Hóman Bálint

Tóth László

Hungarian

University of Szeged

40 DÉLVIDÉKI SZEMLE . csolatban vallási felfogásukról. Rendkívül érdekesek azok a kö-vetkeztetések, amelyek a kereske-delemnek más tájak felé vezető útjait kijelölik, de méginkább azok, amelyekben az egyes kultú-rák jellegét a főfoglalkozás szem-pontjából vizsgálják. Beszélhetünk kimondottan pásztorkodó (Kőrös kultúra) és főjellemvonásaival földművelő (Tiszai kultúra) kultú-rákról. Bezárja ennek a fejezet-nek lebilincselő anyagát a kor emberének munkamegosztásáról és ezzel együtt bizonyos társadal-mi tagozódottságáról szóló, továb-bá e kultúrák hordozóira (thrá-kok) vonatkozó fejtegetések. Az elmondottak tudományos igazolása történik a III. és IV. fe-jezetben, ahol részben a megyé-nek valamennyi őskori lelőhelyét és a rájuk vonatkozó ismerteté-seket, részben pedig a. kor prob-lémáival foglalkozó legfontosabb tudományos irodalmat találja az érdeklődő; (a Békés vármegyére vonatkozó irodalmat a Gyulai Dol-gozatok 2. száma közli). A mun-kának ezt a részét egészítik ki a csatolt képes táblák. Mindent egybefoglalva azt mondhatjuk, hogy a munka szakszempontból hézagpótló és emellett megjelené-sétől tudományunk népszerűsíté-sében is jelentős eredményeket várhatunk. PÁRDUCZ MIHÁLY Hóman .Bálint: Magyar sors — magyar hivatás. Mult és jövő. Budapest, 1942. Athenaeum ki-adása. 8-ad r. v307 1. Hóman Bálint, a történetíró, a magyar mult szintézisét alkotta meg. Mint nemzetének történet-írója, bemutatta azokat a szellemi és erkölcsi, politikai és gazdasági erőket, amelyek a magyarságot a népvándorlás hullámaiból kiemel-ték, s nemzetté kristályosítva egy ezredév küzdelmei között Nyugat és Kelet határán fennmaradását biztosították. A politikus Hóman Bálint a történelem tanúságait leszűrve a múltból a jelenre és a jövőre következtetett. Ezer éves multunk szilárd alapjaira akarja a jövőt felépíteni, mert a történet-írónak nemes hagyományokat és nagy, szilárd összefüggéseket ku-tató szemléletével a magyarság jövőjének zálogát múltjában leli. Az időszerű kérdések és a jövő iránt való érdeklődés Hóman Bá-lintban egyszerre indul el a mul-tunk módszeres históriai kutatá-sával. Nem tartozott soha sem az elefántcsont toronyba zárkózó tu-dósok közé, akik tudományuk kor-látai mögé visszahúzódva, nem vesznek tudomást a jelenről, nem keresnek azzal kapcsolatot. Hó-man Bálint a mélyen szántó nem-zeti történetíró szemléletével min-dig az egész magyar életet látta maga előtt. Egy, a Budapesti Szemlében 1920-ban megjelent, tehát még az összeomlás és a for-radalmak és ellenforradalmak köz-vetlen hatása alatt írt tanulmá-nyában, már mindenre kiterjedő kultúrpolitikai programot adott. Nemzeti multunk tiszteletén, ma-gyarságunk megbecsülésén, lan-kadatlan munkán, s az ifjúság szeretetén épült fel ez a program, amelyet megjelenésekor talán ke-vesen vettek észre. Pedig ez a kulcs, ez a kiindulási alap a mi-niszter Hóman Bálint politikai cselekvéseinek megértéséhez. f A miniszternek tíz esztendős munkája során elég alkalma volt programmj áról, tudós és kultúr-politikai szemléletéről nyilatkozni. Ezekből a megnyilatkozásokból gyűjtött most össze egy kötetre valót. Vallomástétel ez, tíz eszten-dős miniszterség után, művelő-déspolitikájának európai látókörű magyarságáról, nagy nemzetneve-ŰJ KÖNYVEK 41 lő feladatoknak alázatos munká-val végzett szolgálatáról. Ember, tudós és politikus szintézise e könyv. A modern magyar kultúrpoliti-ka alapjait a XIX. század nagy állambölcselője Eötvös József, rak-ta le. Utódai közül Trefort Ágos-ton, Wlassics Gyula, Berzeviczy Albert, Klebelsberg Kuno és Hó-man Bálint építették tovább nagy lendülettel a magyar kultúra ha-talmas művét. Alkotásaik a tör-ténelmi hagyományok folytonos-ságával a jövő felépítését biztosí-tották. Nem kétséges, hogy eze-ken az alapokon kell felépülnie a magyar művelődésnek a jövőben is a nagy elődökhöz méltó utódok :munkája nyomán. TÓTH LÁSZLÓ Hermann Egyed: A vallásos ember a barokk korban. Buda-pest, 1942, 8-ad r. 34 1. Magyarország XVIII. századi egyháztörténetének magas és tár-gyilagos szempontok szerint való áttekintése Hermann Egyednek ez a tanulmánya. A katholikus egyház számára a XVIII. század az újjáépítés munkáját jelentette. A katolikus restauráció eredmé • nyeit ekkor viszi át az egyház az életbe; a nagyszabású templom-építések, kolostoralapítások a kül-ső kifejezői a barokk korbeli ka-tolicizmus belső erejének. A tö-rök hódoltság alól felszabadult területeken pedig a teljes újra-kezdés munkája volt a XVIII: szá-zad. A század második felében már erősen érezteti hatását a fel-világosodás, amelynek terjedését Bécs franciás műveltségén kívül a fejedelmi abszolutizmus segí-tette elő a leghatékonyabban. A protestáns egyházak, a katolikus restauráció által elszenvedett vesz-teségeiket szellemi életük elmé-lyítésével, vallási kultúrájuk eme-lésével igyekeztek pótolni. A feje-delmi abszolutizmus korlátlan ér-vényesülése II. József idejében a vallásszabadság jelentős tényezőit biztosította számukra. Német és németalföldi iskoláztatásuk révén a felvilágosodás német eszmevi-lága hódította meg a magyar pro-testantizmust. Kiváltképen politi-kai okok vezették a bécsi kor-mányszerveket a magyarországi keleti ritusú népességgel szemben. Bécs, különösen .Kollonich Lipót kormányzata alatt, örömmel látta volna, ha ezek a Rómával való unió révén is közelebb jutottak volna a Habsburg-birodalom ka-tolikus eszményeihez. De az uni-ót csak a ruthének között sikerült teljesen keresztül vinni. Az erdé-lyi románok már vallási megosz-lásban maradtak, a délvidéki szer-bek pedig a letelepedésük alkal-mával nyert kiválóságok birtoká-ban mereven elzárkóztak az unió elől. Már a XVIII. század közepe táján Moszkva felé kerestek tá-jékozódást. A bécsi politikát a nemzetiségek számára megadott vallási kiváltságoknál kétségtele-nül magyarellenes szándékok is vezették. Viszont ezzel meg is ve-tették a délszláv-illir politika szel-lemi alapjait. Hermann Egyed tanulmánya, egy fejezet a Magyar Művelődés-történetből, tárgyilagos értékelése a barokk Magyarország egyház-politikájának és a keresztény egy-házak belső életének. TÓTH LÁSZLÓ Márai Sándor: Röpirat a nem-zetnevelés ügyében. Révai, Buda-pest, 1942. 112 lap. Az utóbbi időben nemzetneve-lésünkről megjelent írások és hoz-zászólások között minden egyol-dalúsága és fogyatékossága mel-

Hóman Bálint: Magyar sors - magyar hivatás : Mult [!múlt] és jövő

http://acta.bibl.u-szeged.hu/19225/1/delvideki_szemle_002_040-041.pdf

Hóman Bálint: Magyar sors - magyar hivatás : Mult [!múlt] és jövő

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged