Bidou, Elisabeth

Hungarian

Bidou Elisabeth

University of Szeged

. Rosta. 211 j án sebtiben összehordott kompiláció, amelyben minden pedagógiai és irodalmi meggondolás nélkül (kiválasztott szavak hemzsegnek s így se magyarnak, se olasznak nem válhat hasznára. Szóbeli közlések alapján győződtem meg arról, hogy a hozzáértők véleménye lényegében azonos az enyémmel (v. ö. még T r e m 1 kedvezőtlen bírálatával, Ung. Jb. XI, 131—132) és ez a véleménye az őszinte egye-temi hallgatóknak is. A Széphalom-ban, (1931: 142) K. a következőket mondja : „No de T a g l i a v i n i fiatal még és ha kevesebb időt tölt azzal, hogy másokat akar-jon leckéztetni, köztünk e területen tanulhat egyet-mást". Természetesen; . mun-káimban mindenütt a legnagyobb tisztelet hangján szólok a magyar nyelvészet művelőiről. S z i n n y e i t, G o >m b o c z ot, M e 1 i c h et, N é m e t h et mestereim-nek tartom s tőlük úgyszólván mindennap tanulok, még pedig nemcsak finn-ugor nyelvészetet és turkológiát, amelyekben csak szerény outsider vagyok, hanem általános nyelvtudományi elveket is. Azt a tényt azonban, hogy egy a nyelvé-szettől távol álló ember, aki a szicíliai fogolytáborokban a háború alatt tanult meg úgj^ ahogy olaszul, az olasz szavak jelentését magyarázza egy Olaszország-ban született és ott nevelkedett olasznak, aki a tetejébe még hivatásos nyelvész is, i g a z á n . . . nem is mondom meg, hogy minek tartom. (Budapest.) Tagliavini Károly. MÓRICZ ZSIGMOND FRANCIÁUL. A magyar irodalom ma még kevéssé ismert Franciaországban, így Magyar-ország barátainak _ őszinte örömére szolgál M ó r i c z , B a b i t s , Z i l a h y , K a r i n t h y , M á r a i stb. néhány reprezentatív munkájának nemrégiben meg-jelent francia fordítása. A franciák ma már újra érdeklődnek az idegen irodal-mak, főleg pedig a modern külföldi írók iránt, akiket eddig meglehetősen kevésre értékelték. M ó r i c z első francia nyelvre fordított regénye. Az Isten háta mögött (Derrière le dos de Dieu, Rieder, 1930) az eldugott kis magyar város életét ismerteti meg a francia közönséggel. A kép nagyon pontosnak és nagyon reálisnak érzik, és lesújtónak az író kritikája. Vájjon valóban ilyen alacsony az erkölcsi, nivója a világtól elzárt kis magyar falunak? Vagy tán csak azért van ez így, mert M ó r i c z — mintha csak francia volna — imádja hazáját , de ke-gyetlen szavakkal dorgál ja? A kitűnő regényben egészen aprólékos vonásokkal festi alá életből vett és eleven alakjai t . Mindent meglát, a félszegségeket ki-domborít ja: realista író mindig, de humorista is egyben. És ebben a munkájában a legzamatosabb mesternek bizonyult. Találóan állítja alakjait szembe egymás-sa l : Laci fiatalsága, a pap öregsége és szereleméhsége, a tanító ostobasága, meg-alkuvása és az asszony boldogság utáni vágya s kiábrándulása állandóan feszült-ségben tar t ják az olvasó érdeklődését. Pedig alakjai — Lacit kivéve — kevéssé rokonszenvesek, sokszor nagyon is közönségesek és n e m i s k i z á r ó l a g o -s a n m a g y a r o k . Ha jól meggondoljuk, minden országban megtalálhatjuk ezeket az eldugott kis vidéki fészkeket s bennük tipikus alakjaikat : a jelenték-telen, részeges tanítót, a kár tyás , iszákos kurtanemest, a tolvaj nótáriust, a ki-kapós asszonyt és a gyilkos férjet . Csakhogy a francia közönség előtt ezek az ismerős képek kevésbé sötét ábrázolásokat kaptak. M ó r i c z könyve nagyon keserű érzést hagy maga után. Minden túlsötét, túlszomorú, — vájjon ez-e a 212 Rosta. valóság? Igaz, hogy az élet hű visszaadása nagyon ritka. Az-í ró rendesen túloz; egy fokkal, vagy letompít . . . A novellák közül kettőt- ismerünk francia fordí tásban: a Selyemkendőt é s a Hét krajcárt. Ezek valóságos kis mesterművek. írójuk bámulatosan ismeri a paraszt lelkivilágát, érdeklődéssel fordul feléje és kibányássza mélységeit, örök emberi lényegét. A mi francia paraszt jaink nagyon fejlődöttek, e lőrehaladottak, de ma is akadnak közöttük olyanok, akik a Selyemkendő alakjai lehetnének. Ezekkel szemben egészen gyökeresen magyarnak látszik az öreg szoknyavadász földesúr, aki rettenetes parancsoló ura a parasztnak és aki — maga is paraszt i származású. Másik kis meséje — a Hét^krajcár — a könnynek és mosolynak el-ragadó duója, telve a nép gyermekének minden természetes poézisával. Csak n é -hány oldal, de csupa szimbólum: végre megközelíted a vágyva-vágyot t célt é s abban a pillanatban, amikor eléred, észreveszed, hogy már késő, már nincs is cél. Az .Isten háta mögöttnek és novelláinak olvasása után a francia közönség kíváncsi Móricz többi munkáinak fordítására is, mert a kor egyik legjobb, leg-erősebb írójának érzi. A fordítók, úgylátszik, letompították erőteljesebb, tözs-gyökeres, vaskos stílusát. Talán el is laposították. De ha azokra a nehézségekre-gondolunk, mellyel egy hasonló regény francia fordítása jár, mégis hálásak leszünk azokkal szemben, akik igyekeznek megismertetni velünk a magyarság; lelkivilágát. (Páris.) ~ Elisabeth Bidou. PLANS, Üj francia folyóirat, mely szép kiállításban és jó papiroson Európa i f j ú -ságának új út ját keresi. Segíteni akar , mert ez az if júság egy eltűnő klasszikus kultura romjain és egy feltűnő gépkultura alaprajzain áll, átitatva emlékektől, de új kívánságokkal és így határozatlanul. Szimpátiával fordul a tömegmozgal-mak — fasizmus, gandhizmus, hitlerizmus — felé s keresi elfogadható vonásaikat.. Ebből az európai egyesítéskutatásból nem maradhatott ki Közép-Európa nagy problémája: Trianon. Francia oldalon mindinkább sűrűsödik az igaztalan és alaptalan béke os-tromlóinak falanxa. Aldo D a m i, Léon B 1 u m, Louis V i l l á t , Georges R o u x,. B. de J o u v e n e l , Charles de T i s s e y r e lettek az „igazságot Magyarország-nak" eszme védőivé. Az eszme harcosai két csoportra oszlanak. Azok, kiket lázít a francia k ö -zépiskolai tankönyvek mondata, amely szerint K o s s u t h L a j o s a z a l k o t -m á n y t k é r ő n e m z e t i s é g e k e t e l u t a s í t o t t a , mintha a szabadság a magyarok privilégiuma lett volna. Ezek az Internationale hoz csatlakoznak, amely kimondja, hogy demokrata Magyarországot támogatnának, de harciasat — amely fegyverforgatásra tanítja gyermekeit: n e m . . . — A másik csoport nem kíván semmikép sem beleavatkozni Magyarország belügyeibe, csak megállapítja,, hogy a r é g i n e m z e t i s é g e k m á s h o v á c s a t o l á s á v a l e g y ú j h e l y -t e l e n á l l a p o t j ö t t l é t r e . Nem hivatkoznak arra, hogy a régebbi „elnyo-más" jobb volt, a mostani kínosabb. Mindkét csoportnak akad képviselője a Plans című ú j folyóiratban. Az. utóbbi szellemben szól Ph. L. (Philippe L a m o u r ) és térképpel és statisztikával, . a legbizonyítóbb eszközökkel áll Magyarország védelmére.. A t u d a t l a n 

Móricz Zsigmond franciául

http://acta.bibl.u-szeged.hu/20649/1/szephalom_005_211-212.pdf

Móricz Zsigmond franciául

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged