Véghné Varga, Izabella

Hungarian

Véghné Varga Izabella

University of Szeged

A PUSZTASZERI DONGÉR-TÓ MIKROVEGETÁCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA írta: VÉGHNÉ VARGA IZABELLA A Dongér-tó a Duna-Tisza közében, Pusztaszertől keletre 5—6 km távolságban, a Dongér-vízrendszer és a Tisza alluviális öntésterületének találkozásánál terül el. Nagysága kb. 0,6—0,7 km2. (1. ábra) A tómeder jó vízzáró képességű infúziós löszbe méiy üi, amely megakadályozza a víz elszivárgását. A Tisza szabályozás előtti áradásai gyakran elöntötték ezt a területet, maguk után folyami üledéket hagytak. A szabályozás utáni pangó vizekből erre tavi üledék rakódott. Az Ény—Ny-i oldalon a Duna-Tisza közi Hátságról homoktakaró is bemosódott a mederbe. A Dongér-tó vizét a tavaszi hóolvadás és a csapadékvíz szolgáltatja. Magas talajvízállás alkalmával a meder homoktakaróval borított részeiről vízutánpótláshoz is jut a Hátságról a tó irányában szivárgó talajvízből. A 40—60 cm mély tó nyáron, az intenzív párologtatás következtében, teljesen kiszárad. Tavaszi olvadáskor viszont a meder távolabbi környéke is víz alá kerül. 77 Szikesedését régebben az áradások után visszamaradt vizek és a talajvíz, ma a tó párologtatása után visszamaradt sók koncentrálódása okozza. A vizsgált időszak-ban a víz pH-ja 8,1—9,9 között ingadozott. 1966. márciustól 1967. októberig vizsgáltam a tó mikrovegetációját. Az Ény-i és Ny-i oldalon a mélyebb vízből a lehetőségek szerint hálózással, a sekélyebb parti részből és az időszakosan vízzel borított partszegélyről merítéssel gyűjtöttem a min-táimat, amelyeket élő és rögzített állapotban vizsgáltam. A következő algafajokat határoztam meg: S C H Y Z O M Y C O P H Y T A 1.' Bég'giatóá alba (VAUCH) TREVIS C Y A N O P H Y T A 2. Chroococcus dispersus (KEISSL.) I.EMM. 3. Chroococcus turgidus (KG.) NAEG. 4. Chroococcus limneticus LEMM. • 5. Gomphosphaeria lacustris CHOD. 6. Coelospherium pusiUum van GÓR. 7. Coelospherium halophylum (LEMM.) GEITL. 8. Coelospherium dubium GRUN. 9. Merismopedia tenuissima LEMM. 10. Merismopedia elegáns A. BRAUN 11. Gloeotrichia natans (HEDW.) WELWITSCH 12. Nostoc paludosum KG. .13. Nostoc Kihlamni LEMM. 14. Nodularis spumigena var. litorea (THUR) BORN. et FLAH. 15. Anabaena torulosa (CARM.) LAGH. 16. Anabaena spiroides KLEBS. 17. Anabaena catenula (KG.) BORN. et FLAH. 18. Spirulina maior KG. 19. Spirulina laxissima G. S. WEST 20. Spirulina Jenneri (STIZ.) GEITL. 21. Oscillatoria tenuis Ac. 22. Oscillatoria brevis (KG.) GOM. 23. Oscillatoria limnetica LEMM. 24. Oscillatoria annae van GOOR 25. Oscillatoria chalybea MERT. 26.' Oscillatoria Mougeotii KG. 27. Oscillatoria princeps VAUCH. 28. Oscillatoria limosa AG. 29. Oscillatoria planctonica WOL. 30. Lyngbya Hieronymusii LEMM. 31. Lyngbya limnetica LEMM. E U G L E N O P H Y T A 32. Euglena deses EHRB. 33. Euglena intermedia (KLEBS.) SCHMITZ 34. Euglena polymorpha DANG. 35. Euglena Ehrenbergii KLEBS 36. Euglena acus EHRB. 37. Phacus pyrum (EHRB.) STEIN 38. Phacus acuminatus var. discifera (POCHM.) H—P. 39. Phacus curvicauda SCHWIR. 40. Phacus longicauda (E.) DUJARDIN 41. Phacus^caudatus HÜBN. 42 . Phacus'pusillus LEMM. 43. Trachelomonas scabra PLAYF. 44 . Trachelomonas crebea KELLICOTT e m . DEFL. 78 C H R Y S O P H Y T A 45..' Navicula sp. 46.- Gyrösygma sp. 47. Synedra sp. I. 48. Synedra sp. II. 49. Nitzschia sp. 50. Surireiia sp. 51.- Fragillaria sp. •52. Cymbella sp. 53. Cymatopleura sp. C H L O R O P H Y T A : 54. Pandorina morum (MÜLLER) BORY 55. Pediastrum duplex MEYEN , 5 6 . Pediastrum Boryanum (TURP.) MENEGH. 57. Pediastrum tetras(EHRB.) RALFS 58: Oocystis elliptica W. WEST. 59. Oocystis lacustris CHOD. 60. Oocystis Naegeli A. BRAUN 61. Tetraädron reguläre KÜTZ.. . • . - . - -62. Tetraädron minimum ( A . BRAUN) HANSGIRG. 63. Scenedesmus quadricauda (TURP.) BREB. 64. Scenedesmus bijugatus fo. seriatus CHOD. 65; Scenedesmus acuminatus (LAGERH.) CHOD. 66. Scenedesmus opoliensis P. RICHTER 67. Scenedesmus ecofnis (RALFS.) CHOD. 68. Scenedesmus minutus (SGHMITH.) CHOD. 69. Scenedesmus acutus (MEYEN) CHOD. 7 0 . A n k i s t r o d e s m u s falcatus (CORDA) RALFS. 71. Ankistrodesmus falcatus var. mirabUe (WUND) G . S. W . WEST. 72. Coelästrum microporum NAEG. 73. Enteromorpha intestinalis (L.) GREVILLE 74. Ulothrix tenerrima KÜTZ. 75. Oedogonium sp. 76. Cladophora fracta KÜTZ. 77. Mougeotia sp. 78. Cosmarium granatum BREB. 79. Cosmarium succisum WEST. 80. Cosmarium botrytis MENEGH. 81.' Cosmarium Meneghinii BREB. 82. Cosmarium laeve var. septemtrionale RABENH. 83. Closterium parvulum NAEG. 84. Closterium strigosum BREB. 85. Closterium acerosum (SCHRANK) EHRB. 86. Spirogyra iiino'a fDnj.w.) LINK. 87. Spirogyra stictica (ENGLER BOT.) WILLS, 88. Spirogyra sp. I. • 89. Spirogyra sp. II. 90. -Zygnema pectinatum (VAUCHER) .AG. . 91. Zygnema sp. A determinált fajok rendszertani megoszlása a következő: Schyzomycophyta Cyanophyta Éuglenophyta Chrysophyta' Chlorophyta . 1 faj 3 0 faj 13 faj 9 faj 3 8 faj 3 3 % 1% 1 4 % 10% 4 2 % 91 faj 100% 79 A két évig tartó vizsgálatokból megállapíthattam a következőket: 1. A pusztaszeri Dongér-tóra — a többi időszakos szikes vizekhez hasonlóan •— a Cyanophytonok a jellemzők. A sókoncentráció növekedésekor nagy ökológiai alkalmazkodóképességükkel tűntek ki. Különösen a Nostoc-fajok fordultak elő tömegesen. Barnás színű kocsonyás telepeik a kiszáradó tóvizekben, tavasszal a vízzel elárasztott partszegélyen nagy számmal voltak megfigyelhetők. Igen gyakoriak a nyári és az őszi gyűjtésekben a Gloeotrichia echinulata, az Os-cillatoria limnetica, Oscillatoria limosa, az Anabaena catenula és a Lyngbya limneüca Cyanophytonok is. Fajszám tekintetében áz Oscillatoria genus vezetett. 2. Az Euglenophytonok a tavaszi és az őszi biocönozisban voltak jelentősek. Legnagyobb faj- és egyedszámban az Euglena és a Phacus genus tagjai fordultak elő. Az Euglena polymorpha és a Phacus acuminatus varietásait a legtöbb vízmintában megtaláltam. 3. A Chrysophyta törzs tagjai állandóan jelen voltak a tóban. Változatos egyed-számmal főként a benthoszban és a vízi növények testéré települve fordultak elő. 4. A Chlorophyta nem tömegviszonyaival, hanem fajgazdagságával tűnt ki (38 xt UL i u „ cv - r c— inj). ívagyuuu mciiiiyiscgucii eaajv a opi/ügyi utv es a ^tuuopuut u jtu^iu luuaiai, vala-mint az Enteromorpha intestinalis telepei voltak jelen. Legnagyobb fajgazdagságukat a tavaszi és az őszi időszakban érték el. A Scenedesmus genus különböző fajait minden vízmintában megtaláltam. 5. A Dongér-tó legtöbb gyűjtésben szereplő algái: Nostoc commune, Anabaena catenula, Oscillatoria limnetica, Lyngbya limnetica, Euglena polymorpha, Navicula speciesek, Scenedesmus speciesek, Enteromorpha intestinalis, Cladophora fracta, Spirogyra speciesek. 6. A Dongér-tó az általam vizsgált szikes vizek közül a Szegedi Fehértó (Rezer-vátum) és a kisteleki Nagyszéksóstó mikrovegetációjával mutat hasonlóságot. IRODALOM 1. ANDÓ M.: A pusztaszeri Dongér-tó, Kéziratban, 1968. 2. BORGE, O.: Zygnemaceae in Pascher's Süsswasserflora, Heft 9, 3—47, 1913. 3. BRUNTHALER, J.: Protococcales in Pascher's Süsswasserflora, Heft 5. Chlorophyceae 52—204, 1915. 4. CHODAT, R.: Scenedesmus. Extráit de la Revue d'Hydrologie, III. 3—4, Aarau, 1926. 5. DONÁSZY E.: AZ alföldi szikes tavak limnológiai kutatása. Hidr. Közi., 36, 2. 129, 1956. 6. DONÁSZY—HORTOBÁGYI—KÁRPÁTI—MEGYERI—PÉNZES—SZEMES—VARGA: D a s L e b e n des Szelider Sees. Die Binnengewässer Ungarns. I. Akad. Kiad., 1959. 7. GEITLER, L.: Cyanophyceae in Pascher's Süsswasserflora, Heft 12, 224, 1921. 8. HEERING, W.: Chlorophyceae III. in Pascher's Süsswasserflora, Heft 6, 244, 1921. 9. HORTOBÁGYI T.: Adatok a szegedi Fehértó halastavainak mikrovegetációjához. Egri Ped. Főisk. Évk., II, 603—612, 1956. 10. HORTOBÁGYI T.: Újabb adatok a szegedi Fehértó mikrovegetációjához. Egri Ped. Főisk. Évk. III, 341—343, 1957. 11. HUBER-PESTALOZZI, G.: Das Phytoplankton des Süsswassers. Die Binnengewässer XVI, 1, 259, 1938. 12. HUBER-PESTALOZZI, G.: Das Phytoplankton des Süsswassers. Die Binnengewässer XVI, 4, 586, 1955. 13. LANGER S.: A Spirogyrák. Fol. Cryptog. 1269—1306, 1934. 14. LEMMERMANN, E.: Eugleninae in Pascher's Süsswasserflora, Flagellatae II, 1—56, 1913. 15. PASCHER, A.: Volvacales (in Pascher's Süsswasserflora) 4, 498, 1927. 16. PASCHER, A.: Heterosontae (in Pascher's Süsswasserflora) 11, 95—108, 1925. 17. V. VARGA I.: Adatok a szegedi Fehértó mikrovegetációjához. Szegedi Ped. Főisk. Évk., 169— 1 7 9 , 1 9 5 6 . 18. V. VARGA I.: Újabb adatok a szegedi Fehértó növényi mikroszervezeteinek ismeretéhez. Szegedi Ped. Főisk. Évk., 2. rész, 67—73, 1959. 80 19. V. VARGA I.: Adatok a Kisteleki Nagyszéktó phytoplanktonjához. Szegedi Ped. Főisk. Évk., 2. rész, 85—90, 1960. 20. V. VARGA I.: Újabb adatok a Kisteleki Nagyszéktó növényi mikroszervezeteihez. Szegedi Ped. Főisk. Évk., 2. rész, 77—94, 1961. 21. V. VARGA I.: A domaszéki Nagyszéksóstó mikrovegetációjának vizsgálata. Szegedi Tanárk. Főisk. Tud. Közi., 2. rész, 83—93, 1963. 2 2 . WEST, W . — W E S T , G . S . — C A R T E N , N . : A m o n o g r a p h o f t h e B r i t i s h D e s . 1 9 0 4 — 1 9 2 3 . ИССЛЕДОВАНИЕ МИКРОВЕГЕТАЦИИ ОЗЕРА ДОНГЕР В С. ПУСТАСЕРЕ Вегнэ И. Варга Автор наблюдал в 1966—67 гг. озеро Донгер, которое находится на территории между Тиссой и Дунаем, на востоке от с. Пустасер. Величина 0,6—0,7 км2. Почва русла — лёсс и песок. Озеро питается талым снегом и водой осадок. Глубина 40—60 см., летом совсем высыхает. pH воды колеблется между 8,1—9,9. Микровегетацию составили 91 вида. Они распределяются в системе следующим образом: Schyzomycophyta 1 вид Cyanophyta 30 вид Euglenophyta 13 вид Chrysophyta 9 вид Chlorophyta 38 вид Выводы, сделанные на основе наблюдений: 1. Для озера характерны Cyanophyton и с ростом концентрации соли выделялись боль-шой экономической приспособляемостью. 2. Euglenophyton в большом количестве нашлись в весеннем и осеннем биоцэнозисах. 3. В воде озера постоянно присутствовали Chrysophyton. 4. Племя Chlorophyta отличалось богатством видов. Они доминировали весной и осенью. U N T E R S U C H U N G DER MIKROVEGETATION DES DONGER-SEES BEI PUSZTASZER Von I. Varga Verfasserin hat 1966-67 Untersuchungen über den im Zwischenstromland zwischen Donau und Theiss südlich von Pusztaszer gelegenen Donger-See angestellt. Er hat eine Grösse von 0,6— 0,7 km2. Der Boden des Beckens ist Lösz und Sand. Das Wasser des Sees liefern Schneeschmelzen und Niederschlagswässer. Er hat eine Tiefe von 40—60 cm, im Sommer trocknet er völlig aus. Der pH-Wert des Wassers schwankte zwischen 8,1 und 9,9. Die Mikrovegetation bildeten 91 Arten folgender Verteilung: Schizomycophyten 1 Art Cyanophyten 30 Arten Euglenophyten 13 Arten Chrysophyten 9 Arten Chlorophyten 38 Arten Konklusionen: 1. Charakteristisch für den See sind die Cyanophyten; mit zunehmender Salzkonzentration zeichneten sie sich durch ihr grosses ökologisches Anpassungsvermögen aus. 2. Die Euglenophyten kamen in der Frühjahrs- und Herbst-Biozönose in der grössten Menge vor. 3. Die Chrysophyten waren im Wasser des Sees ständig zugegen. 4. Der Chlorophytenstamm machte sich durch seinen Artenreichtum bemerkbar. Dominant in den Frühjahrs- und Herbstmonaten. 6 T u d o m á n y o s K ö z l e m é n y e k I I . 81 

A pusztaszeri Dongér-tó mikrovegetációjának vizsgálata

http://acta.bibl.u-szeged.hu/17725/1/tanarkepzo_1969_2_077-081.pdf

A pusztaszeri Dongér-tó mikrovegetációjának vizsgálata

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged