Csejtei, Dezső

Hegel, Georg Wilhelm Friedrich

Hungarian

Csejtei Dezső

Hegel Georg Wilhelm Friedrich

University of Szeged

- 24 -- az amerikai társadalomban való lét alapfeltótele de a strukturális asszimiláció esetleges. - általános. Gellén József /KLTE/ HEGEL AZ "ÁZSIAI" TERMELÉSI MÓDRA ÉPÜLŐ TÁRSADALMAKRÓL Az "ázsiai" termelési módról az 1960-as években újra meginduló viták egyik lényeges vonása, hogy egyfelől a marxi koncepciót mint egészet, másfelől annak történelmi "utóéletét" tárgyalják. Ugyanakkor tudomásunk szerint a probléma "előtörténetének" meg-vizsgálásával - néhány elejtett megjegyzéstől eltekintve - Ma-gyarországon még nem foglalkoztak. A dolgozat éppen arra a kérdésre próbál választ adni, hogy a marxi elemzés nyomán "ázsiai" termelési módnak nevezett kérdés-komplexumnak milyen előzményei voltak a Marx előtti gondolkodás-ban, közelebbről a hegeli történelemfilozófiában. Az első rész egészen érintőlegesen a hegeli módszernek a tör-ténetfilozófiában való megjelenésével foglalkozik. Ezt - Marx nyomán - a szubsztanciának szubjektumként történő megragadásával jellemezhetjük. Hegel korántsem a priori konstruál egy mester-kélt, önkényes és ezáltal használhatatlan rendszert, mint ahogy azt néhányan állitják. Ellenkezőleg, nála a szellem teremtő ön-tevékenységét, azaz a szubjektiv objektiválódását, megelőzi a lényeges objektiv szubjektiválása, a szubsztanciának szubjektum-ként való tételezése. így az aprioritás csak mint látszat jelentk kezik. Ez a - Hegel szubjektiv fölfogásától eltérő - objektiv ki-indulópont biztositja azt a historikus szemléletmódot, amit a ke-leti világról vallott nézetei alapján a dolgozat harmadik felében próbálunk meg áttekinteni. Ugyanakkor - s ez már a hegeli filozófia objektiv idealista ol-dala - az elvonttól a konkréthoz felemelkedő módszer árnyoldalát jelenti, hogy Hegel ezt mint a konkrétnek a keletkezési folyama-tát ábrázolja, s nem annak mint szellemileg konkrétnek újjáalko-- 25 -tását. Ezért válik nála a történelem az abszolút szellem teremtő tevékenységének termékévé, az emberiség valóságos történelme el-vont, szellemi történetté, aminek lényege egy szellemi princípi-um, a szabadság fogalmának fokozatos megvalósulása. E módszerbe-li kettősség hangsúlyozásával Marx a következőképp utal a hegeli történelemfölfogásra: "Hegel az anyagot mindenütt történelmileg, a történelemmel való meghatározott, habár elvontan kiforgatott összefüggésében tárgyalja." Mindezek figyelembe vételével próbáltuk meg a dolgozat második részében áttekinteni a történetfilozófia menetét. Hegel a világ-történelmet - idealista fölfogása miatt - ugy ábrázolta, mint a haladást a szabadság tudatában. Ennél fogva a fejlődés a gondol-* kodás szférájában zajlik, és lényegileg az önfelismerés kategó-riájának fokozatos kiteljesedédében.nyilvánul meg. így a haladást a szubsztanciália szabadságtól a szubjektiv szabadság felismeré-séig megtett ut jelenti. Ennek az utriak három lépcsőfokát Hegel az "egy ember szabad - néhány ember szabad - az ember mint ember szabad" formulában rögziti, aminek megvalósulása a keleti, görög, római és germán világban történik. Eszerint a fejlődést az álta-lánostól mint egyestől, mint az Egytől való eljutás jelenti az egyig mint önmagában általánosig. A folyamat jellegének megitélése kapcsán Hegel azt a haladást a természetiséggel való közvetlen összefüggésében vizsgálja, ós kimutatja azt, hogy a világtörténelem addig megtett fejlődésének egyik lényeges vonása a természet uralma alól történő fokozatos függetlenedés. Ez az emancipálódás nála a valóságos történelmi fejlődést másodrendüsiti, amennyiben az igazi, az elsődleges az abszolút szellem fejlődése, amely gondolati sikon történik. Ennek ellenére rendkivül elvontan és homályosan ugyan, de mégis megje-lenik az a kezdeti természeti meghatározottság, amit Marx később a termelő természeti létezési feltételeiként fogalmazott meg, s ami önmagában kettős, egyrészt szubjektiv, viszonyulás a közös-séghez, másrészt objektiv, a közösség közvetítésével történő vi-szonyulás a földhöz. Mindezek alapján a történelmi fejlődés felfogása, meghatározása a következő: ami Marxnál ugy jelentkezik, mint az egyén fokozatos önállósulása, fokozatos megszabadulása eredetileg tisztán termé-- 26 -szetadta, majd később módosult, de lényegileg megmaradt közösségi előfeltételezettségétől, az Hegelnél mint a szabadság fogalmának fokozatos megvalósulása, a szubjektiv szabadság létrejötte mutat-kozik meg. A későbbiekben rendkivul vázlatosan megkiséreltük bemutatni, hogyan jellemzi Hegel az egyes világtörténelmi periódusokat. Ezek közül most csak a keleti világról - közelebbről Kináról és Indiá-ról - vallott nézeteit emeljük ki, annak alapján, hogy Marx mit tartott ebből átvételre, s ezáltal továbbfejlesztésre alkalmasnak. A leglényegesebb a közösség és egyén kapcsolatának elemzése. Ezt Hegel a szubsztanciális-akcidentális viszonyával jellemzi. Fi-gyelemre méltó, hogy Marx a Grundrissében azt a viszonyt magát a hegeli terminológiát is átvéve tárgyalja, annyira találónak véli a megfigyelést, Hegel a kinai birodalom egyik leglényegesebb jellemzőjét a'pat-riarkális elvben látja. Ez a közvetlen tennészetiségen nyugvó bensőséges viszony Kinában mint birodalmi épitőelv jelentkezik. Helyesen érinti az egyéneknek a testté vélt szubsztanciálishoz, a császárhoz fűződő viszonyát, ami negativ demokráciaként, általá-nos rabszolgaságként jellemezhető. Hangsúlyozza az öntözés, a hi-vatalnokrendszer ós a császár személyének kulcsszerepét, amik u-gyancsak helyes észrevételek. Kiemeli a keleti társadalmaknak azt a jellegzetességét is, hogy a dinasztiák változása nem sokat vál-toztatott az állapotokon, a birodalom, szellemén. Ugyanerről irja Marx, hogy "A társadalom gazdasági alapelemeinek szerkezetét nem érintik a politikai felhőrégió viharai." Indiáról is számos helyes észrevételt tett. Az ind principium legfőbb sajátosságát a kinai egységgel szemben abban a különbség-ben látja, ami a természethez való közvetlen viszony miatt maga is természeti jellegű s igy a születéshez kapcsolódói ez a kaszt-rendszer. Fontos, hogy Hegel ennek kialakulását a munkamegosztás-ból, a foglalkozások különbségeiből vezeti le. Megsejti a falukö-zösség gazdasági szerkezetének lényegét is, aminek valóban alapja az ipar és a mezőgazdaság önfenntartó egysége. De azt már nem ő,( hanem Marx mutatja ki, hogy ezek a közösségek alapjai a keleti stagnálásnak, épp azért, mert a termelés és újratermelés vala-mennyi feltételét magukban foglalják. - 27 -A tulajdon jellegének meghatározása kapósán, bár Hegel a közös-ségi tulajdon Skyllájt. és a fejedelmi tulajdon Kharybdise között vergődik, végeredményben mégis megközelíti a íftelyes megoldást! "kitűnt egyfelől, hogy a fejedelem, a rádzsa, a földesúr^ de a pa-rasztnak is örökös joga van a földjáradék ama részére, amely nem a rádzöának jut." Ugyanakkor Hegel r'.tt egy olyan hibát követ el, ami önmagában kettős, nevezetesen nem érinti a közösséghez való viszonyt, ti« a fejedelem osak mint a közösségeket képviselő felső összefoglaló egység tulajdonosa a ftíldnek, úgyszintén a paraszt Is osak inlnt a különös közösség tagja annak örökör birtokosa. Az Indiái vallást Hegel nagyon helyesen az indiai kettősség meg határozottságából vezeti le. Emiatt jelentkeznek egymást szükség-szerűen kiegészítő ellentétként a természetvallás, é s á legmaga-sabb absztrakció, egyrészt a majom- és tehénkultusz, és másrészt a tiszta megszűnés absztrakoiója, a reális öntudat megsemmisítése a Nirvána. Ezek voltak Hegelnek számunkra legfontosabb nézetei Kínáról és Indiáról. Gsejtel Dezső A JOHANNITA LOVAGREND GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGE A SZENTFÖLD ELVESZTÉSÉTŐL A XIV.SZÁZAD KÖZEPÉIG A dolgozat először a Szentföld XIII( század végi elvesztésével foglalkozik. Kitér a keresztes hadjáratok terminológiájával és kronológiájával kapcsolatos vitára, és leszögezi} a XI. század vé gén kezdődő, Keletre irányuló hadjáratok elsősorban áz európai fe udalizmus sajátos, belső ellentmondásaiból eredő, és azok leveze-tésére szolgáló, a politikai hegemóniáért küzdő, majd azt megszer ző pápaság teljes ideológiai befolyását élvező támadások voltak, és egy olyan korszakot jelölnek a középkor történetében, amely a XIIÍ. századdal véget ér. De a korszak lezárulta ujabb kérdéseket 

Hegel az "ázsiai" termelési módra épülő társadalmakról

http://acta.bibl.u-szeged.hu/16467/1/aetas_1973_001_024-027.pdf

Hegel az "ázsiai" termelési módra épülő társadalmakról

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged