Virág, József

Hungarian

Virág József

University of Szeged

A GÉPEK, BERENDEZÉSEK KAPACITÁSKIHASZNÁLÁSA ÉS AZ ANYAGMOZGATÁS KÉRDÉSEI A TEJIPARBAN VIRÁG JÓZSEF* Napjainkban, amikor a gazdaságfejlődés intenzív szakaszára jellemző követel-mények és módszerek kerültek előtérbe, az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni a közgazdasági élet minden területén — a termelésben is, az elosztásban is — a minőségi követelményeknek, a hatékonyságnak. Különös jelentőségét a hatékony-ság fokozásának a népgazdaság gazdasági fejlődésének intenzív szakaszában az adja meg, hogy a fejlődés, a termelés, a hozamok növelése elsősorban a termelési tényezők kihasználásának javításával, nem pedig azok mennyiségének növelésével történik. Tehát minden területen: a munkaerő felhasználásban, állóeszköz-gazdálkodásban az operatív gazdasági cselekvéseknél és a hosszabb távú fejlesztési döntéseknél az eddiginél hatékonyabb megoldásokra kell törekedni, fokozni kell az eredményes-séget. A társadalmi fejlődés, azaz a társadalom anyagi jóléte és arra épülő lehetőségei attól függnek, hogy egésze és egyes részei, ágazatai milyen hatásfokkal működnek, illetve hogy az a hatásfok javuló tendenciát mutat-e. Adott egység — szervezet — gazdasági hatékonyságát befolyásolják az egység keretein kívüli gazdasági ténye-zők is. Például az élelmiszeripari termelés hatékonyságára jelentős mértékben kihat más ipari ágazat, valamint a mezőgazdaság, a közlekedés (szállítás) és kereskedelem tevékenysége is. A gazdasági hatékonyság mennyiségi és minőségi elemek sokféleségéből és soka-ságából tevődik össze. Ebből eredően alakulására számos tényező van hatással. Általánosíthatóan megállapíthatjuk, hogy ma hazánkban a lehetőségek a ráfordí-tásokkal való takarékosságban ugyanúgy adottak, mint a hozamok növelésében. A bérek a képzettséggel, az életszínvonal növekedésével párhuzamosan állandóan és szükségképpen növekszenek. Sőt, ha a munkaerő olyan korlátozottan áll rendelke-zésre, mint napjainkban, akkor az új munkaerő megszervezése egyre növekvő áldo-zatokat kíván, tehát a meglevő ésszerű és célszerír felhasználását, üzemeken belüli átcsoportosítását kell szorgalmazni. Ha pedig az eszközráfordítást vesszük szemügyre, akkor nyilvánvaló, hogy a növekvő beruházások, vagy a termeléssel együtt növekvő forgóeszközök nagyobb eszközlekötéssel, nagyobb eszközráfordítással járnak. Ez nem jelenti annak tagadását, hogy a vállalatoknál nincsenek a munka jobb megszer-vezéséből adódó hatalmas — talán nem is rejtett — tartalékai a takarékos gazdálko-dásnak. Igazi fellendülést a hatékonyság növelése tekintetében azonban a ráfordítások racionális — a hozamokkal egybevetett — növelése mellett főként a hozamok növe-•Élelmiszeripari Főiskola, Szeged 53 lésétől várhatunk. Az egyik alapvető közgazdasági összefüggés szerint is a társada-lom anyagi forrásai olyan mértékben bővíthetők, és a társadalom gazdasági gondos-kodása úgy szélesedhet, ahogyan a társadalmi munka hatékonysága javul. A haté-konyság érvényesülése, mint valami felépítmény, olyan módon hat a népgazdaság fejlődésére, hogy döntéseinktől függően gyorsítja vagy lassítja, esetleg meg is akadá-lyozza az alapvető célkitűzéseink megvalósítását, növeli vagy csökkenti a lakosság fogyasztási alapját. Az anyagi termelésben lekötött alapok kihasználása és fejlesz-tése a tervszerű, központi irányítás hatása alatt, vállalati keretek között valósul meg, miközben az ezzel kapcsolatos döntések különbözőképpen oszolhatnak meg a válla-latok és a szocialista állam különböző irányítószervei között. A tejiparban lekötött alapok jelentősek. Az ágazat a IV. és V. ötéves tervidő-szakban többet fejlesztett mint a megelőző évtizedekben összesen. Jelenleg állóesz-közeinek értéke meghaladja a 6 milliárd forintot, s az ipar állóeszközeinek 1,0%-át teszi ki. (1970-ben 0,6%, 1960-ban 0,5%) A technikai fejlesztés mögött ott találjuk a termelés fejlődését is. Jelenleg évente a feldolgozott tej mennyisége meghaladja a 2 milliárd litert, míg 1970-ben 1,2, 1960-ban 0,7 milliárd liter volt. A fejlesztés eredményeként valamennyi településünk pasz-tőrözött tejjel ellátott. A feldolgozó kapacitás a tej értékmegőrző feldolgozására ele-gendő. A fogyasztói tejet gyártó kapacitás további jelentős növelése — a jelentkező értékesítési gondok miatt — korlátozott. Ugyanakkor egyes tejtermékekből a tejipar a fogyasztói igényeket, a megfelelő gyártókapacitás hiánya miatt nem tudja a kellő mértékben kielégíteni. Az élelmiszeripar számos ágának termelését a lakosság igénye határozza meg, s itt igen nehéz egy optimális kapacitáskihasználási értéket kialakítani, amikor alap-vető politikai és ellátási szempontokkal is számolni kell. A gazdaságirányítás rend-szere, valamint a tejipar szakosodása a vállalatokat mind jobban kényszeríti a kapa-citáskihasználásuk növelésére. A kapacitáskihasználás milyensége jelentős költség-tényező, növelése az egységre jutó költséget, az önköltséget csökkenti, így a fedezeten belül a közvetett költséghányad csökken, a nyereséghányad pedig nő. (A tejiparban az értékcsökkenési leírás a feldolgozási költségek 14%-a.) A tejipar tejfeldolgozó és sajtgyártó gépei, berendezései a munkarendnek meg-felelő időalap több mint 50%-ában üzemelnek, a vajgyártásnál ennél alacsonyabb — 40% — a tejporgyártásnál magasabb — 70% — a kapacitás kihasználás. Az idő-kiesés okai között megtalálhatók az alkatrészhiány, karbantartás elmaradás és tech-nológiai problémák. A tejipar mintegy 15 ezer főt foglalkoztat, ezen belül a fizikai foglalkozásúak száma valamivel több mint 11 ezer fő. Ezen utóbbiakat többféle szempont szerint lehet csoportosítani, s az egyik ilyen a termelőfolyamatban betöltött szerepük, amely szerint alaptevékenységen és kisegítő-kiszolgáló tevékenységen dolgozókat külön-böztetünk meg. A tejiparban az alaptevékenységen 30, a kisegítő-kiszolgáló tevé-kenységen a fizikai dolgozók 70%-át foglalkoztatják. Ezen utóbbin belül: a javítási-karbantartási tevékenységen 15, az anyagmozgatási, szállítási, raktározási tevékenységen 24, az egyéb kisegítő tevékenységen dolgozott 31 százalékuk. Az anyagmozgatási, szállítási, raktározási tevékenységen belüli arányok a követ-kezők : szállítás, rakodás 15%, belső anyagmozgatás 4%, raktározás és szállítói csomagolás 5 %. 54 Az anyagmozgatási, szállítási, raktározási tevékenységet végző fizikai dolgozók közel háromnegyed része — a felmérések szerint — nagy erőkifejtés és különösen kedvezőtlen munkakörülmények mellett végzi munkáját. Az ezen a területen dolgo-zók mindössze 15 százalékának munkáját segíti gépi berendezés. (A tejiparban az alaptevékenységet végzők 44%-ának az összes kisegítő-kiszolgáló munkát végzők 17%-ának munkája gépi jellegű.) Az anyagmozgatás területén található állóeszközök értéke a tejipar állóeszkö-zeinek: a 10%-át sem teszik ki. Az anyagmozgatási, szállítási, raktározási munkán dolgozók jelentős része kép-zetlen, az átlagnál kevésbé iskolázott (85%-uk betanított vagy segédmunkás, s az összes fizikai dolgozóknál az arány 63%). A szállítás terén az alapanyag beszállítási tömege a tejiparban az évi 2 millió tonnát meghaladja és a kiszállítási mennyiség a göngyölegekkel együtt megközelíti ennek a mennyiségnek a 60—70%-át. Ennek megfelelően a termelési költségeknek nem elhanyagolható része a fuvarozási költség. Az anyagmozgatás költségei a tejiparban az összes költségek 2,1 %-át teszik ki. Ez így önmagában nem tűnik jelentősnek, de a 83—85%-os anyagköltséget figye-lembevéve a fennmaradó feldolgozási költségekhez viszonyítva már 12—15%-os anyagmozgatási költség hányadot kapunk. A tejiparban is a segédfolyamatok — ezen belül az anyagmozgatási, szállítási, raktározási tevékenységek — a munkaráfordítások jelentős nagysága következtében jelenleg a munkatermelékenység színvonalának és növelésének egyik meghatározó tényezőjét alkotják. A műszaki-szervezési színvonaluk javítása a hatékonyság emelé-sének egyik alapvető tartaléka. IRODALOMJEGYZÉK 1. Virág József-—Rózsahegyi Istvánná :r A gépesítés színvonala a minisztériumi élelmiszeriparban 1964—1972. Különlenyomat az Élelmiszeripari Főiskola Tudományos Közlemények 1974/4. számából. 2. Virág József—Rózsahegyi Istvánná: A minisztériumi élelmiszeripar műszaki színvonala a létszám-megoszlás tükrében. Élelmezési Ipar, XXIX. évf. 3. szám, 83, 1975. 3. Borda Jenő: A berettyóújfalui tejporgyár rekonstrukciójának hatása a hatékonyságra. Tejipar 1979/1. 4. Kiss György: A tejporgyártás szerepe és jelentősége a hazai tejiparban. Tejipar, 1981/1. 5. Dr. Balatoni Mihály: Tájékoztató az 1980. évi népgazdasági terv mezőgazdasági és élelmiszer-ipari céljaiból— különös tekintettel a tejtermelés és a tejipar feladataira. Tejipar, 1980/1. 6. Gaiger István: Tejtermelésünk növekedésével járó feladataink. Élelmezési Ipar, XXXIV. évf. 3. sz. 7. Rózsa Ernőné: Az élelmiszeripari termelés fejlettségi színvonala. Élelmezési Ipar, XXXV. évf. 2. sz. CAPACITY UTILIZATION OF MACHINES AND EQUIPMENT AND QUESTIONS OF MATERIAL HANDLING IN THE MILK INDUSTRY József Virág In the milk industry, the milk-processing and cheese-producing machines and equipment are in operation for somewhat more than 50% of the working time; the capacity utilization is lower than this in butter-making (40%), and higher in the manufacture of milk powder (70%). Nearly a quarter of the workers in the milk industry carry out material handling, transport and warehouse work. The activities of almost three-quarters of these workers demand great physi-cal effort. The work of 15 % of those involved in material handling, transport and storage is mechan-ized. 55 KAPAZITÄTSAUSNUTZUNG DER MASCHINEN, ANLAGEN U N D DIE FRAGEN DER MATERIALLIEFERUNG IN DER MILCHINDUSTRIE József Virág Die mi Ich verarbeitenden und käsebereitenden Maschinen und Anlagen der Milchindustrie sind während mehr als 50% der der Arbeitsordnung entsprechender Arbeitszeit in Betrieb; bei der Butterherstellung ist die Kapazitätsausnutzung geringer — 40%; bei der Milchpulverherstellung hö-her — 70%. In der Milchindustrie verrichtet beinahe ein Viertel der Arbeiter Lieferung-Beförderung- und Lagerungarbeiten. Fast drei Viertel der Werktätigen, die auf diesem Gebiete tätig sind, verrichten ihre Arbeit mit großer Kraftenfaltung. Die Tätigkeit der mit Materiallieferung, Beförderung und Lagerung Beschäftigten ist in 15% mechanisiert. ЭКСПЛУАТАЦИЯ МОЩНОСТЕЙ ОБОРУДОВАНИЙ И АППАРАТОВ, ВОПРОСЫ ВНУТРИЗАВОДСКОГО ТРАНСПОРТА В МОЛОЧНОЙ ПРОМЫШ-ЛЕННОСТИ Йожеф Вираг Эксплуатация мощностей оборудований для обработки молока и производства сыра сос-тавляет 50 %, для производства масла 40 %, а в случае оборудований для производства су-хого молока этот индекс равен 70 %. Примерно одна четверть рабочих затрудняется в внутризаводском транспорте, экспеди-ции, работах, связанных со складыванием. Три четверти этих рабочих восполняет трудо-ёмкие работы, при чём 15 % процессов внутризаводского транспорта механизированны. 56 

A gépek, berendezések kapacitáskihasználása és az anyagmozgatás kérdései a tejiparban

http://acta.bibl.u-szeged.hu/21030/1/szef_tudkozl_010_053-056.pdf

A gépek, berendezések kapacitáskihasználása és az anyagmozgatás kérdései a tejiparban

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged