Virág, József

Hungarian

Virág József

University of Szeged

A FOGLALKOZTATOTT FELSŐFOKÚ KÉPESÍTÉSŰ ÉLELMISZERIPARI SZAKEMBEREK VIRÁG JÓZSEF* Társadalmi gazdasági fejlődésünk egyik fontos tényezője a társadalom tagjainak tudása, rátermettsége, találékonysága, áttekintő készsége, műveltsége. Ezek meg-szerzése nagyrészt összefügg a népesség iskolázottsági színvonalával, pontosabban azzal, hogy az általános kötelező iskolázottságon túl mennyien sajátítják el a fejlődő tudományágak ismeretanyagát és ezáltal mennyien válnak alkalmassá a gazdasági, tudományos élet megismerésére, irányítására* továbbfejlesztésére. A népesség iskolázottsága éppen ezért társadalmi fejlődésünk egyik motorja, s mint ilyen, az általános érdeklődés előterében áll. Nem különben az a kérdés, hogy milyen áz összhang a képzettség és a tevékenység között, vagyis, hogy az egyes munkakörök betöltésére megfelelő számú szakemberrel rendelkezik-e az ország és hogy a meg-szerzett képesítés hasznosítása megfelelő területen történik-e. Társadalmi-gazdasái életünk fejlődésének — ha nem is számszerű arányokban kifejezhető mértékben — egyik alapvető tényezője az egyes tudományágak ismereté-vel bíró szakemberek megfelelő száma és aránya. A tudományos-technikai forra-dalom korszaka méginkább növeli a megfelelő tudással, iskolai végzettséggel rendel-kezők iránti igényt. Az ország iparában jelentős számú közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező dolgozik. Az iparon belül az élelmiszeripar ellátottsága képzettebb emberekkel az átlagosnál alacsonyabb (lásd: 1. táblázat). 1. TÁBLÁZAT . Közép- és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 1971. szeptember 30. (Százalék) Megnevezés Állami ipar Ezen belül; élel-miszeripar Egyetemet, főiskolát végzettek aránya a szel- 12,7 8,0 Összes felsőfokú lemi munkakörben fog- 16,1 13,0 Középfokú lalkoztatott alkalmazottak 51,2 48,5 Felső és középfokú között 67,3 61,5 Felső és középfokú végzettségű alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatott között 13,3 12,4 Szellemi munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak aránya a foglalkoztatottakból 19,8 20,1 * Élelmiszeripari Gazdaságtan Tanszék 31 Korábban az élelmiszeripar felsőfokú végzettségű szakemberekkel való el-látottsága még jobban elmaradt az ipar átlagától, s többek között ezért is született 1962-ben kormányhatározat a szegedi, valamint a budapesti Felsőfokú Élelmiszer-ipari Technikumok létesítéséről. Az intézmények azzal a feladattal kezdték meg működésüket, hogy műszakilag jól képzett, ipargazdasági kérdésekben jártas élel-miszeripari szaktechnikusokat képeznek, akik az élelmiszeripari üzemek, üzem-vagy részlegvezetői, egyes üzemek műszaki vezetői, trösztök és országos vállalatok termelési, műszaki szervezési és irányító szerveinek vagy osztályainak vezetői lehet-nek, tehát üzemmérnöki munkakört tölthetnek be. Az intézményekben 1972. évvel bezárólag a nappali és a levelező tagozaton mintegy 1700 fő végzett, s kapott oklevelet. A Központi Statisztikai Hivatal 1971 szeptember 30-i állapotnak megfelelően felmérést végzett a felsőfokú képesítéssel rendelkezőkre vonatkozóan, s e szerint a népgazdaság különböző ágaiban 1149 fő élelmiszeripari szaktechnikus dolgozik. (Lásd: 2. táblázat.) 2. TÁBLÁZAT Élelmiszeripari szaktechnikusuk száma 1971. szeptember 30. Ágazat Férfi N ő Összesen Ipar 506 417 923 Építőipar 4 6 10 Mezőgazdaság, erdő-, vízgazdálkodás 29 8 37 Szállítás, hírközlés 3 1 4 kereskedelem 39 30 69 Személyi és lakásgazdálkodás 2 5 7 Egészségügyi és kulturális szolgáltatás 26 43 . 69 Közigazgatás és egyéb szolgáltatás 14 16 30 Szocialista szektor összesen 623 526 1149 Azt, hogy ki mennyiben a végzettségének megfelelő munkát végez a felmérés összesített adataiból egyértelműen megállapítani nem lehet. Az összes megfigyelt végzettek közel háromnegyed része dolgozik az élelmiszeriparbán. A gépipar — főleg az élelmiszeripari gépgyártás — 44 főt, a vegyipar 19 főt foglalkoztat. A mezőgazda-sági ágazatban dolgozó élelmiszeripari szaktechnikusok élelmiszerfeldolgozó üzemi feladatokat látnak el. Számuk nem magas, ha azt nézzük, hogy 1970-ben az ország élelmiszeripari termelésének 3, 1975-ben várhatóan 6%-át a mezőgazdasági üzemek-ben végezték, illetve végzik. A kereskedelembe került szaktechnikusaink jó része is végzettségének megfelelő munkát végez, amelyre abból lehet következtetni, hogy jelentős hányadukat a felvásárló, készletező — füszértek — nagykereskedelem, valamint a külkereskedelem foglalkoztatja. A szolgáltató ágazatok mögött első-sorban az oktatás és a középirányító szakmai szervek szerepelnek. Az élelmiszeripar felsőfokú végzettségű szakemberei között nagy számú élelmi-szeripari szaktechnikus található. Az összes végzettek közül minden ötödik-hatodik — a nők közül minden harmadik — a Felsőfokú Élelmiszeripari Technikumot végezte el. (Lásd: 3. táblázatot.) A továbbtanuló fiatalok jórészt lakóhelyükhöz közelebb levő felsőfokú intéz-ményekbe igyekeznek bejutni. Ebben nem kis szerepe van a szűkös kollégiumi férőhelyeknek, az eltartók lakóhelyétől távol folytatott tanulmányok költségesebb voltának! Ezt mutatja a végzett élelmiszeripari szaktechnikusok terület szerinti 32 3. TÁBLÁZAT A szocialista élelmiszeriparban dolgozó felsőfokú végzettek száma 1971. szeptember 30. Megnevezés Férfi N ő Összes Egyetem, és főiskola 2202 620 2822 Felsőfokú szaktechnikum 1225 546 1771 Felsőfokú tanintézet összesen 3427 1166 4593 Ebből: felsőfokú élelmiszeripari technikumot végzettek száma, fő 465 380 845 aránya, % 13,5 32,8 18,4 megoszlása is, Budapesten és Pest megyében a végzettek több mint 50%-a, Bács, Békés és Csongrád megyékben 20%-a található. (Lásd: 4. táblázat:) Mint az adatokból látható, az.élelmiszeripari szaktechnikusok szerepe jelentős az élelmiszeriparban. Speciális élelmiszeripari képzettségükből eredően a vállalatok műszaki, vezetői munkaköreiben mind nagyobb számban dolgoznak. Az igények követését jelentette az oktatás területén történt előre lépés, amely a felsőfokú tech-nikumokból Élelmiszeripari Főiskolát létesített. Tehát a minőségi továbbfejlődés lehetősége és biztosítéka adott. A Főiskola jelenleg üzemmérnököket képez, s a ko-rábban végzett szaktechnikusok pedig fél-, illetve egy . éves átképzéssel szerezhetik meg ezt a képesítést. 4. TÁBLÁZAT Élelmiszeripari szaktechnikusok száma megyénként 1971. szeptember 30. Összes Élelmiszer-iparban az Megye Férfi N ő összes foglal-koztatottak megoszlása, % száma, fő megoszlása, % Baranya 21 5 26 2,3 3,9 Bács 39 34 73 6,4 7,6 . Békés 21 30 51 4,4 5,9 Borsod 11 12 23 2,0 5,8 -Csongrád 55 50 105 9,1 5,1 Fejér 18 10 28 2,4 3,3 Győr 17 10 27 2,3 5,3 Hajdú 23 20 43 3,7 5,4 Heves 19 12 31 2,7 5,1 Komárom 8 6 14 1,2 1,7 Nógrád 3 1 4 0,3 0,9 Pest 36 13 49 4,3 6,1 Somogy 14 7 21 1,8 4,1 Szabolcs 24 13 37 3,2 . 5,3 Szolnok 9 13 22 1,9 3,9 . Tolna 9 7 16 1,4 2,6 Vas 8 3 11 1,0 2,8 Veszprém 11 7 18 1,6 2,8 Zala 6 3 9 0,8 2,0 Budapest 271 270 541 .- 47,2 20,4 Összesen 623 526 1149 100,0 100,0 33 A menyiségi adatok azt mutatják, hogy speciális élelmiszeripari képzettségű szakemberekre még fokozottan szükség van. Az élelmiszeriparban az ipar átlagánál alacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A szaktechnikusok elhelyezkedése az ország területén aránytalan, nagymértékben eltér az élelmiszeripar területi elhelyezkedésétől. Több megyében a-jelenleginél (pl.: Nógrád megye: 4 fő, Zala megye: 9 fő) több élelmiszeripari szakemberre lenne szükség. IRODALOM 1. Tájékoztató a népgazdaság IV. ötéves tervének főbb élelmiszeripari célkitűzéseiről. MÉM. Közg. Főo.Bp. , 1970. 2. Képzettség és kereset. KSH. Bp., 1973. DIE BESCHÄFTIGTEN LEBENSMITTELINDUSTRIE-FACHLEUTE MIT HOCHSCHULBILDUNG J. Viräg In der Lebensmittelindustrie ist das Verhältnis der Werktätigen mit Mittel- oder Hochschul-bildung ein niedrigeres als sonst im Industriedurchschnitt. Die 1962 errichteten Lebensmittelindust-rie-Polytechniken höchster Bildungsstufe waren berufen, diesem Rückstand abzuhelfen. Bis zum Ende des Jahren 1972 haben rund 1700 Personen diese Schulen absolviert. Die dem Zustand vom Ende September 1971 entsprechend durchgeführte Aufmessung fand in den verschiede-nen Zweigen der Volkswirtschaft 1149 Lebensmittelindustrie-Fachtechniker. Dreinsviertel der Fach-techniker arbeiten in der Lebensmittelindustrie und machen hier nahezu 20% der Hochschulbildung erworbenen — bei den Frauen über 30% — aus. Die Verteilung der Arbeitsplätze der Fachtechniker im Gebiet des Landes ist eine unproportionale und weicht weitgehend ab von der territorialen Pla-zierung der Lebensmittdindustriellen Arbeitsbereiche. HIGHER-QUALIFIED SPECIALISTS I N THE FOOD I N D U S T R Y J. Virag The proportion of those employed in the food industry who have intermediate and higher qualifications is lower than the average for industry. One of the aims of the food-industry technical colleges established in 1962 was to change this disadvantageous situation. Up to the end of 1972, about 1700 people completed their studies at these colleges. A survey at the end of September 1971 revealed 1149 food-industrial specialist technicians in various branches of the national economy. Three-quarters of the specialist technicians work in the food industry, and here comprise about 20% of those with higher qualifications, the figure being more than 30 % among the females. The allocation of the specialists throughout the country is disproportionate, and differs considerably from the regional distribution of the food industry. ОКОНЧИВШИЕ ВУЗ Йожеф Вираг По сравнению с другими отраслями в пищевой промышленности работает меньше дипломированных специалистов. Это было улучшено созданием в 1962 году высших техни-кумов пищевой промышленности. Д о конца 1972, эти учебные заведения закончило 1700 специалистов. В сентябре 1971 года в различных отраслях народного хозяйства работало 1149 специалистов, с образованием техник-пищевик, 3/4 из них работает в пищевой промышленности, что составляет 20% от всех дипломированных специалистов: а среди женщин более 30%. Распределение техников-пи-щевиков по стране неравномерное, и не соответствует территориаль-ному распределению пищевой промышленности. 34 

A foglalkoztatott felsőfokú képesítésű élelmiszeripari szakemberek

http://acta.bibl.u-szeged.hu/20910/1/szef_tudkozl_003_031-034.pdf

A foglalkoztatott felsőfokú képesítésű élelmiszeripari szakemberek

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged