Two-dimensional molybdenum disulfide (MoS2) is a promising energy storage material due to its high surface area and unique electronic structure. Free-standing flexible MoS2-based electrode is of importance for use in flexible energy storage devices, whereas there are limited reports available. In this work we developed a robust hybrid film, MoS2 incorporated with highly conductive poly(3,4-ethylenedioxythiophene):poly(styrenesulfonate). This free-standing film possesses excellent mechanical properties with a fracture strength of 18.0 MPa and a Young\u27s modulus of 2.0 GPa. It can deliver a large volumetric capacitance of 141.4 F cm-3, a high volumetric energy density of 4.9 mWh cm-3, and a capacitance retention rate of 98.6% after 5000 charge/discharge cycles. This film has demonstrated its application in an all-solid-state bendable supercapacitor as well

Ge, Yu

Jalili, Rouhollah

Wang, Caiyun

Zheng, Tian

Chao, Yunfeng

Wallace, Gordon G

English

Research Online

A robust free-standing MoS2/poly(3,4-ethylenedioxythiophene):poly(styrenesulfonate) film for supercapacitor applications

Zolnai Béla

University of Szeged

BEKÜLDÖTT KÖNYVEK . c T a m á s s i G y ö r g y : Áhítat. Versek. Bpest, a Kortárs kiadása, 8° 43 1. I v á h y i Béla : Báró Sennyei László S. J. nagyszombati rector római utazásai. Bpest, Szent István-Akadémia, 1929. 8° 131 1. M á l l y Ferenc : Bevezetés az olasz nyelvészetbe. Szeged, 1930. 8° 22 1. O r b ó k Atti la: A véres mesgye. Regény. Bpest, é. n„ 8° 240 1. — A kiadó szerint „az első m a g y a r revíziós regény ez a megrendítően érdekes írás, mely egy batármenti falu t ragikus életéről szól." Gyula Z o 1 n a i : Entrelacement de propositions dans le hongrois. Par i s , 1928. 8° 11 1. Paul et Jean L e b o u r g : Les consciences se réveillent. Réponse á l'Appel aux consciences de Victor Margueri t te . Paris , 1929. 8° 148 1. H a j n ó c z y Iván: Katona-emlékkönyv. A költő halálának százados for-dulóján kiadja a kecskeméti Katona József-Kör. Kecskemét, 1930. 8° 130 1. N é m e t h Gyula : A honfoglaló magyarság kialakulása. Bpest, Akadémia, 8° 350 1. — A tizenöt éve ismét nagy apparátussal aktuálissá vált kutatási te-rületnek első összefoglaló kalauza, amely egyúttal részleteiben is előbbre viszi a tudományt . Kár, hogy nincs a végén egy konklúzió, mert a könyv ilyen for-májában nemcsak a nagyközönség, hanem a szűkebb szakembereken kívüli tudo-mányos közvélemény számára sem hozzáférhető. ^ S h a k e s p e a r e : Romeo és Julia, ford. K o s z t o l á n y i Dezső. Genius-kiadás, é. n„ 12° 209 1. — A klasszikus magya r Shakespeare modernizálására valóban elérkezett az idő, de B a b i t s és K o s z t o l á n y i ú j fordításain is lát-szik, hogy mennyire erős itt á s t i lushagyomány és mennyire nem tud szaba-dulni a Shakespeare- tradició a tizenkilencedik századi magya r klasszicizmus szó-készletétől és dikciójától. Nincs is erre szükség. Sőt ma kétszeresen irodalmi ér-tékük van az ilyen szavaknak, mint „lakomba", „a kínok ír ja", „megásandó", „néki", „adsza", „pajzán lányka", „bús orcá ida t" stb., mert archaizáló hatás t kel-tenek és egy régebbi múltra mutatnak vissza. Kitetszik ebből az is, mennyire rokon a két szellem: Shakespeare racionális-barok st i luskultúrája és a magya r biedermeiernek romant ikából : kinőtt józan okossága. Kosztolányi tudós és iro-dalmi költőisége méltón csatlakozik a „klasszikus" hagyományokhoz. Shakes-peare-ben nem a „Sturm und Drang" t i tánját , hanem az urbánus zsenit érzé-kel tet i / /(Szeged.) é. g. G á l o s Rezső: Mikes Kelemen Törökországi Levelei, Bpest, 1930. 8° 32 1. — Tulajdonképen fölösleges volt megírni ezt a dolgozatot, amellyel párhuzamo-san a Minervában is jelent meg egy Mikes-tanulmány. Nem újdonságok a szerző következő „megállapí tásai": Mikes a tizenhetedik században gyökerezik; a tizen-nyolcadik század szelleme alig éri el; val lásossága a tizenhetedik századé ; távol van lelkétől minden misztikus vonás ; nem aszkéta ; lelke mélyén sohasem lett. udvari ember. Vitathatók és könnyen cáfolhatók a köv. tételei: Mikes műveltsé-gének alapvető rétege a tizenhetedik századi jezsuita szellemé (ha első iskolá-zot tsága jezsuita is, műveltségét Pár isban és Rodostóban szerez te) ; a „komédiák-ban levő k i rá lyságok" a jezsuita iskoladrámára utalnak (hát a párisi sz ínház?) ; jezsuita hatás, hogy erkölcsi o lvasmányokat fordít (ez inkább janzenista hatás , mert a jezsuiták nem szívesen vették, ha világiak és laikusok beavatkoznak á vallásos i rodalomba); jezsuita ha tás az is — szerinte — hogy csak a vallásos munkát tar to t ta irodalmi munkáknak (a jezsuiták ezen a ponton is moderneb-bek voltak a szigorúan irodalomellenes janzenis táknál) ; a francia élet Mikesre csak „nagy '^ de nem „döntő" hatással volt (szavakon ne vitatkozzunk,- a szerző nem veszi észre, hogy maga is fölvonultatja Mikes f ranciás műveltségének is-mert bizonyítékait) ; annak a bizonyos sikamlós anekdotának — szerző szerint — nem a forrása , csupáncsak a „pá r j a " van meg Bussy-nél (senki sem állította az ellenkezőjét, de a for rás mellett mégis több érv szól) ; nem Bonmac-né tet te Mikest figyelmessé a levél formára ; Mikes komolyabb francia szellemet nem ho-zott magával Pár i sból ; az Iréne-történetet Guillet művéből vet te stb. Amit Rá-kóczi és Mikes janzenizmusáról mond, theológiai dolgokban föltűnő já ra t l an-94 Beküldött könyvek. ságra vall. Nem ismeri a kérdésnek 1925 óta a K 1 e b e 1 s b e r g-Albumban, a S z ép h a 1 o m ban és a P r o t e s t á n s S z e m l é ben megjelent irodalmát. A gyakori áldozást — f r é q u e n t e c o m m u n i o n — összetéveszti a gvakor i gyónással. Nincs tisztában a j a n z e n i z m u s kettőségével, amely lojalizmust é s eretnekséget egyesít magában. Mikes janzenizmusát, — nem tudni miért — a negyvenes évekre lokalizálja. A c o o p e r a t i o tagadására azt mondja, hogy nem jellemző janzenista eszme (!). A j a n z e n i z m u s „kis á rnya la tá t" fedezi föl olyán munkákban, amiket többszörösen pápai bullák indexre helyez-tek. Rákóczit — a konstantinápolyi jezsuiták ítéletével szemben — ö n t u d a t -l a n j a n z e n i s t á n a k nevezi, stb. Hiábavalónak látszik a szerzőnek az a törekvése is, hogy az unalmas, politikai és történeti beszámolókban terjengő, épenséggel nem „családias" hangú S a u s s u r e-féle leveleket tegye ineg Mikes irodalmi muntájának. Szerző, aki ugyancsak mindent elkövet, hogy Mikest a jezsuitákkal hozza kapcsolatba, a „bigot" pápistákról és jezsuitákról gúnyosan nyilatkozó francia kalandort akar ja a jámbor Mikes irodalmi tanítójává meg-fenni . . . Nem is szólva arról, hogy Mikes csak 1733-ban jut érintkezésbe :Saussure-rel, P o u g e t hirhedt katekizmusa csak halványan janzenístamű ? ÍSzeged.) Osztojics Eugénia. C s á s z á r Elemér: Ferenczi Zoltán r. tag emlékezete. Bpest, 1930. 8° 40 1. — Szépen megírt és Ferenczi Zoltán emlékezetéhez mindénképen méltó arckép. Az 4. lapról kiragadunk egy mondatot : (1899-ben) . . . „Akadémiánk nem mél-ta t ta figyelemre ezt a munkásságot, pedig nem lehetett azzal vádolni, — ma sem lehet — hogy t ú l s á g o s a n s o k a t k ö v e t e l a z o k t ó l , a k i k e l ő t t m e g n y i t j a f é n y e s p a l o t á j á t". A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara kiadványainak 12. száma az 1930. évi jelentést tar talmazza G e s z t h e l y i N a g y László igazgató szerkesz-tésében. A füzet tartalmából kiemeljük a Kamara által létesített következő intéz-mények beszámolóit: 1. Duna-Tiszaközi Körzeti Mezőgazdasági hitelszövetkezet, amelynek összforgalma 49 millió pengőn fölül volt. 2. Mezőgazdasági Tala j -tani Intézet. 3. „Purgly Emil" mintagyümölcsös, kertmunkásképzőiskola és al-pá r i faiskola. 4. Állati Bakteriológiai Intézet. 5. Szakoktatási intézmények. — A Kamara könyvtárál lományában egy speciális tanyai könyvtár is helyet foglal. M o r a v e k Endre: A magyar tudományos irodalom bibliográfiája. 1901— 1925. VI. 1. Klasszika filolologia. Bpest, 1930. Királyi magyar egyetemi nypmda. 8° 172 1. — A több mint tiz ívnyi terjedelmű füzet az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiái Központ kiadványaként jelent meg s egyik része annak a nagy-értékű sorozatnak, mely a -magyar tudományos termelés bibliográfiáját egyes szakok szerint való csoportosításban kívánja a kutatás szolgálatára összeállí-tani. Moravek értékes előszava nemcsak az anyag feldolgozásánál követett szem-pontokat ismerteti, hanem röviden vázolja a figyelembe vett huszonöt év klasz-szika filológiai munkásságának legfőbb irányvonalait is. A beosztás, mely az ilyen jellegű munkánál kétszeresen fontos, célszerűnek látszik s a kutató hama-rosan megtalálhatja egyrészt a tartalomjegyzék, másrészt a gondos index se-gítségével azt, amit éppen keres. Nagyban elősegíti az összeállítás használható-ságát a magyarul nem tudó külföldiek számára az, hogy a fontosabb címeket a szerző latin fordításban is közli. Sa já t tapasztalatomból mondhatom, hogy ezzel a kis munkatöbblettel a könyv értéke a külföldi kutatók szemében meg-sokszorozódott. (Szeged.) - H. J. K á l l a y Miklós: A legújabb lira a világirodalomban. Bpest, 1931. 16° 80 1. — Nagy erudicióval készült, hasznos kis munka. Egypár nevet el lehetett volna hagyni az épen nem világirodalmi nivójú legújabb magyar költők közüj. A hu-szadik század lírájának érthetetlenségéről többek között ezeket mondja : „Világ-jelenséggel állunk itt szemben, amely ú j hieroglifákkal védekezik a profán és olcsó fölényeskedésre hajlamos tömeg durva érintése ellen". J. M o r a v c s i k : Zur Quellenfrage der Helenaepisode in Goethes Faust. Athen, 1930. 8° 56 1. — Különnyomat a Byzantinisch-Neugriechische Jahrbücher c. folyóiratból. Magyar Nyelv, 1930. 10. sz. — A füzet tartalmából kiemeljük T o l n a i Vilmos cikkét: Makaróni nyelv és irodalom. 95 Beküldött könyvek. Protestáns Szemle, 1930. dec. — M u r a k ö z y Oyula írja Szabolcska ha-lála kapcsán: „Az idő sietett tovább . . . Üj, nagy kérdések orkánja, mint egy duha j óriás, szörnyű palotást járt a magyar föld fölött. Más hírek érkeztek már a faluból . . . " T ó t h László: Pázmány Péter ismeretlen levele a magyar pálosok reformja ügyében. Bpest, 1930. 8° 10 1. Gróf Apponyi Sándorné. Kiadja a Nemzeti Múzeum. Bpest, 1930. 8° 15 1. — Az emlékfüzetből kiemeljük T ó t h László nekrológját, amely ezekkel a sza-vakkal zárul : „Rendkívüli lélek, osztályának átlagán messze fölülemelkedő egyé-niség volt A p p o n y i Sándorné, aki az előkelő élet és jólét csúcspontján sein felejtkezett meg nemzetéről, hanem mindenét annak áldozta". L a z i с z i u s Gyula: A phonologiáról. Bpest, 1930. 8° 12 1. L l a z i c z i u s Gyula: Egy magyar mássalhangzóváltozás phonologiája. Bpest, i 1930. 8° 11 1. — Nyelvtudományi Társaság által Szily-jutalmmal kitünte-tett éYtekezés. i N / B a k ó József: Földem! A Frankenburg Irodalmi Kör kiadása. Sopron, 1930. 12° 64 1. — A szép kiállítású verskötetet a következő levél kíséretében kap-t u k : „Néhány évvel ezelőtt országos érdeklődés fogadta az Á r v a k a l á s z o k c. verskötetet, amely nem mindennapi költőtehetséget tárt föl. Az egyszerű ipa-ros ifjú, B a k ó József, azóta a sors nemes támogatásából tanult ember lett vá-rosunkban, ahonnan új könyvét műszerető támogatással közrebocsátjuk. A ma-gyar föld friss illata, amely első könyvéből áradt, ime a másodikban is meg-kapja a figyelmet. Hazafias üdvözlettel: Olvashatatlan Aláírások, Franzenburg Irodalmi Kör". Sietünk kijelenteni, hogy nem értjük, miért kell egy gyönge ver-selőt hazafias üdvözlettel ajánlani. Rossz portékának jó cégér ? Tehetségtelen-séget támogatni nemcsak nem hazafiasság, hanem egyenesen nemzetgazdasági vétek. Ami a verseket illeti, azok a fűzfapoétaságon és erőltetett modernkedésen túl nem emelkednek és sehogysem érezzük bennük a „magyar föld friss illatát", íme néhány sor ízelítőül: „Hosszú álmából felriad a lárma, A pince vérgyújtó borát kínálja: Fiuk, csak igyatok! Egy szívenszúrt hordó bíbor vére Földön és a betyárok szemébe. Mint új tavasz ragyog". Meggyőződésünk, hogy a soproni Frankenburg-Kör jobban tenné, ha kezdő verselők propagálása helyett — kö-vetve a győriek példáját — soproni irodalmi és kulturális emlékeket publikálna, vagy például közrebocsátana egy olcsó Berzsenyi-kiadást. (Szombathely.) g. p. Szegedi Uj Nemzedék. 1931. márc. 22. — Tárcacikk „Négy szegedi könyv" címmel. A négy könyv: N á d a s Zoltán, Krisztusvér a magyar ugaron; H o r -v á t h J. Ferenc, Pádua ; S z é k e l y M o l n á r Imre, Sorsom órá ján ; W i e n e r János, Így korholom magam. Ötödiknek megemlíthetjük hozzá H o r g e r Antal könyvét : A magyar igeragozás története. R a v a s z László: A lélek embere. Emlékezés Prohászka Ottokárról. Bpest, 1931. 12° 39 1. — Ennél nagyszerűbb portrét magyar szellemiség hőséről még nem rajzoltak. Minden mondata olyan, mintha sziklából faragták volna, nem sí-m á r a csiszolva és a héroszi témának megfelelő kontúrokba. Idézni lehetne az egész beszédet, amely új stílusában is klasszikus formát teremt magának. „Cseh eredetű, de osztrákká vált apától származott, aki egy élénk képzeletű nyitrai úrnőt vesz feleségül. Ebből a frigyből születik Prohászka Ottokár. Anyanyelve német, a magyar t később tanulja meg . . . Bennem soviniszta páthosz nincs — mondja egy helyütt, — magyar kultúra, a s z ó i g a z i é r t e l m é b e n m a -g y a r m ű v é s z e t n i n c s — mondja másutt, s ebből az emberből lett az összeomlás után egy új nemzeti próféciának: a h u n g a r i z m u s n a k a h ő s e " (21). Glasul Minoritatilor. La voix des minorités. Die Stimme der Minderhei-ten. Szerk. Elemér J a k a b f f y . Lugoj, 1931. febr. — А 63. lapon: Für eine fort-schrittliche Nationalitätenpolitik in Ungarn. Heinrich В e r 1 : Die Männerbewegung. Ein antifeministisches Manifest. Karlsruhe 1931. 8° 59 1. — Az 55—56. lapon: „Die Männerbewegung vertritt die Anschauung, dass der Mann das zeugende, aktive Prinzip der Welt ist, die Frau das gebärende passive Prinzip . . . Der P a t e r i a l i s m u s fordert die Entpoli-iisierung der Frau . . . Die p a t e r i a l i s t i s c h e R e l i g i o n fordert, unter 96 Beküldött könyvek. ' Her historisch gewordenen Religionen, die a b s o l u t e R e l i -A magyar történetírás új útjai. Szerk. H ó m a n Bálint, Bpest, 1931. 8°' 463 I. — A kitűnő könyv tudományos értékéből sokat levon, hogy a fejezetek legnagyobb része mellől — állítólag nyomdatechnikai okokból — elmaradtak a jegyzetek. (V. ö. S z é p h a l o m 1931: 91.) Egynémely értekezés st i lusa. olyan, mintha még mindig germán korszakát élnök tudományos irodalmunk-nak . . . A könyv tipografizálása és nyomdatechnikai kiállítása mintaszerű és-szinte utolérhetetlen tökéletességet jelent a hazai viszonyok mellett. Kár, h o g y a boríték úgy hat, mint valami cukrászdái skatulya. (Szeged.) g. p. Die literarische Welt, 1931. iebr. 13. — A vezércikkben: „Das Entsetzen der büngerlich-liberalen Presse über diese „erzreaktionäre" Enzyklika, die in der Tat nichts anderes enthält als den Hinweis auf den jedem Kirchenrechtskundi-gen bekannten sakramentalen Charakter der-. Ehe und dessen Konsequenzen, die Unauflöslichkeit, Heiligkeit und strenge Qebärpflicht, — das Entsetzen der libe-ralen bürgerlichen Presse darüber war ebenso wie unbegründet . . . Die Kirche hat den Mut, ein Prinzip von äüsserster Unpopularität und Unzeitgemässheit in die Welt zu werfen. Sie fürchtet die Unbeliebtheit nicht, sie fürchtet- nicht den Hohn der metarialistischen sozialen Welt. Sie hat ein geistiges Prinzip zu e r -halten". Az Est, márc. 3. — Napihir: „Victor M a r g u e r i t t e új könyve, a L a. p a t r i e h u m a i ' n e , . . . a békeszerződések megváltoztatását követeli és hosz-szan, nagy megértéssel ír arról a súlyos igazságtalanságról, amely Magyar -országot Trianonban érte . . . Ennek a bátor, becsületes és magyarbará t í rónak a könyvei ki vannak tiltva Magyarországról . . . Míg Victor M a r g u e r i t t e -Pá ' ' ban Trianon revízióját követeli, addig Budapesten bűncselekményt je lent Vi r Margueritte regényeinek fordítása, árusítása és olvasása". S z i t n y a i Zoltán: Lángoló hegyek. Regény. Bpest, Genius-kiadás, é. n.r. 8° 266 1. — Szitnyai Zoltán az egészséges, tudatos realitású novelláiban gyakran elkevert, elhelyezett valami fantasztikumot s nem egy ily novellája hatott egész-nek. Tisztuló harmónia jellemezte novelláit, — regénye ennek s a széles, erős cselekményfejlődésnek helyébe az egyéni élmény monumentalitását hozza. A. „lényeget" kereső, a .tettre mindig erőtlen, alkalmatlan Szentantali János s az-élettel megalkuvó Szentantaliak regényében több a fantasztikum, a transcendehs-élem, de nem olyan meggyőző, mint a novellákban. Itt olykor úgy érezzük, hogy a titokzatosság nem épen a fantázia szárnyalásának, jele, inkább az í rói megoldatlanságé. De a realisztikus rajz mesteri ezúttal is. Szitnyai nem tar t közösséget az „új, tiszta realizmus" jelszavának hirdetőivel: realizmusa egyé-nies, — ily erőforrásokból gazdagodik s valóban gazdagodik: Szubjektivitása érezhető, ám ez főleg abban nyilvánul meg, hogy' az író mindent lát, ért, min-denben igazat teremt. A kifejező erőnek nincs akadálya, sem félmunkája e ré -szekben. Ügy tetszik: az író alkotás közben is erősödik. (Rákosszentmihály.) László István. 

Hungarian

Beküldött könyvek

BEKÜLDÖTT KÖNYVEK Századunk 1930. okt. — A 449. lapon S z á s z Zoltán í r j a : „Az ember far-kasnak születik, a keresz ténység bárányokat akar belőlük csinálni és sikerül is neki rókákat nevelni". Z o 1 n a i Sándor : Az OTI. tüdőosztályainak ügye. Különny. a Pénztár i Or-vosok/Lapjából . H. n., 1931. 4° 2 1. Alázat útjain. R a á b Miklós versei. Sári S c h a l k László grafikáival. H. n., é. n. 80 1. — Versek, versek, de sehol, sem állapodunk meg, sehol egy valamire-való mondás. Keserű, életunt ember szürke, szétfolyó és erőtlen gondolatai. A szabadvers epigonjai és cséplői nagyon elszaporodtak már . . . / ÍTápé . ) é. g. * A Toll. II. évf. 8. (44.) sz. — I g n o t u s Pál t ámad ja K a r i n t h y Fri-gyest , akit mostanában gyak ran támadnak és bántanak a fiatalok. Nem célunk, hogy itt néhány sorban jellemezzük e nem mindig érdembeli támadásokat , csu-pán egy-két megjegyzés t teszünk. 1. El ismerjük: nem véletlen az, hogy K a -r i n t h y elaprózta és elaprózza önmagát . 2. Bizonyos, hogy K a r i n t h y az „életformák ká r tyavá ra i t " nem azzal a végletes szkepticizmussal dönti halomba, amelyre a gondolat és művészet új forradalmárai eljutottak. De bizonyos, hogy K a r i n t h y sza t i ra -apróságai így is érdekesek. Bensőségesek; — szikrázó, já-tékos kedvük, elevenségük és biztosságuk erős, eredeti í róegyéniségre vall. Ez a szat i ra már nem azért „gúnyolódik, mert javítani akar", e sza t í ra más fa j t a je-lentőségre törekszik. K a r i n t h y gúnyja még fel nem tár t motivumokra, a dol-gok valóságából valami emlékezetesre, meglepőre tud ráeszméltetni. Persze , van-nak más szatirikusok, —• P i r a n d e l l o s az új német drámaírók, — akik az élet és művészet közös megnyilatkozásai t úgy támadják és bontják, mint akik még többtől, még teljesebben el akarnak és tudnak szakadni s nagyobb koncep-ciók lehetőségét keresik. — 3. Sajnál juk, hogy K a r i n t h y Fr igyes elhagyta régi műfaját , a komoly novellát : bátor fantáziájú, a szentimentalizmustól men-tesült novelláiban az egyéniségét kifejező más értékek is fel tűnnek: t isztultan emberi érzés kiváltságai. Ezekben a látás, tudás, az élet oly lehetőségeit ta lál ja és teremti meg, aminőt csak hivatott művész hozhat. E novellákban egyéni, ú j mű-fa j t alkotott. Amit fö l tár : egy-egy helyzet intellektuális t isztasága, titka. Ahogy f e l t á r j a : abban valami élő-való igazságot, ígéretet tesz emlékezetessé. A tisz-tánlátás vágya s az intellektuális, átfogó szemlélet itt valóban e rőfor rása az al- . kotásnak, a harmóniának. Lelkierőre valló, különös nosztalgiákat él át az író, ki az alkotásban még emelkedik, gazdagodik. Romantikus lélek. Hogy témáiban és alkotásmódjában egyesek a tegnap modernségét látják, az írói értékének meg-ítélésében nem olyan jelentőséges, mint ahogy támadói gondolják. — 4. Miért nem ír ma ilyen novel lákat? Az „Esik a hó" régi könyvének ismétlődő, szinte egyet-len t émája vol t : a meghalás. Vájjon K a r i n t h y a legfőbb igazságát érezte, vi-t a t t a -e már e novellákban? Váj jon a sikerek éveiben eleget gondolt-e K a r i n t h y az ő igazságára, legjobb te t t é re? Lehetne még jónéhány kérdésünk, de lehetne még dicséretünk is . . . K a r i n t h y értékét becsülni kell, — becsülheti az is, aki újabb írásaiban, mai műfajaiban a megállásra, a csak n ivótar tásra való be- , rendezkedést gyaní t ja . (Rákosszentmihály.) László István. G a l a m b Sándor : Hevesi Sándor. Bpest, é. n„ 12° 46 1. . S z a l a y József : A könyvről és a könyvszeretetről. Szeged, 1931. 8° 22 1. — Széphalom-Könyvtár 23. sz. V. ö. S z é p h a l o m 1931: 113. S o m o g y i János : Lehullott a rezgő nyárfa . . . Novellák. Bpest, é. n„ 8° 62 1. — A Mezőberényben nyomtatot t könyvből elég egy stilus-ízelítő: „Abban a pillanatban (talán e b b e n a pil lanatban?) hátul a kert felől, nem épen biztatóan egy öblös hang ütöt te meg a fülét. Mi az, hogy ütöt te? Majd meghasadt a dob-h á r t y á j a . . . " R é d e y T ivada r : Kritikai dolgozatok és vázlatok. Bpest, 1931. 8° 161 1.' 10 146 Beküldött könyvek. Protestáns Szemle, 1931. ápr. — A 308. lapon R é v é s z Imre ír ja Pompéry Aurél könyvéről (Irányzatos-e a magyar protestáns tör ténet í rás?) : „Téved, ami-kor a reformáció egyetlen okának, hazánkban is, egyebütt is, a világi rend ha-talomra-törését ' igyekszik föltüntetni s lelki szomjúságot nem tételez föl — tel-jes ellentétben Szekfüvel és minden más elfogulatlan egyházi és világi története íróval . . . " Diarium. Könyvbarátok Közlönye. Bpest, 1931. 1—2. sz. K e l e m e n Béla orsz. képviselő beszéde a kultuszminiszteri tárca költség-vetésének tárgyalása alkalmával a harmadik egyetemnek Szegeden létesítése t á r -gyában. Elmondotta a képviselőház 1911. évi június hó 17.-én tartot t ülésén. H. n„ é. n„ 4° 6 1. C z a k ó István: A Népszövetség szervezeti reformja. Pécs, 1931. 8° 12 1. Erdélyi Múzeum. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályainak közlönye. Szerk. G y ö r g y Lajos. Cluj-Kolozsvár, 1931. 3. sz. Vetés. A prágai magyar cserkészek kiadása a csehszlovákiai magyar aka-démikusok kassai kongresszusa alkalmából. Szerk. P e é r y Rezső. Kézirat g y a -nánt. H. n., é. n„ 4° 12 1. — V. ö. Széphalom 1930: 41. és 45. Külügyi Szemle, 1931. jan. — A 11. lapon S z l a d i t s Károly ír ja M a -g y a r y Gézáréi szóló nekrológjában: „Magyary . lelkét mélyen áthatotta a ke- > resztény eszmény. Valóban, Krisztus tanításának érvényesülése az államok éle-tében volna a legnagyobb haladás a nemzetközi jogban, amely egymagában biz-tosítaná a világ békéjét. De hol vagyunk ma még a krisztusi felebaráti szeretet nemzetközi elismerésétől? A világháború borzalmai után állig fegyverben álla-nak egymással szemben a népek. Az elmúlt katasztrófánál is rémítőbb örvény szélén állunk, amelybe bármely percben újból beleszédülhetünk. Ügy hogy két-ségbesetten kell fölkiáltanunk S h a w Johannájával : Uram, mikor érik meg föl-ded arra, hogy szentjeidet befogadja?" . P r e s z 1 y Lóránd: A szegedi népies irók. Székfoglaló értekezés a Dugo-nics-Társaság ülésén. Szeged, 1931. 8° 32 1. — A Széphalom-Könyvtár 24. füzete. Helga H a j d.u : Lesen und Schreiben im Spatmittelaltér. Pécs-Fünfkirchen, 1931. 8° 64 1. — A' pécsi égyé tem német filologiai intézetének első németnyelvű disszertációja. Magyar Psychologiai Szemle, szerk. B o d a István és N y i r ő Gyula. Bpest, 1930. dec. -B u d a y Árpád: Ujabb adatok a rómaikori lovasisten ábrázolásának prob-lémájához. Szeged, 1931. 4° 48 1. — Felerészben' német szöveggel. Alberto G i a n o 1 a : Un poéma eroico su Buda Liberata. Budapest , 1931. 8° 26 1. Szegedi Symposion. Szeged, 1930. 8° 63 1. — A szegedi „fiatalok" köteté-ből H e k s c h Ágnes, V i n c z e László, P á t r i á s z István, P a l o t a i Endre, R á c z Endre, B ó r László és L u s z t i g Vilmos közleményei, mellett megemlí-tésre leginkább érdemes E r d ő d i József tanulmánya: A költői nyelv. F i s c h e r Vilmos: A Kisfaludy-Társaság története a szabadságharcig. Bpest, 1928. 8° 71 1. — A dolgozat konklúziója mindössze öt sor. Talán mégis többel érdemelt volna az akkor még hőskorszakát élő Kisfaludy-Társaság? Budapesti Hirlap. 1931 május 23. — H e v e s i András megemlékezik I b -s e n halála negyedszázados évfordulójáról. Jellemzi Ibsent s ' a z Ibsen-drámák értékét, sorsát. „Ibsen most éli legrosszabb korszakát : a halálát követő huszon-ötödik évet. De igazi nagy veszély mégsem fenyegeti. Az európai drámatörténe-lem el sem képzelhető nélküle: Ibsen ma már klasszikus". — A polgári drámák Ibsen-e kétségtelenül ily kiválóság abban, ahogy a fejlődésnek, megoldásnak biz-tos egyensúlyát s a drámai emelkedettséget is megteremtette. Alakjaihoz s a lak-jainak sorsához kapcsolódó érzése — a küzködő, csöndes odaadás, a csöndes, erős szembefordulás — a drámaiságra tudatosan és ösztönösen törekvő szellem megnyilatkozása volt mindig. Ahogy embereit találta,' jellemezte, abban az úgy-Beküldött könyvek. 147 nevezett polgári individualizmusnak igen jelentős megtisztulását hozta. De a drá-mák vivőerejét, meggyőző erejét valahogy elszigetelten hagyta : nem keltette an-nak illúzióját, hogy a korszellemnek — vagy tán valami időtlen, nagy humánum-nak — lelke-teljét adja . . . S a költői Ibsen-drámák? A költői, késői elrévülések, a lelkierőre valló nosztalgiák Ibsenének alkotásai magas régiókba vezetnek, ám e magas régiókról az az érzésünk, hogy szűkösek. így ezek értékének problémája is hasonló a társadalmi drámákéhoz. (Ibsennek mindenképen rossz korszaka a jelen.) (Rákosszentmihály.) László István. Revue critique d'histoire et de littérature, szerk. E. F a r a i , Páris, 1930. — A 492—494. lapokon ismertetés két olasznyelvű magyar kiadványról: 1. Ladislao T ó t h , Analecta bonfiniana. Publicazioni deH'Istituto Storico Ungherese di Roma. Róma-Budapest, 1929. — 2. Rosina W o 1 f, Q. Pizzoli. Publ. dellTstituto di Archeologia e Storia dell'Arte dell'era cristiana . . . Budapest, 1929. Szegedi Katholikus Tudósító. 1931. márc. 25. — A 81. lapon B e r e c z Já-nos írja Glattfelder Gyula püspökről: „Márványba kívánkozó érdeme, hogy első-nek ismerte föl a fővárosba kerülő ifjúság gazdasági és erkölcsi válságát". — A 112. lapon a Szegedi Kath. Tud. kölcsönkönyvtárának új jegyzékét olvassuk, amelyből kitűnik, hogy a 88 kötetnyi gyarapodásból 29, azaz 32 százalék esik C o / i f r t h s - M a h l e r regényeire. Nyugat. 1931. március 16. — A tudásban, kiválóságokban gazdag S c h ö p f 1 i n Aladár szinházrovata eszünkbejuttat egyetmást abból, ami a pesti szinház kritikusait általánosságban jellemzi. 1. Következetesen túlértékeli a pesti kritika egyes írók stílusát és eredetiségét. A korszerűség feltétele nemcsak az, hogy az író a ma életproblémáit oldja-kösse, vagy érintse valamiképen, de az is, hogy alkotásmódját, mint lehetőséget, átfogó, kifejező erejét, mint erőt — je-lentősnek érezzük a kor szellemi életében. A C s a t h ó - L a k a t o s - H u n y a d i -féle stílust és korszerűséget igazán nem lenne szabad komolyan értékelni s a hatáskeresésre hajlamos fantáziájú Z i 1 a h y Lajos drámaírósága is jó példája a sztagnálásnak. A kritika, amely egyébként — irodalomban, művészetben — siet-tetni, bátorítani szokja a fejlődést, itt a veszendőt iparkodik föntartani. — 2. A színészetről a legtöbb kritikus vala-mi sablon-optimizmus hangján áradozik. ( S c h ö p f l i n nem teszi ezt, de ő is „értékel": ment sok-sok menthetetlent.) A legtöbb kritikus legtöbbször ezt, í r ja : „A szinház művészei tökéletesek". Holott a valóság az, hogy a pesti szinész csupa erőtlen erőlködést produkál évek óta. (A Nemzeti Szinház egyik „sokszor ünnepelt művésze":. U r a y Tivadar a sikereit szentimentális túlzásoknak köszöni.) Kritikánk szívesen hangoztat ilyes mentő-ötleteket, szellemességeket: „A szinész alkalmi ember . . . A szinész vérbeli ek-lektikus". Igaz-e, lehetséges-e, hogy a dráma válsága nem jelenti egyben a szí-nészet válságát is? Talán elméletnek tetszetős ez, de gyakorlati értékét legfel-jebb ha kritikusok próbálják igazolni. A pesti színészet épenséggel nem igazolja. (Rákosszentmihály.) László István. H o r n y á n s z k y Gyula: Görög társadalomrajz. Szeged, 1931. 8° 38 1. — Az Acta Litt. ac Scient. Reg. Univ. Hung. Francisco-Josephinae, Sectio Philolo-gico-Historica III. kötetének füzete; kiadja az egyetem és a R o t h e r m e r e -alap támogatásával a Ferencz József-egyetem Barátainak Egyesülete. L / p a l á g y i La jos : Levél írótársaimhoz. H. n., é. n., 4° 5 1. — Naivul megírt és ügyefogyottan fogalmazott, de nem érdektelen pamflet. Megtudjuk belőle, hogy a Petőfi-Társaságból kizárt szerzőnek egyik bűne az volt, hogy a forradalom ide-jén A d y Endrét és T o r m a y Cécilet ajánlotta beválasztásra . , . Azt is meg-tudjuk, hogy H e r c z e g . Ferenc ellen annak idején — az Ocskay brigadéros miatt — hazafiatlansági- vádak jelentek meg a lapokban. Csak azt nem értjük, mér t szeretne Pálágyi petőfista lenni. Nálánál külömbek igen jól érzik magukat a Petőfi-Társaság sáncain kívül . . . C s á s z á r Elemér le is mondott ennek a sztagnáló társaságnak elnökségéről. H e k l e r Antal: Antik Művészet. Bp„ 1931. 8° 184 1., 122 képpel. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadása. — A kis könyv — a kiadó körlevele szerint — „nem a történeti tények felsorolásával fárasz t ja az olvasót, hanem a fejlődés 10* 148 Beküldött könyvek. főbb mozzanatainak kiemelésével biztos érzékkel ad ja meg a szempontokat az ókori népek művészetének történeti és esztétikai megértéséhez". Vitéz N a g y Iván: A magyarság világstatisztikája. Öt térképpel. Bp„ 1931. 8° 50 1. — A Jancsó Benedek-Társaság kiadványai, 11. sz. — A szerző konklú-z iója : Magyarországon 7,920.000, az utódállamokban 3,387.000, Európa többi ál-, lamaiban 83.000, Amerikában 635.000, Ázsiában 2500, Afrikában 2000, Ausztráliá-ban pedig 200 magyar él, a magyarság összevéve tehát 12 millió és 30 ezer lélek-kel szerepel az öt világrészben. Gyakorlati kézikönyv betegápolási dij-ügyvitellel foglalkozó egyesek és hivatalok részére. Előszóval és magyarázat ta l ellátta dr. P e t t y k ó János egye-temi főtanácsos. Összeállította Q ö n c z i Pál egyetemi s. gondnok. Szeged, 1931. 8° 83 1. B u d a y Árpád: Széljegyzetek egy régészeti cikkhez. (Prof. E. P a n a i -t e s c u : Probleme si metode arheologice in Dacia Superior.) Randbemerkungen zu einém archeologischen Aufsatz. Szeged, 1929. 4°.30 1. — 14. lapon: „ . . . távol-ról sem állhat meg az a fölfogás, mely szerint az erdélyi magyar tudományos-ság szándékosan hanyagolta el a római-kori emlékek kuta tásá t ; másfelől bebizo-nyosodik az is, hogy ellenkezőleg: mindig igyekezett ezen a téren is lépést ta r -tani a Nyugattal. P a n a i t e s c u úr ezt nyilván nem tudja, ami nem is meg-lepő . . ." K o s z ó János: Müvelődésismeret (Kulturkunde) mint a modern nyelvi ok-tatás alapja. Bpest, 1931. 8° 12 1. K r i s t ó f György: Bethlen Gábor alakja az egykorú német népköltészet-ben. Kecskemét, é. n„ 8° 27 1. P á l f y Ilona: A tatárok és a XIII. századi Európa. Bpest, 1928. 8° 72 1. — Hefte des Collegium Hungaricum in Wien, II. Bethlen-emlékkönyv. Kiadják a szegedi Árpádházi • Szent Erzsébet leány-líceum református növendékei. H. n. é. n., 8° 56 1. — A füzet tanulmányait leg-nagyobbrészben a liceum VII. és VIII. osztályos növendékei írták . . . Kortárs. Társadalomkritikai, irodalmi és művészeti szemle. Bpest, 1930 aug. 25. — Nem lehetne a lepedő-formátumú, 31-szer 42 négyzetcentiméter felü-letű lap világnézetével összeegyeztetni a kisebb alakot? Így nagyon ügyetlen dolog. R ó z s a Ignác: Áron öt könyve. Egy szegény zsidó regénye. IV. A vándor-lás könyve. A szerző kiadása. ^JMélanges d'histoire générale et comparée offerts á Fernand B a l d e n s -perger. I—II. Paris , Champion, 1930, 4° 382+396 1. — Egy alkalom, amikor a nemzetközi tudományos világ összesereglik, hogy bizonyságot tegyen közös esz-ményeiről . . . MLkóp van képviselve Magyarország; a két gyönyörű kötetben? Hatvanhárom tanulmányból kettő. Ugyanennyi hely jutott az oláhoknak is. A könyv előfizetői között aliig vannak magyarok. Az egyes személyek között mind-össze öten az intézmények listáján csupán a B i b l i o t h e c a C o l l e g i i H u n -g a r i c i i P a ¡r i s i é n s á s . Ellenben a könyv tudós olvasóinak meg kell tud-niok az előfizetők föltűnő listájából, hogy a következő kultúrintézmények siettek a francia publikáció támogatására : a belgrádi egyetem francia szemináriuma, a bukaresti bölcsészeti kar, Irodalmi Intézet, Délkelet-Európái Intézet, a prágai Francia Intézet és Szláv Filológiai Szeminárium. Hol máradtak a magyar kultúr-intézmények? (Kö}n.) o. e. , Paul R ó n a i : L'enseignement du francais en Hongrie. Paris , 1931, 8° 12 1. 

http://acta.bibl.u-szeged.hu/20629/1/szephalom_005_145-148.pdf

A robust free-standing MoS2/poly(3,4-ethylenedioxythiophene):poly(styrenesulfonate) film for supercapacitor applications

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

Research Online

University of Szeged

University of Szeged