Tomka, Béla

Hungarian

Tomka Béla

University of Szeged

Gondolat-jel 1983. • sz ; KINYITV A A STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVET; ; , , /A magyar oktatás két mutatója nemzetközi összehasonlitásban/+ Hazánk oktatási rendszerének helyzetét igazán tal.in u. y mérhet-jük fel, ha :%azt nemzetközi összehasonlitásban vizsgáljuk. Információ-kat kaphatunk igy az oktatáson kivül arrél' is, hogy a különböző őrszá-kok költségvetési"értékrendj ében" /í11. kormányaik ilyen rangsorában/ milyen helyet foglal el ez a terület, amelyet természetesen gazdasági lehetőségek is behatárolnak. Két mutató alapján próbáljuk az összehasonlitást megtenni. Az egyik az oktatásban résztvevők aránya, a mási az oktatási kkadások értéke. Nyilvánvalóan az a lsófoku oktatás minden európai országban köte-lező, igy az ebben résztvevők arányszáma leginkább demográfiai informá-ciókat hordozna, melyeknek itt nincs j elentő'ségük. Sokkal érdekesebb a felsőfoku okt  -,.tási intezmen ek hallP.atoinak arán száma a számításba iö-vő /20-24 éven i" népessé' százalékában 1979-;ben: Mindennel beszedesebb az alábbi adatsor, amely, mivel az adatgyüj-tés azonos módon történt, közvetlen összehasonlitásra ad lehetőséget: Ausztria 21,9% 	Magyarország 12,3% 	Svédország 36,5% Belgium 25,7% NDK 29;o% 	. Szovjetunió 21,3% Bulgária 17,8% 	NSZK 25,6% USA 56,o% /'sitt / Csehszlovákia 16,2% Portugália lo,8% 	, Brazília 11,0-% Franciaország 24,2% Románia lo,6% . Lengyelország . 17,5% MagyarorsilgEurópában csak Portugáliát és Románát előzi meg a rangsorban, fi 	embe véve a táblázatban nem szeret;lő országokat , Hasonló tendenciákat tükröznek az Oktatási kiadások értékei is. A százalékos összehasonlitásra itt nincs mód, mert a szocialista orszá-gok a nemzeti jövedelem százalékában; mig a többi ország a brutt-ó nem-zeti termelés százalékában közölte adatát. Fellelhető azonban az összes kiadás órtóke nemzeti valutában, amiből könnyen k1 számithatjuk az egy főre jutó értékeket azonos valutában, .mondjuk dollárban. Il y módon az alábbi me;állapitásokat tehetjük: egy főre vetitve Ausztria 5-ször, Hollandia 9,1-szer, Franciaország 5,4szer, az NSZK 6,2-szer, Spanyol-ország o, 62-szor; Svédország lo,6-szer, Finnország 5-ször, az Egyesült Királyság 3-szor annyit fordit oktatásra, mint Magyarország. Meg kell jegezni, hogy amennyiben nem a hetvenes évek végének - Magyarországra nézve a valóságosnál k-edvezőbb, bizonyos szempontból kényszerárfolyam-nak tekinthető /lásd: kettős árfolyam/ - valutakurzusával számolunk, hanem a jelenlegi egységes árfolyarimal, az adatok számunkra ennél is ke vezőtlenebbek. Erdekes módon a szocialista országok ilyen jellegü kiadásait a magyarországiakkal összehasonlitva azt láthatjuk, hogy /Románia kivételével, ahol lényegesen kisebb összegről van sző/ a kia-dások o ' y főre vetitve szinte azonos szinten állnak /NDK-ről nincs adati/ A tőkős ős a szocialista országok közötti horribilis különbségek létrejöttében bizonyosan közrejátszanak az eltörő kereseti- ős árviszo-nyok isi Leegyszerüsitett póldával illusztrálva: egy svéd és egy ma- - yar tantó, tegyük fel azonos telj.esit:oónye, a svéd bórviszonyokból adódóan jóval magasabb költségként realizálódik Svédország oktatási ki- adásaiban, ■ Gondolat-jel 1983. 3. sz.  Az ilyen j ellegü különbségek  azonban önragukban természetesen  közel sem eredményezhetik - a nagy  eltéréseket. Anélkül, hogy messze-menő következtetéseket igyekeznénk  levonni, . .:) ...aegállapithat juk, hogy  a vizsgált két fontos mutató terén  hazánk messze elmarad az európai átlagtól. /Forrás: Nemzetközi statiszti-kai zsebkönyv 1983.'/  Tonika Déla  + + + HALLGATÓK LEVONÁSA A  TtT DOI,'IÁNYO S MUNKÁBA  "A hallgató kkal való diffe-renciált foglalkozás nem tartozik  a, magyar felsőoktatás Erősségei köp  zó. Általában nem tul alkalmasak a meghonosodott módszerük, eljárások  az egyóni foglalkozásra" /Gondola-tok a felsőoktatási intézményekben  folyó képzésről, EFO-tábori anya;/`  "-Meg kell vizsgálni ós széle-sebb körben lehetővé kell tenni a hallgatók szimáraaz oktat é-, kuta-tó, ill. szerződéses munkát tör-ténő szervezett bekapcsolódást, el-sősorban a demonstrátori rendszer  uj raszervezé sevel ;, az ay gi és 'er-kölcsi ösztönzős erő :,itsével. Fe-lül kell vizsgálni a tudományos  diákköri mozgalom célját és rendsze-rét, mug kell határozni a továbbfej-lesztés irányait. Intézményes lehe-tőséget kell találni a hasznositha#ó  eredmények gyakorlati alkalmazására." /Az 1981. éri Felsőoktatási Alágaza-ti 2Ifjusági Parlament intézkedési  terve/ Egyetemünkön, bar minden Öt  hallgatóra jut egy oktató, mégsem  beszélhetünk közvetlenebb emberi ---kapcsola:tokróJ. oktat ók ós hallgatók között A kapcsolatok többnyire az  alőadó-befogadó ill. a vizsgáztató-vizsgázó viszonyra redukálódnak ; Nem valószinü, hogy minden egyes  oktatónak van öt hallgatója, kiknek  munkáját, fejlődését figyelemmel  kíséri, elősegiti, akiket megpró-bál saj át -tudományos tevékenységé-be bekapcsolni.  Nálunk a hallgatók tudományos  munkába való bevonásának alapvető-en két módja van. Az egyik: a hall-gatók, többnyire .a diplomamunka ill.  a szakdolgozat, kényszerétől hajtva,  a tanszékeken kifüggesztett témák,  é s egyéb információk alapján felke-resnek egy-egy oktatót; ' .a másik: al-sóbbéves korában megpróbál bekapcso z lódni egy-egy TDK munkájába.  A TTK-n a többség, kényszerből  megy ''dolgozni" negyedik év második  félévétől. A jobb képességüeket  esetben/es ritkábban/ előbb kivá-lasztják vagy maguk keresnek őket  érdeklő témákat, oktatókat még a • ne-gyedik óv előtt; Érdekes, hogy még a jobbak közül is csak kevés hallgatót tanítanak meg önállóan kutatni, vé-gigvezetve a kutatás minden lépcső-jén, nagyaértékü önállóságot engedé-lyezve. Néhány helyen a hallgatókat szerződéses munkába is bevonják.  A karon a TDK-k nem vagy alig  müködnek; a szakok jellegénél fogva  a körök nem "tudománya s mühelyek" ,  hanem legfel' ;j e Ub csak ismeretterjesz  tő előadások szinhelyci. Ai igaz, '  hogy sok TDK-dolgozat készül, d e a többségük azonos a diplomamunkával  vagy annak egy /nagy/ részével.  A tanárszako sokat tudományos  munkába nem vonják be, ők maguk is  ritkán jelentkeznek, Szakdolgozatu-kat többnyire kisebb horderejü  irodalmi áttekintése egy témának/'  vagy ~ .k;,atással kapcsolatos témákból  irják. A kötelezőn tuli tudományos te- - -vékenység végzését a karon általános  magas óraszám is gátolja.  A Böl_csószkaron nem gazdálkod-nak jól a válogatott, jó képességü  fölvett hallgatókkal. Néhány tanszé-ken. /1. sz. Irodalomtörténeti, Alta-jisztik L/ és egy-két kiemelkedő ok--tatón kivül egyált.11án nem _ fogfal   - koznak a hallgatók bevonásával. A  szakdolgozati témák többnyire olya-nok, hogy nagy szellemi erőfesitést  nem igényel megirásuk hallgatói  

Kinyitva a statisztikai zsebkönyvet : a magyar oktatás két mutatója nemzetközi összehasonlitásban

http://acta.bibl.u-szeged.hu/11275/1/gondolatjel_1983_3_008-009.pdf

Kinyitva a statisztikai zsebkönyvet : a magyar oktatás két mutatója nemzetközi összehasonlitásban

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged