Hermann, Egyed

Pfeiffer, Miklós

Hungarian

Hermann Egyed

Pfeiffer Miklós

University of Szeged

282 DÉLVIDÉKI SZEMLE i sel szemben az illetékes magyar főpapok és a legfőbb kormányszé-kek a magyar ügyet cserbenhagy-ták.. A szombathelyi, püspök egy-házigazgatási szempontból nem emelt ugyan kifogást az. átcsato-lás ellen, dé Esztergom és Kalocsa érseke, valamint a helytartóta-nács, és a kancellária inkább Zág-ráb álláspontját osztják. Szerin-tük Zala megye mozgalma csak a magyar nyelv, nem pedig az egy-ház, ügy ét szolgálja. Jüstel állam-tanácsos pedig kijelenti: . „Nincs még kimondva az elv és remélhe-tőleg nem is lesz, hogy Magyar-országon, aki nem törzsökös ma-gyar, annak nyelvét el kell felej-teni és hogy Magyarországon csak a magyar nyelvnek kell uralkodó-nak lenni." A reformkorban a bécsi udvar a magyarellenes illyrizmus állás-pontját teszi magáévá. A zalai rendeknek muraközi kerületben a hazai nyelv jogai érvényesülését célzó kivánságai csak olaj voltak a tűzre. 1849-ben, az összeomlás-sal megszűnt magyar államisággal egyidejűleg, Muraközt Horvátor-szághoz csatolják. E törvénytelen állapot azonban nem sokáig tar-tott. 1861 január 17.-én Ferenc József elrendelte Muraköz vissza-csatolását, ami március 11.-én meg is történt. Ezzel elismerte, hogy a horvát birtoklás semmiféle jogi alappal nem birt. E hosszú vitá-ban Zala megye felelős vezetői, a főispán és alispán teljes tekinté-lyükkel képviselték a magyar ál-láspontot. Muraköz állami hova-tartozásának kérdése a jugoszláv állam felbomlásakor sem volt vi-tás; újból bekebeleztetett Zala megyébe. Az egyházi hovatartozás kérdé-sében azonban az 1861.-Í visszacsa-tolás nem hozott változást. Mura-köz továbbra is a zágrábi püspök-ség fennhatósága alatt maradt, , Ferenc József 1875 november 14.-én Zala megye többszörös sürge-tésére hozzájárult ugyan Mura-köznek a zágrábi érseki egyház-megyétől való elszakításához és a szombathelyi püspökséghez való csatolásához. Az elcsatolás azon-ban mégsem történt meg.. Mura-köz az. 1918.-i összeomlást a zág-rábi egyházmegye részeként érte meg. A helyzet ma is változatlan. Az ősi Zala megye területéhez visszatért Muraköz jelenleg sem tartozik magyar egyházmegye .ju-risdikciója alá. Szerzőnek nagy tárgyismerettel és hozzáértéssel megírt műve nemcsak tanulságos és érdekfe-szítő olvasmány, hanem fontos bi-zonyíték a magyar államterület egy integráns részének, területi hovatartozása mellett és arra is fi-gyelmezteti hogy Muraközben az egyházi juriszdikció megváltozta-tásának kérdése is megérett az in-tézkedésre. . EPERJESSY KÁLMÁN Pfeiffer Miklós: A katolikus Egyház és a hazai nemzetiségek. (Láthatár kiadása), Budapest, 1942. Ennek a kis terjedelmű, de igen súlyos tartalmú füzetnek a szerzője, mint a csehszlovákiai magyar katolikus egyetemi i f jú -ság lelki gondozója, rendkívüli érdemeket szerzett magának a. megszállás két évtizedében. A fü -zet azt az előadást tartalmazza, melyet a szerző az 1942-es debre-ceni nyári egyetem nemzetiségi előadássorozatában tartott. A bevezetésben alapvetéskép-pen előadja a katolikus egyház ta-nítását a hívek nyelvi és nemzeti jogairól, elmondja ezen elvek megvalósulását a múltban s végül vázolja, hogy az egyház az álla-mokkal kötött konkordátumok r é -ÚJ KÖNYVEK 283 vén hogyan iparkodik a jelenben ézeknék az elveknek érvényt sze-rezni. Azután áttér a hazai vonat-kozásokra. Felsorolja, hogy a tria-noni békediktátümban hány kato-likus magyart csatoltak az ú. n utódállamokhoz: Csehszlovákiához, Jugoszláviához, Romániához és Ausztriához és bemutatja a ki-sebbségi sorsba jutott magyar ka-tolikusok nyelvi jogaiért folyta-tott küzdelmeit. A csehszlovákiai magyarság helyzetének rajza kü-• lönöseri élményszerű, hiszen a szerző itt húsz éven át elszakított véreink soraiban az első vonalban küzdött. Az 1938 óta bekövetke-zett revíziók fordulópontot jelen-tenek a magyar államra és a ka-tolikus egyházra is, mert tekinté-lyes számú nem-magyar ajkú ke-rült vissza, akikkel szemben most ugyanazokat az elvéket kell érvé-nyesítenünk, mint amelyeket a •ihegszállás alatt a magyarság kö-vetelt magának. A szerző végső elvszerű megállapításai erre vo-natkozóan ezek: A magyar állam-nak minden nyilt és burkolt tá-madás ellen erélyesen kell véde-keznie, de arra is törekednie kell, hogy különösen szociális refor-mokkal nemzetiségeink számára kívánatossá tegye életüket a ma-gyar állam keretében. „A tűszú-rások politikája nemzetiségi tekin-tetben a legrosszabb politika." Megértő bánásmód és mások lel-kébe való beleélés fogja nemzeti-ségeink megbékélését elősegíteni. A tömören előadott alapelvek tanúságot tesznek a szerzőnek a kisebbségi problémákra vonatkozó mélyreható filozófiai, teológiai, nem utolsó sorban történelmi mű-veltségéről, húsz éves kisebbségi sorsban eltöltött élete és akkor szerzett tapasztalatai viszont fel-jogosítják arra, hogy a jövő fel-adatait is határozott és nyilt ál-lásfoglalással vetítse elénk. Igen rokonszenvesen hat és megszívle-lésre méltó,- amit a szerző a beve-zetésben- a magyar keresztény .fe-lekezetek lelkipásztorainak ' a ki-sebbségi sorsban megvalósított testvéri együttműködéséről mond. HERMANN EGYED 

Pfeiffer Miklós: A katolikus Egyház és a hazai nemzetiségek

http://acta.bibl.u-szeged.hu/19292/1/delvideki_szemle_002_282-283.pdf

Pfeiffer Miklós: A katolikus Egyház és a hazai nemzetiségek

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged