Mészáros, Júlia

Hungarian

Mészáros Júlia

University of Szeged

Adalék a szërëz jelentéstörténetéhez »Nyilvánvaló, hogy a szërëz eredeti jelentése sem lehet más, mint 'összeso-dor', 'összefon'« — olvassuk e kötetnek had és szër szavunkról szóló tanul-mányában (Lásd e kötet 132. lapján.). Én csupán egy jelentésváltozattal, a texo jelentésű szerczzel szeretnék pár sorban foglalkozni. A texo ige jelentése Walde Lateinisches Etymologisches Wörterbuch — jában . »weben, flechten« gelegentlich »bauten«. Calepinus így fordítja: Zouorn. Pápai Páriz Ferenc 1767-ből való Dictionariumában első jelentésként szintén ezt talál-juk: »Szövök. Item. Rendjelek, ÖJzve-foglalom.« A kifejezések között azonban előfordul ilyen is: texere epístolas: levelet írni, texere opus = könyvet írni. Feltűnő, hogy a Bécsi Kódex írója a hasonló fordulatot liber texitur » k ö n y v szerzettetik«-nek fordítja. így szól a mondat pontosan: »Mert auag vezi és immár Abakuknac к ο η u о a lot dolog vtan zerzèttètic auag hanë vezi i l l ' monnal ppheta iria mellékét iöuendoknec èjmér. (Aut enim recipit et iam post factam rem l i b e r Abacuk texitur, aut non recipit et quasi propheta seribit, quae ventura cognoscit). Bécsi K. 267. Ugyancsak a Bécsi Kódexben olvashatjuk: »Es ug Anagogia zerët e. vilagnac vegézéterol zerzèttètic: é. p p h e c i a J'centec-nec vígaztalattara«. (De consummatione itaque mundi secundum. Anagogen in consolationem sanctorum p r o p h e t i a texitur.) Bécsi K. 259. Az eredeti értelemben 'sző, fon' jelentésű texo ige átvitt értelemben ilyet, is jelentett, hogy beszédet szerez, próféciát szerez, könyvet szerez. Meg kell jegyezni, hogy a Nyelvtörténeti Szótár szerez szócikkében nem található texo jelentésváltozat. A sző igének ilyenféle átvitt értelmű használata a régi nyelvben gyakori, a Nyelvtörténeti Szótárból idézem a következőket: »Az eretnekek ebei, kik az e ó testamentumot mészárollyák és illyen okokkal való b e s z é d e t szőni szokta-nak«. (Illy: Préd. I. 238b). »Mellyekben Julius császár h i s t ó r i á i v o l t a k e szőtetve« (Szal: Krón. 34.) »Akar — mint szojjed fonnyad s i l l o g i s m u s o -d a t.« (Pós: G. Bet. 81.) »Báthori István uram pedig f o n o , g a t ó s z ó v a l meg-köszöné választását az gyűlésnek. (Erd. Tört. T. I. 109.). M É S Z Ö L Y G E D E O N mondja » A kidéi Hintó-mező nevének és a hinár szó-nak eredete« című cikkében a következőket: »Ha egy szó több különböző foga-lomnak közös neve, akkor annak a szónak alapjelentése legtöbbször a jelentette különböző fogalmak közös jegyének nyelvi kifejezése«. NNy. I. 8. szám. Ha t e -hát a 'sző' és 'szerez' egyaránt előfordul texo jelentésben, akkor a magyar szerez származhatott egy 'fonadék' vagy 'megsodort anyag' jelentésű szer szó-ból. (Szemináriumi dolgozat 1956—57-ből.) · MÉSZÁROS JÜLIA 

Adalék a szërëz jelentéstörténetéhez

http://acta.bibl.u-szeged.hu/10781/1/philologica_002_143.pdf

Adalék a szërëz jelentéstörténetéhez

Abstract

Similar works

Full text

Available Versions

University of Szeged