tudja megte-remteni azt az optimális pszichikai légkört, amely az ismeretanyag aktív elsajátítását biz-tosítja. A'következőkben az í . és 6. osztály negye-dik negyedévi tananyagából két tanóra szer-kezeti felépítésének ismertetésén keresztül sze-retném bemutatni • az ismeretnyújtás és ellen-őrzés folyamatának egységét. 5. osztály, 53. óra, tanítási idő: 1964. ápr. első hete. A tanóra anyaga: Románia éghajlata és víz-rajza. Áz óra felépítése: 1. A tanár a figyelmet az' éghajlati viszo-nyok elemzésére irányítja Csehszlovákia is-mert éghajlatának osztályfoglalkoztatás útján történő megbeszélésével. 2. a) A Kárpátok és a Bihar hegység tár-gyalása az éghajlat módosításának szempont-jából. A problémát önálló felelettel oldjuk meg, mivel ismert anyagot idézünk fel (hegyvidéki éghajlat). Ennek eredményeként kihangsúlyoz-zuk a domborzat éghajlatmódosító hatását. b) A következőkben Románia nagyobb táj-egységei felszíni viszonyainak ismeretét újít-juk fel. A felújítás önálló felelettel történik. A második felelő feleleveníti a Román al-föld, Moldova, Dobrudzsa és Erdélyi meden-ce felszíni viszonyait. De nemcsak azt a fel-adatot adjuk a felelőnek, hogy a tényeket is-mertesse, hanem problémaként felvetjük a fel-szín és éghajlat közötti összefüggés feltárását. Ennek eredményeképpen a tanuló önállóan következtet az alacsonyabb tájak melegebb, de csapadékszegényebb éghajlatára. Ezek után osztályfoglalkoztatás keretében összehasonlítjuk hazánk, Csehszlovákia és Ro-mánia éghajlatának alakulását. Az összeha-sonlítás eredményeként megállapítjuk, hogy Románia éghajlata kontinentális jellegű, a hő-mérséklet ingadozása a Kárpátokon túl a leg-nagyobb, a legszárazabb területeket itt talál-juk, mert a Kárpátok magas hegylánca fel-fogja a csapadékot, ugyanakkor nem védi eze-ket a területeket a hideg északi széltől. , 147 

Diapozitív képek készítése és felhasználása a földrajz oktatásban

http://acta.bibl.u-szeged.hu/25672/1/modszertani_004_002_145-147.pdf

Diapozitív képek készítése és felhasználása a földrajz oktatásban

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged